Add parallel Print Page Options

Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.

A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik.

Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél.

Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja.

A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába.

Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.

Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.

A rest és csúfolódó embert utoléri a büntetés

10 Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön.

11 Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.

12 Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat.

Read full chapter