Font Size
2 Királyok 15-17
Hungarian Károli
2 Királyok 15-17
Hungarian Károli
15 Jeroboámnak, az Izráel királyának huszonhetedik esztendejében kezdett uralkodni Azária, Amásiának, a Júda királyának fia.
2 Tizenhat esztendõs volt, mikor uralkodni kezdett, és ötvenkét esztendeig uralkodott Jeruzsálemben, és az õ anyjának neve Jekólia, Jeruzsálembõl való.
3 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei elõtt mind a szerint, a mint az õ atyja, Amásia cselekedett;
4 Csakhogy a magaslatok nem rontattak le, a nép még ott áldozott és tömjénezett a magaslatokon.
5 És megverte az Úr a királyt, mert bélpoklos lett egész halála napjáig, és külön házban lakott, és Jótám, a király fia kormányozta a házat, és õ szolgáltatott törvényt a föld népének.
6 Azáriának egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
7 És elaluvék Azária az õ atyáival, és eltemeték õt az õ atyáival a Dávid városában, és az õ fia, Jótám, uralkodék õ helyette.
8 Azáriának, a Júda királyának harmincznyolczadik esztendejében kezdett uralkodni Zakariás, a Jeroboám fia Izráelen, Samariában hat hónapig.
9 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt, miképen az õ atyái cselekedtek volt. Nem hagyta el Jeroboámnak, a Nébát fiának bûneit, a ki vétekbe ejtette az Izráelt.
10 És összeesküdött ellene Sallum, a Jábes fia, és megölte õt a nép szeme láttára, és megölvén õt, õ uralkodott helyette.
11 Zakariásnak egyéb dolgai pedig, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak krónika-könyvében.
12 Ez az Úr beszéde, a mit Jéhu felõl szólott, mondván: A te fiaid negyedízig ülnek Izráel trónján. És így történt.
13 Sallum, a Jábes fia lett a király Uzziának, Júda királyának harminczkilenczedik esztendejében, de csak egy hónapig uralkodott Samariában;
14 Mert Menáhem, a Thirsabeli Gádi fia feljött, és Samariába ment, és megölte Sallumot, a Jábes fiát Samariában, és megölvén õt, õ uralkodott helyette.
15 Sallumnak egyéb dolgai pedig és összeesküvése, a melyet csinált, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak krónika-könyvében.
16 Akkor verte le Menáhem Tifsáhot és mindazokat, a kik benne voltak, és egész határát Thirsától fogva, mert nem bocsátották be, azért veré le, [és még] a terhes asszonyokat [is] mind felhasogatá benne.
17 Azáriának, Júda királyának harminczkilenczedik esztendejétõl fogva uralkodott Menáhem, a Gádi fia Izráelen tíz esztendeig Samariában.
18 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt; nem hagyta el Jeroboámnak, a Nébát fiának bûneit teljes életében, a ki vétekbe ejtette az Izráelt.
19 [És] rátört Púl, Assiria királya az országra, és Menáhem Púlnak ezer tálentom ezüstöt adott azért, hogy legyen néki segítséggel az õ birodalmának megerõsítésében.
20 És Menáhem adót vetett Izráelben a gazdagokra, ötven ezüst siklust minden egyes emberre, hogy azt Assiria királyának adja, és visszatért Assiria királya, és nem maradt ott az országban.
21 Menáhemnek egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva az Izráel királyainak krónika-könyvében?
22 És elaluvék Menáhem az õ atyáival, és uralkodék az õ fia, Pekája õ helyette.
23 [És] Azáriának, Júda királyának ötvenedik esztendejében kezdett uralkodni Pekája, a Menáhem fia, Izráelen Samariában két esztendeig.
24 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt, nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát fiának bûneitõl, a ki vétekbe ejtette az Izráelt.
25 És pártot ütött ellene Péka, a Remália fia, az õ hadnagya, és megölte õt Samariában, a király házának palotájában, Argóbbal és Arjéval és ötven emberrel a Gileádbeliek fiai közül, és megölte õt, és õ lett helyébe a király.
26 Pekájának egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak krónika-könyvében.
27 Azáriának, Júda királyának ötvenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Péka, a Remália fia, Izráelen Samariában húsz esztendeig.
28 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt; nem távozék el Jeroboámnak, a Nébát fiának bûneitõl, a ki vétekbe ejtette az Izráelt.
29 Pékának, az Izráel királyának idejében jött el Tiglát-Piléser, Assiria királya, és foglalta el Hijont, Abélt, Beth-Maakát, Jánoát, Kédest, Hásort, Gileádot, Galileát és a Nafthali egész földét, és hurczolta el õket, Assiriába.
30 De Hósea, az Ela fia, pártot ütött Péka, a Remália fia ellen, és levágta és megölte õt, és õ lett helyébe a király Jótámnak, az Uzzia fiának huszadik esztendejében.
31 Pékának egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak krónika-könyvében.
32 Pékának, a Remália fiának, az Izráel királyának második esztendejében kezdett uralkodni Jótám, Uzziának, a Júda királyának fia.
33 Huszonöt esztendõs volt, a mikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Az õ anyjának Jérusa volt a neve, a Sádók leánya.
34 És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei elõtt, mind a szerint, a mint az õ atyja, Uzzia cselekedék;
35 Csak a magaslatokat nem rontották le; még ott áldozott és tömjénezett a nép a magaslatokon. Õ építette meg az Úr házának felsõ kapuját.
36 Jótámnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
37 Ebben az idõben kezdte az Úr ráküldeni Júdára Réczint, Siria királyát, és Pékát, a Remália fiát.
38 És elaluvék Jótám az õ atyáival, és eltemetteték az õ atyáival, Dávidnak, az õ atyjának városában, és Akház, az õ fia, uralkodék õ helyette.
16 Pékának, a Remália fiának tizenhetedik esztendejében kezdett uralkodni Akház, Jótámnak, a Júda királyának fia.
2 Húsz esztendõs volt Akház, mikor uralkodni kezdett, és tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; de nem azt cselekedé, a mi az Úrnak, az õ Istenének tetszett volna, a mint Dávid, az õ atyja,
3 Hanem az Izráel királyainak útjokon járt, még az õ fiát is átvitte a tûzön, a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai elõtt kiûzött volt.
4 És ott áldozott és tömjénezett a magaslatokon és a halmokon és minden zöld fa alatt.
5 Abban az idõben jött fel Réczin, Siria királya, és Péka, a Remália fia, az Izráel királya, Jeruzsálemet vívatni, és körülzárták Akházt, de nem tudták legyõzni.
6 Akkor nyerte vissza Réczin, Siria királya Elátot a Siriabelieknek, és irtotta ki a zsidókat Elátból; és Siriabeliek jövének Elátba, és ott laknak mind e mai napig.
7 És követeket küldött Akház Tiglát-Piléserhez, Assiria királyához, ezt izenvén: Te szolgád és a te fiad vagyok; jõjj fel és szabadíts meg engem Siria királyának kezébõl és az Izráel királyának kezébõl, a kik reám támadtak.
8 És vevé Akház az ezüstöt és aranyat, és a mely találtaték az Úr házában és a király házának kincsei között, és ajándékba küldé Assiria királyának.
9 És engedett néki Assiria királya, és feljövén Assiria királya Damaskus ellen, bevette azt, és a benne levõket Kirbe hurczolta; Réczint pedig megölte.
10 És eleibe ment Akház Tiglát-Pilésernek, Assiria királyának Damaskusba, és mikor meglátta Akház király azt az oltárt, a mely Damaskusban volt, elküldte Akház király annak az oltárnak hasonlatosságát és képét minden felszerelésével Uriás paphoz.
11 És megépítette Uriás pap az oltárt arra a formára, a melyet Akház király Damaskusból küldött, és elkészíté azt Uriás pap, mire Akház király visszajött Damaskusból.
12 És mikor megjött a király Damaskusból és meglátta a király az oltárt: az oltárhoz ment a király és áldozott rajta,
13 És meggyújtotta az õ égõáldozatját és ételáldozatját, és áldozott italáldozattal is, és az õ hálaáldozatainak vérét elhintette az oltár körül.
14 És a rézoltárt, a mely az Úr elõtt állott, elviteté a ház elõl, hogy ne álljon az õ oltára és az Úr háza között, és helyhezteté azt az oltár szegletéhez észak felõl.
15 És megparancsolta Akház király Uriás papnak, mondván: E nagy oltáron gyújtsd meg a reggeli égõáldozatot és az esteli ételáldozatot, a király égõáldozatját is az õ ételáldozatával együtt, az egész föld népének is mind égõáldozatát, mind ételáldozatját, mind italáldozatját, és az égõáldozat minden vérét és egyéb áldozatnak minden vérét a körül hintsed el; a rézoltár felõl pedig még [majd] gondolkozom.
16 És Uriás pap mind a szerint cselekedék, a mint Akház király megparancsolta.
17 És letörte Akház király a talpak oldalait, és lehányta azokról a mosdómedenczéket; a tengert is ledobta a rézökrökrõl, a melyeken állott, és kõtalapzatra tette.
18 És áthelyezte a szombati hajlékot, a melyet a házban építettek, és a király külsõ bejáró helyét az Úr házában, Assiria királya miatt.
19 Akháznak egyéb dolgai pedig, a melyeket cselekedett, vajjon nincsenek-é megírva a Júda királyainak krónika-könyvében?
20 És elaluvék Akház az õ atyáival, és eltemetteték az õ atyáival a Dávid városában, és uralkodék õ helyette az õ fia, Ezékiás.
17 Akháznak, a Júda királyának tizenkettedik esztendejében kezdett uralkodni Hóseás, az Ela fia, Samariában Izráelen, kilencz esztendeig.
2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei elõtt; de nem annyira, mint Izráel ama királyai, a kik elõtte éltek.
3 Ez ellen jött fel Salmanassár, Assiria királya, és szolgájává lett Hóseás, és adót fizetett néki.
4 De mikor Assiria királya megtudta, hogy Hóseás pártot ütött ellene és követeket küldött Suához, Égyiptom királyához, az évenkénti adót pedig nem küldötte meg Assiria királyának: elfogatta õt Assiria királya és börtönbe vetette.
5 És felméne az assiriai király az egész ország ellen, és feljövén Samaria ellen, azt három esztendeig ostromolta.
6 És Hóseásnak kilenczedik esztendejében bevette Assiria királya Samariát, és elhurczolta az Izráelt Assiriába; és Halában és Háborban a Gózán folyó mellett, és a Médek városaiban telepítette le õket.
7 Ez pedig azért történt, mert az Izráel fiai vétkeztek az Úr ellen, az õ Istenök ellen, a ki õket kihozta Égyiptom földébõl, a Faraónak, az égyiptomi királynak kezébõl, és idegen isteneket tiszteltek.
8 És jártak a pogányok szerzésekben, a kiket az Úr kiûzött volt az Izráel fiai elõl, és úgy cselekedtek, mint az Izráel királyai.
9 És alattomban oly dolgokat cselekedtek az Izráel fiai, a melyek ellenére voltak az Úrnak, az õ Istenöknek, és építettek magoknak magaslatokat minden városaikban, az õrtornyoktól a kerített városokig.
10 És emeltek magoknak faragott képeket és Aserákat minden magas halmokon és minden zöld fa alatt.
11 És ott tömjéneztek minden magaslaton, mint a pogányok, a kiket az Úr kiûzött volt elõlök, és gonosz dolgokat cselekedtek, a melyekkel az Urat haragra indították.
12 És a bálványoknak szolgáltak, a kik felõl az Úr azt parancsolta volt nékik: Ezt ne cselekedjétek.
13 És mikor bizonyságot tett az Úr Izráelben és Júdában minden prófétája és minden látnoka által, ezt mondván: Térjetek meg a ti gonosz útaitokról, és õrizzétek meg az én parancsolataimat és rendeléseimet, az egész törvény szerint, a melyet parancsoltam a ti atyáitoknak; és a melyet ti hozzátok küldöttem az én szolgáim, a próféták által:
14 Akkor nem engedelmeskedtek, hanem megkeményítették az õ nyakokat atyáik makacssága szerint, a kik nem hittek az Úrban, az õ Istenökben.
15 Sõt megvetették az õ rendeléseit és szövetségét, a melyet atyáikkal kötött, és az õ bizonyságtételeit, a melyekkel megintette õket, és hiábavalóságot követvén, magok is hiábavalókká lettek, és a körültök való pogányok után [indultak, ]a kik felõl pedig azt parancsolta nékik az Úr, hogy azokat ne utánozzák.
16 És elhagyták az Úrnak, az õ Istenöknek minden parancsolatját, és öntött képeket csináltak magoknak, két borjút és készítettek Aserát, és meghajlottak az ég minden seregei elõtt, és a Baált tisztelték.
17 És átvitték fiaikat és leányaikat a tûzön, jövendõket mondtak és varázslást ûztek, és magokat teljesen eladták a bûnnek az Úr bosszantására.
18 Azért igen megharaguvék az Úr Izráelre, és elveté õt színe elõl; és semmi nem maradt meg, hanem csak a Júda nemzetsége egyedül.
19 Sõt még a Júda sem õrizte meg az Úrnak, az õ Istenének parancsolatait, hanem az Izráel szerzésiben jártak, úgy cselekedvén, mint azok.
20 Elidegenült azért az Úr az egész Izráel magvától, és megsanyargatta õket, és a kóborlók kezébe adta õket, mígnem mind elvetette az õ szemei elõl;
21 Mert elszakasztotta Izráelt a Dávid házától, és királylyá tevék Jeroboámot, a Nébát fiát. És Jeroboám elcsalta az Izráelt az Úrtól, és igen nagy vétekbe ejtette õket.
22 És az Izráel fiai követték Jeroboám minden bûnét, a melyeket elkövetett, és nem távoztak el azoktól;
23 Míglen elveté az Úr az õ színe elõl az Izráelt, a mint megmondotta minden õ szolgái, a próféták által. Így hurczoltatott el fogságra az Izráel az õ földébõl Assiriába mind e mai napig.
24 És [más] [népet] telepített be Assiria királya Babilóniából, Kutából, Avából, Hámátból és Sefárvaimból, és beszállítá õket Samaria városaiba az Izráel fiai helyett, a kik birtokba vették Samariát, és annak városaiban laktak.
25 És történt ott lakásuk kezdetén, hogy nem az Urat félték, és az Úr oroszlánokat bocsátott reájok, a melyek [többet] megöltek közülök.
26 Mondának azért Assiria királyának: A pogányok, a kiket [ide] hoztál és Samaria városaiba telepítettél, nem tudják e föld Istene tiszteletének módját, azért oroszlánokat bocsátott az rájok, a melyek megölik õket, mert nem tudják e föld Istene tiszteletének módját.
27 Parancsola azért Assiria királya, mondván: Vigyetek oda egyet a papok közül, a kiket onnét elhoztatok, a ki menjen el és lakjék ott, és tanítsa meg õket ama föld Istene tiszteletének módjára.
28 És elméne egy a papok közül, a kiket Samariából elvittek volt, és lakék Béthelben, és megtanította õket, hogy mikép tiszteljék az Urat.
29 De azért mindenik nép külön isteneket csinált magának, és behelyezték azokat a magaslatok házaiba, a melyeket a Samaritánusok építettek, mindenik nemzetség a maga városában, a melyben lakott.
30 A Babilonból való férfiak csinálták a Sukkót-Benótot, a Kutból való férfiak csinálták a Nérgelt, és a Hámátból való férfiak az Asimát csinálták;
31 A Háveusok pedig a Nibeházt és a Tartákot csinálták, míg a Sefárvaimbeliek tûzzel égették meg az õ magzatjaikat az Adraméleknek és Anaméleknek, a Sefárvaimbeliek isteneinek.
32 De miután az Urat is tisztelték, a magaslatokra papokat állítottak a maguk tömegébõl, a kik õ érettök áldoztak a magaslatok házaiban.
33 Így tisztelték az Urat és szolgálták az õ isteneiket is, ama népek szokása szerint, a kik közül elhozták volt õket.
34 És mind e mai napig az õ régi szokásuk szerint cselekesznek; nem tisztelik [igazán] az Urat, és nem cselekesznek az õ rendeléseik és szokásuk szerint, sem pedig ama törvény és parancsolat szerint, a melyet az Úr parancsolt a Jákób fiainak, a kiknek az Izráel nevet adta.
35 És a kikkel az Úr szövetséget kötött, és megparancsolta nékik, mondván: Ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne imádjátok õket, és ne szolgáljatok és ne áldozzatok nékik;
36 Hanem csak az Urat tiszteljétek, õt imádjátok és néki áldozzatok, a ki titeket kihozott az Égyiptom földébõl nagy erõvel és kinyújtott karral.
37 És õrizzétek meg az õ rendeléseit, ítéleteit, törvényét és parancsolatját, a melyeket megírt néktek, azokat cselekedvén minden idõben, és idegen isteneket ne tiszteljetek;
38 És el ne felejtkezzetek a kötésrõl, a melyet veletek tettem, és ne tiszteljetek idegen isteneket;
39 Hanem az Urat tiszteljétek, a ti Isteneteket, és õ megszabadít titeket minden ellenségetek kezébõl.
40 De ezek nem engedelmeskedtek, hanem elõbbi szokásaik szerint cselekedtek.
41 Így tisztelték ezek a pogányok az Urat és szolgálták az õ bálványaikat, és így cselekedtek az õ fiaik és unokáik is, a mint az õ eleik cselekedtek, mind e mai napig.
2 Királyok 15-17
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
2 Királyok 15-17
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version
Uzzijjá uralkodása Júdában(A)
15 Jeroboám, Izráel királya uralkodásának 27. évében lett király Júdában Uzzijjá,[a] Amacjá fia. 2 Tizenhat éves korában lépett trónra, és 52 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Jekoljának hívták, Jeruzsálemből származott. 3 Uzzijjá olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló jónak tart, úgy, mint apja, Amacjá tette. 4 De az áldozati magaslatokat még ekkor is használták, s a nép ott mutatta be áldozatait.
5 Az Örökkévaló csapással sújtotta a királyt, aki leprás lett, és elkülönülten lakott egy házban haláláig. Ezalatt fia, Jótám vezette a királyi palota ügyeit, és uralkodott az országban.
6 Uzzijjá egyéb dolgait, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 7 Azután meghalt Uzzijjá, és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Fia, Jótám követte Júda trónján.
Zekarjá és Sallum rövid uralkodása Izráelben
8 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 38. évében Zekarjá, Jeroboám fia lett Izráel királya. Hat hónapig uralkodott Samáriában. 9 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel ő bűnbe vezette Izráelt.
10 Sallum, Jábes fia összeesküvést szőtt Zekarjá ellen, és Ibleámban[b] meggyilkolta, azután elfoglalta a trónt. 11 Zekarjá egyéb tetteit följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 12 Az Örökkévaló korábban azt mondta Jéhúnak: „Négy nemzedéken keresztül utódaid fognak uralkodni Izráel királyi trónján.” Ez pontosan így is történt: beteljesedett az Örökkévaló szava.
13 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 39. évében Sallum, Jábes fia lett Izráel királya, de csak egy hónapig uralkodott Samáriában. 14 Menahém, Gádi fia eljött Tircából Samáriába, és meggyilkolta Sallumot, Jábes fiát, azután elfoglalta a trónját.
15 Sallum egyéb tetteit, és a Zekarjá ellen szőtt összeesküvést is följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
Menahém, Izráel királya
16 Tifszah városának lakói nem akarták Menahém előtt megnyitni a város kapuját, emiatt Menahém eljött Tircából, és elpusztította az egész várost és annak egész környékét. Még a terhes asszonyokat is felhasította.
17 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 39. évében Menahém, Gádi fia lett Izráel királya. Tíz évig uralkodott Samáriában. 18 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Egész életében követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel ő bűnbe vezette Izráelt.
19-20 Az ő uralkodása idején tört be Tiglat-Pileszer[c], Asszíria királya Izráelbe. Menahém ekkor 1 000 talentum[d] ezüstöt fizetett az asszír királynak, hogy segítse meg őt az uralma megerősítésében. Tiglat-Pileszer elfogadta az ezüstöt, és seregével kivonult Izráelből. Menahém ezt az összeget úgy gyűjtötte össze, hogy adót vetett ki Izráelben minden tehetős emberre: fejenként 50 sékel[e] ezüstöt.
21 Menahém egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 22 Azután Meghalt Menahém, és eltemették ősei mellé. Fia, Pekahjá követte a trónon.
Pekahjá és Pekah uralkodása Izráelben
23 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 50. évében Pekahjá, Menahém fia lett Izráel királya. Két évig uralkodott Samáriában. 24 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel ő bűnbe vezette Izráelt.
25 Azonban Pekah, Remaljáhú fia, az egyik katonatiszt összeesküvést szőtt, és Samáriában, a királyi palotában meggyilkolta Pekahjá királyt, s vele együtt Argóbot és Arjét is. Ebben 50 gileádi férfi segített neki. Ezután Pekah lett Izráel királya.
26 Pekahjá egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
27 Uzzijjá, Júda királya uralkodása 52. évében Pekah, Remaljáhú fia lett Izráel királya. Húsz évig uralkodott Samáriában. 28 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. Követte Jeroboámnak, Nebát fiának bűneit, amelyekkel az bűnbe vezette Izráelt.
29 Pekah uralkodása idején tört be Izráel területére seregével Tiglat-Pileszer, Asszíria királya. Elfoglalta Ijjón, Ábél-Bét-Maaka, Jánóah, Kedes és Hácór városait; valamint egész Gileád és Galilea vidékét, s ezen belül Naftáli törzsének egész területét is. Az elfoglalt területek lakóit pedig elhurcolta Asszíriába.
30 Jótám, Uzzijjá fia, Júda királya uralkodásának 20. évében Hóséá, Élá fia összeesküvést szőtt Pekah, Remaljáhú fia ellen. Meggyilkolta, majd utána ő lett Izráel királya. 31 Pekah egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
Jótám, Júda királya(B)
32 Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya uralkodásának 2. évében lett király Júdában Jótám, Uzzijjának, Júda királyának a fia. 33 Amikor Jótám trónra lépett, 25 éves volt, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja Jerúsá, Cádók leánya volt. 34 Jótám azt tette, amit az Örökkévaló jónak tart, ahogyan apja, Uzzijjá tette. 35 Jótám volt az, aki megépíttette az Örökkévaló Templomának a felső kapuját. Azonban Jótám sem rombolta le a magaslatokon emelt oltárokat, és a nép továbbra is ezeken mutatta be az áldozatokat.
36 Jótám egyéb tetteit, és mindazt, amit tett, följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.
37 Jótám uralkodása idején kezdte az Örökkévaló Júda királysága ellen küldeni Recínt, Arám királyát és Pekahot, Remaljáhú fiát, Izráel királyát.
38 Azután meghalt Jótám, és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Fia, Áház követte Júda trónján.
Áház, Júda királya(C)
16 Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya uralkodásának 17. évében lett király Júdában Áház, Jótámnak, Júda királyának a fia. 2 Amikor Áház trónra lépett, 20 éves volt, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. De nem azt tette, amit ősapja, Dávid király tett, s amit Istene, az Örökkévaló jónak tart. 3 Áház Izráel királyait követte, és ugyanazokat a bűnöket követte el. Még a saját fiát is átvitte a tűzön.[f] Ezzel azoknak a nemzeteknek az utálatos szokásait követte, amelyeket az Örökkévaló kiűzött Izráel népe elől. 4 Áház a magaslatok oltárain, a dombokon és zöldellő fák alatt mutatott be áldozatokat, és ott tömjénezett.
5 Ebben az időben Recín, Arám királya és Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya háborút indítottak Jeruzsálem ellen. Körülzárták a várost, amelyet Áház védett, de nem tudták elfoglalni. 6 Ekkor történt, hogy Edom királya visszafoglalta Júdától Élat városát, és kiűzte onnan Júda királyságának a lakosait. Majd az edomiak[g] telepedtek Élatba, és mindmáig ott is laknak.
7 Áház követeket küldött Tiglat-Pileszerhez, Asszíria királyához, ezzel az üzenettel: „Szolgád és fiad vagyok! Jöjj, és ments ki Arám királyának és Izráel királyának a kezéből, akik rám támadtak!” 8 Áház összegyűjtött minden ezüstöt és aranyat, amit csak talált az Örökkévaló házában, meg a királyi kincstárban, és ajándékba küldte Asszíria királyának. 9 Tiglat-Pileszer teljesítette Áház kérését, megtámadta és elfoglalta Damaszkuszt, annak lakosait elhurcolta Kírbe, sőt Recínt, Arám királyát is kivégeztette.
10 Ezután Áház elment Damaszkuszba, hogy találkozzon Tiglat-Pileszerrel, Asszíria királyával, és ott meglátott egy oltárt. Pontos leírást és tervrajzot készíttetett erről az oltárról, s azt hazaküldte Jeruzsálembe Úrijjá főpapnak, hogy készíttesse el a damaszkuszi oltár hasonmását. 11 Ennek alapján Úrijjá meg is építtette az új oltárt, még mielőtt Áház hazaérkezett volna Damaszkuszból.
12 Amikor Áház megérkezett Jeruzsálembe, fölment az új oltárhoz, és áldozatokat mutatott be rajta. 13 Égő-, étel-, és ital-áldozatot mutatott be, majd a hálaáldozat vérét az oltárra öntötte.
14 Az eredeti bronzoltárt — amely az Örökkévaló jelenlétében állt a Templom épületének homlokzata előtt — Áház áthelyeztette az új oltár mellé, annak az északi oldalára. 15 Úrijjá főpapnak pedig ezt parancsolta: „Használd az új oltárt az összes áldozatokhoz! Azon mutasd be a reggeli égőáldozatot, az esti ételáldozatot, a király égő- és ételáldozatát, a nép égő-, étel- és italáldozatait. Arra az oltárra hintsd az összes áldozatok vérét is. A régi bronzoltárt pedig arra fogom használni, hogy választ kapjak Istentől.” 16 Úrijjá főpap mindenben a király parancsa szerint járt el.
17 Áház király elrendelte, hogy a Templom oldala melletti mosdómedencéket vegyék le az állványaikról, az állványokat törjék össze, és a nagy bronzmedencét is vegyék le az állványáról, vagyis a bronzbikákról, és helyezzék kőtalapzatra. 18 A szombat-ünnepi összegyülekezés céljára épített fedett csarnokot és a királyi kapubejáratot szintén lebontatta Áház. Mindezeket az átalakításokat az Örökkévaló házában Asszíria királya kedvéért végeztette.
19 Áház egyéb tetteit följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben. 20 Azután meghalt és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Fia, Ezékiás követte Júda trónján.
Izráel utolsó királya és a királyság bukása
17 Áház, Júda királya uralkodása 12. évében Hóséa, Élá fia lett Izráel királya. Kilenc évig uralkodott Samáriában. 2 Olyan dolgokat tett, amelyeket az Örökkévaló rossznak tart, bár nem annyira, mint Izráel korábbi királyai.
3 Salmaneszer, Asszíria királya hadjáratot vezetett Hóséa ellen, aki meghódolt előtte és alattvalója lett. Ettől fogva Hóséa adót fizetett Asszíria királyának.
4 Egy idő múlva azonban Hóséa követeket küldött Egyiptom királyához, akit Szónak hívtak. Ugyanakkor megtagadta az évente esedékes adó elküldését Asszíriának. Amikor az asszír király megtudta ezt, elfogatta Hóséa királyt, megbilincseltette és börtönbe vetette.
5 Majd az asszír király felvonult seregével Izráel ellen, és körülzárta Samáriát. Három évig ostromolta, 6 majd Hóséa király uralkodásának 9. évében elfoglalta. Izráel népét Asszíriába hurcolta, és letelepítette őket Halahban, meg a Hábór folyó mentén, Gózán környékén; valamint a médek városaiban.
Izráel bűnei és bűnhődése
7 Mindez azért történt, mert Izráel népe vétkezett Istene, az Örökkévaló ellen, aki kiszabadította őket Egyiptomból, a fáraónak, Egyiptom királyának hatalmából.
Izráel népe más isteneket imádott és tisztelt.
8 Azoknak a népeknek a szokásait követte, amelyeket az Örökkévaló kiűzött Izráel elől, és azoknak a királyoknak a rossz példáját követte, akiket Izráel népe választott magának.
9 Izráel népe titokban olyan dolgokat tett, amelyeket Istenük, az Örökkévaló rossznak tart: oltárokat építettek a magaslatokon, minden településen, a nagy városoktól a legkisebb falvakig. 10 Minden dombon és minden zöldellő fa alatt nagy köveket és Asera-oszlopokat állítottak fel a bálványisteneknek. 11 Áldozatokat mutattak be ezeken a magaslatokon a bálványoknak, ugyanúgy, mint azok a nemzetek, amelyeket az Örökkévaló kiűzött Izráel elől.
Gonosz dolgokat tettek, amelyekkel haragra ingerelték az Örökkévalót.
12 Bálványokat tiszteltek és imádtak, pedig ezt az Örökkévaló megtiltotta.
13 Az Örökkévaló figyelmeztette Izráel és Júda népét az összes prófétája és látnoka által: „Hagyjátok abba ezeket a gonosz dolgokat! Forduljatok el tőlük! Engedelmeskedjetek parancsaimnak és határozataimnak! Éljetek mindazok szerint a törvényeim szerint, amelyeket őseiteknek megparancsoltam és mindazok szerint, amelyeket szolgáim, a próféták által üzentem nektek!”
14 De nem hallgattak szavára, s ugyanolyan makacsul folytatták ezeket a gonosz dolgokat, mint nyakas őseik, akik nem hittek Istenüknek, az Örökkévalónak.
15 Elutasították rendelkezéseit, megtörték a szövetséget, amelyet az Örökkévaló őseikkel kötött. Nem hallgattak figyelmeztetéseire, hanem értelmetlen bálványisteneket követtek, s így maguk is értelmetlenekké lettek. A körülöttük lakó idegen nemzetek szokásait követték, pedig az Örökkévaló megparancsolta nekik, hogy ne kövessék azokat.
16 Félredobták Istenük, az Örökkévaló minden parancsát, és bálványokat készítettek maguknak: két bika-szobrot aranyból, meg Asera-oszlopokat, az ég seregét imádták és Baált szolgálták.
17 Átvitték gyermekeiket a tűzön[h], jövendőmondást és varázslást folytattak, és teljességgel odaszánták magukat arra, hogy olyan gonosz dolgokat tegyenek, amiket az Örökkévaló gyűlöl, s hogy haragra ingereljék őt ezekkel.
18 Mindezek miatt az Örökkévaló annyira megharagudott Izráel népére, hogy félredobta őket a szeme elől. Egyedül csak Júda törzse maradt meg.
19 De Júda sem őrizte meg Istenének, az Örökkévalónak a rendelkezéseit. Még Júda is Izráel szokásait követte.
20 Így hát az Örökkévaló elutasította Izráel minden leszármazottját, csapásokkal sújtotta és kiszolgáltatta őket a fosztogatóknak, végül pedig egészen félredobta, hogy ne is lássa őket. 21 Elszakította Izráel népét Dávid királyi családjától.
Izráel népe Jeroboámot, Nebát fiát tette királlyá, aki viszont eltérítette a népet az Örökkévaló követésétől, és súlyos bűnbe vezette őket. 22 Izráel népe követte Jeroboám példáját, és elkövette mindazokat a bűnöket, amelyeket a királyuk elkövetett; sőt még ragaszkodtak is ezekhez a bűnökhöz.
23 Az Örökkévaló végül félredobta Izráel népét, hogy ne is lássa őket — ahogyan ezt előre megmondta szolgái, a próféták által. Ezért hurcolta el őket a saját földjükről száműzetésbe az asszír király, és ott is vannak mind a mai napig.
Idegen nemzetek telepednek le Izráel földjén
24 Asszíria királya ezután idegen nemzeteket telepített Izráel földjére. Babilóniából, Kútából, Avvából, Hamátból és Szefarvaimból hozott telepeseket. Samáriában és a környező városokban telepítette le őket az elhurcolt izráeliek helyére. Birtokba is vették ezeket a városokat, és ott is laknak.
25 Az új telepesek nem félték sem nem tisztelték az Örökkévalót. Ő pedig emiatt oroszlánokat küldött rájuk, amelyek sokakat meg is öltek.
26 Ekkor egyesek azt mondták Asszíria királyának: „Azok a nemzetek, amelyeket letelepítettél Samária városaiban nem ismerik az ország istenének a törvényét, s nem tudják, milyen módon kell tisztelniük őt. Ezért küldte rájuk az oroszlánokat, hogy pusztítsák őket.”
27 A király megparancsolta: „Keressetek az Izráelből hozott foglyok között egy papot, és küldjétek vissza arra a földre! Lakjon ott, és tanítsa meg a népet arra, hogyan kell annak a földnek az istenét tisztelniük!”
28 Így is történt. Az egyik pap a száműzöttek közül — akit az asszírok Samáriából vittek fogságba — visszatért Izráel földjére, és Bételben lakott. Ő tanította meg az új telepeseket, hogyan kell tisztelniük az Örökkévalót.
29 Azonban ezek a nemzetek továbbra is tisztelték a maguk isteneit is: bálványokat készítettek, amelyeket elhelyeztek a magaslatokon, és az ott talált szentélyekben, amelyeket korábban Samária népe készített. Mindegyik nemzet a saját városában a maga isteneit imádta. 30 Akik Babilóniából jöttek bálványokat készítettek a maguk istenének, Szukkót-Banótotnak; akik Kútából jöttek, Nérgalnak; a hamátiak Asímának; 31 akik Avvából jöttek, Nibhaznak és Tartáknak. A Szefárvaimból jöttek a saját gyermekeiket áldozták föl a tűzben a maguk isteneinek: Adrammeleknek és Anammeleknek.
32 Így, bár tisztelték az Örökkévalót, ugyanakkor maguk közül választottak papokat, akik a magaslatokon és az ott lévő szentélyekben mutatták be az áldozatokat a bálványisteneknek. 33 Tisztelték az Örökkévalót, de szolgálták a maguk isteneit is, megtartva a saját népük régi bálványimádó szokásait, amelyeket elköltözésük előtt, a saját országukban gyakoroltak.
34 A mai napig is követik ezeket a szokásokat. Nem félik az Örökkévalót, és nem tisztelik parancsait, rendelkezéseit és törvényeit, amelyeket ő parancsolt Jákób fiainak — annak a Jákóbnak, akinek az Izráel nevet adta.
35 Izráel népével az Örökkévaló szövetséget kötött, és megparancsolta nekik: „Ne tiszteljetek és ne féljetek más isteneket, ne szolgáljátok őket, se ne áldozzatok nekik! 36 Egyedül az Örökkévalót tiszteljétek és féljétek, aki kiszabadított titeket Egyiptomból nagy hatalmával és kinyújtott karjával! Őt tiszteljétek és féljétek, őt imádjátok, és neki áldozzatok! 37 Gondosan engedelmeskedjetek rendelkezéseinek, parancsainak és törvényeinek, amelyeket számotokra feljegyeztetett, és teljesítsétek azokat mindenkor! Más isteneket ne tiszteljetek és féljetek! 38 Tartsátok meg a szövetséget, amelyet veletek kötöttem! Idegen isteneket ne tiszteljetek és féljetek! 39 Egyedül csak Isteneteket, az Örökkévalót tiszteljétek és féljétek! Ő az, aki megment titeket minden ellenségetek kezéből.”
40 Ezek a nemzetek azonban nem engedelmeskedtek az Örökkévalónak, hanem folytatták mindazt, amit korábban tettek. 41 Az Örökkévalót ugyan tisztelték és félték, de imádták a saját bálványaikat is. E nemzetek összes leszármazottjai — őseikhez hasonlóan — mindmáig ugyanezt teszik.
Footnotes
- 2 Királyok 15:1 Uzzijjá Szó szerint: „Azarjá”. Ez a két név ugyanazt a személyt jelöli. A történeti könyvekben mindkét név előfordul.
- 2 Királyok 15:10 Ibleámban Ezen a helyen az ókori görög fordítást (LXX) követtük. A masszoréta héber szövegben ez olvasható: „nyilvánosan” vagy: „a nép szeme láttára”.
- 2 Királyok 15:19 Tiglat-Pileszer Szó szerint: „Púl”.
- 2 Királyok 15:19 1 000 talentum Mai mértékkel kb. 36 t.
- 2 Királyok 15:19 50 sékel Mai mértékkel kb. 60 dkg.
- 2 Királyok 16:3 Még… tűzön Ez kétségtelenül a bálványimádás szertartása volt. Lehetséges, hogy a gyermek feláldozását, vagyis megégetését jelentette.
- 2 Királyok 16:6 Edom királya… edomiak Itt az ókori görög fordítást követtük. A masszoréta héber szövegben ez áll: „Recin, Arám királya… arámok”.
- 2 Királyok 17:17 Átvitték… tűzön Ez kétségtelenül a bálványimádás szertartása volt. Lehetséges, hogy a gyermek feláldozását, vagyis megégetését jelentett.
2 Kings 15-17
New International Version
2 Kings 15-17
New International Version
Azariah King of Judah(A)
15 In the twenty-seventh year of Jeroboam king of Israel, Azariah[a](B) son of Amaziah king of Judah began to reign. 2 He was sixteen years old when he became king, and he reigned in Jerusalem fifty-two years. His mother’s name was Jekoliah; she was from Jerusalem. 3 He did what was right(C) in the eyes of the Lord, just as his father Amaziah had done. 4 The high places, however, were not removed; the people continued to offer sacrifices and burn incense there.
5 The Lord afflicted(D) the king with leprosy[b] until the day he died, and he lived in a separate house.[c](E) Jotham(F) the king’s son had charge of the palace(G) and governed the people of the land.
6 As for the other events of Azariah’s reign, and all he did, are they not written in the book of the annals of the kings of Judah? 7 Azariah rested(H) with his ancestors and was buried near them in the City of David. And Jotham(I) his son succeeded him as king.
Zechariah King of Israel
8 In the thirty-eighth year of Azariah king of Judah, Zechariah son of Jeroboam became king of Israel in Samaria, and he reigned six months. 9 He did evil(J) in the eyes of the Lord, as his predecessors had done. He did not turn away from the sins of Jeroboam son of Nebat, which he had caused Israel to commit.
10 Shallum son of Jabesh conspired against Zechariah. He attacked him in front of the people,[d] assassinated(K) him and succeeded him as king. 11 The other events of Zechariah’s reign are written in the book of the annals(L) of the kings of Israel. 12 So the word of the Lord spoken to Jehu was fulfilled:(M) “Your descendants will sit on the throne of Israel to the fourth generation.”[e]
Shallum King of Israel
13 Shallum son of Jabesh became king in the thirty-ninth year of Uzziah king of Judah, and he reigned in Samaria(N) one month. 14 Then Menahem son of Gadi went from Tirzah(O) up to Samaria. He attacked Shallum son of Jabesh in Samaria, assassinated(P) him and succeeded him as king.
15 The other events of Shallum’s reign, and the conspiracy he led, are written in the book of the annals(Q) of the kings of Israel.
16 At that time Menahem, starting out from Tirzah, attacked Tiphsah(R) and everyone in the city and its vicinity, because they refused to open(S) their gates. He sacked Tiphsah and ripped open all the pregnant women.
Menahem King of Israel
17 In the thirty-ninth year of Azariah king of Judah, Menahem son of Gadi became king of Israel, and he reigned in Samaria ten years. 18 He did evil(T) in the eyes of the Lord. During his entire reign he did not turn away from the sins of Jeroboam son of Nebat, which he had caused Israel to commit.
19 Then Pul[f](U) king of Assyria invaded the land, and Menahem gave him a thousand talents[g] of silver to gain his support and strengthen his own hold on the kingdom. 20 Menahem exacted this money from Israel. Every wealthy person had to contribute fifty shekels[h] of silver to be given to the king of Assyria. So the king of Assyria withdrew(V) and stayed in the land no longer.
21 As for the other events of Menahem’s reign, and all he did, are they not written in the book of the annals of the kings of Israel? 22 Menahem rested with his ancestors. And Pekahiah his son succeeded him as king.
Pekahiah King of Israel
23 In the fiftieth year of Azariah king of Judah, Pekahiah son of Menahem became king of Israel in Samaria, and he reigned two years. 24 Pekahiah did evil(W) in the eyes of the Lord. He did not turn away from the sins of Jeroboam son of Nebat, which he had caused Israel to commit. 25 One of his chief officers, Pekah(X) son of Remaliah, conspired against him. Taking fifty men of Gilead with him, he assassinated(Y) Pekahiah, along with Argob and Arieh, in the citadel of the royal palace at Samaria. So Pekah killed Pekahiah and succeeded him as king.
26 The other events of Pekahiah’s reign, and all he did, are written in the book of the annals of the kings of Israel.
Pekah King of Israel
27 In the fifty-second year of Azariah king of Judah, Pekah(Z) son of Remaliah(AA) became king of Israel in Samaria, and he reigned twenty years. 28 He did evil in the eyes of the Lord. He did not turn away from the sins of Jeroboam son of Nebat, which he had caused Israel to commit.
29 In the time of Pekah king of Israel, Tiglath-Pileser(AB) king of Assyria came and took Ijon,(AC) Abel Beth Maakah, Janoah, Kedesh and Hazor. He took Gilead and Galilee, including all the land of Naphtali,(AD) and deported(AE) the people to Assyria. 30 Then Hoshea(AF) son of Elah conspired against Pekah son of Remaliah. He attacked and assassinated(AG) him, and then succeeded him as king in the twentieth year of Jotham son of Uzziah.
31 As for the other events of Pekah’s reign, and all he did, are they not written in the book of the annals(AH) of the kings of Israel?
Jotham King of Judah(AI)
32 In the second year of Pekah son of Remaliah king of Israel, Jotham(AJ) son of Uzziah king of Judah began to reign. 33 He was twenty-five years old when he became king, and he reigned in Jerusalem sixteen years. His mother’s name was Jerusha daughter of Zadok. 34 He did what was right(AK) in the eyes of the Lord, just as his father Uzziah had done. 35 The high places,(AL) however, were not removed; the people continued to offer sacrifices and burn incense there. Jotham rebuilt the Upper Gate(AM) of the temple of the Lord.
36 As for the other events of Jotham’s reign, and what he did, are they not written in the book of the annals of the kings of Judah? 37 (In those days the Lord began to send Rezin(AN) king of Aram and Pekah son of Remaliah against Judah.) 38 Jotham rested with his ancestors and was buried with them in the City of David, the city of his father. And Ahaz his son succeeded him as king.
Ahaz King of Judah(AO)
16 In the seventeenth year of Pekah son of Remaliah, Ahaz(AP) son of Jotham king of Judah began to reign. 2 Ahaz was twenty years old when he became king, and he reigned in Jerusalem sixteen years. Unlike David his father, he did not do what was right(AQ) in the eyes of the Lord his God. 3 He followed the ways of the kings of Israel(AR) and even sacrificed his son(AS) in the fire, engaging in the detestable(AT) practices of the nations the Lord had driven out before the Israelites. 4 He offered sacrifices and burned incense(AU) at the high places, on the hilltops and under every spreading tree.(AV)
5 Then Rezin(AW) king of Aram and Pekah son of Remaliah king of Israel marched up to fight against Jerusalem and besieged Ahaz, but they could not overpower him. 6 At that time, Rezin(AX) king of Aram recovered Elath(AY) for Aram by driving out the people of Judah. Edomites then moved into Elath and have lived there to this day.
7 Ahaz sent messengers to say to Tiglath-Pileser(AZ) king of Assyria, “I am your servant and vassal. Come up and save(BA) me out of the hand of the king of Aram and of the king of Israel, who are attacking me.” 8 And Ahaz took the silver and gold found in the temple of the Lord and in the treasuries of the royal palace and sent it as a gift(BB) to the king of Assyria. 9 The king of Assyria complied by attacking Damascus(BC) and capturing it. He deported its inhabitants to Kir(BD) and put Rezin to death.
10 Then King Ahaz went to Damascus to meet Tiglath-Pileser king of Assyria. He saw an altar in Damascus and sent to Uriah(BE) the priest a sketch of the altar, with detailed plans for its construction. 11 So Uriah the priest built an altar in accordance with all the plans that King Ahaz had sent from Damascus and finished it before King Ahaz returned. 12 When the king came back from Damascus and saw the altar, he approached it and presented offerings[i](BF) on it. 13 He offered up his burnt offering(BG) and grain offering,(BH) poured out his drink offering,(BI) and splashed the blood of his fellowship offerings(BJ) against the altar. 14 As for the bronze altar(BK) that stood before the Lord, he brought it from the front of the temple—from between the new altar and the temple of the Lord—and put it on the north side of the new altar.
15 King Ahaz then gave these orders to Uriah the priest: “On the large new altar, offer the morning(BL) burnt offering and the evening grain offering, the king’s burnt offering and his grain offering, and the burnt offering of all the people of the land, and their grain offering and their drink offering. Splash against this altar the blood of all the burnt offerings and sacrifices. But I will use the bronze altar for seeking guidance.”(BM) 16 And Uriah the priest did just as King Ahaz had ordered.
17 King Ahaz cut off the side panels and removed the basins from the movable stands. He removed the Sea from the bronze bulls that supported it and set it on a stone base.(BN) 18 He took away the Sabbath canopy[j] that had been built at the temple and removed the royal entryway outside the temple of the Lord, in deference to the king of Assyria.(BO)
19 As for the other events of the reign of Ahaz, and what he did, are they not written in the book of the annals of the kings of Judah? 20 Ahaz rested(BP) with his ancestors and was buried with them in the City of David. And Hezekiah his son succeeded him as king.
Hoshea Last King of Israel(BQ)
17 In the twelfth year of Ahaz king of Judah, Hoshea(BR) son of Elah became king of Israel in Samaria, and he reigned nine years. 2 He did evil(BS) in the eyes of the Lord, but not like the kings of Israel who preceded him.
3 Shalmaneser(BT) king of Assyria came up to attack Hoshea, who had been Shalmaneser’s vassal and had paid him tribute.(BU) 4 But the king of Assyria discovered that Hoshea was a traitor, for he had sent envoys to So[k] king of Egypt,(BV) and he no longer paid tribute to the king of Assyria, as he had done year by year. Therefore Shalmaneser seized him and put him in prison.(BW) 5 The king of Assyria invaded the entire land, marched against Samaria and laid siege(BX) to it for three years. 6 In the ninth year of Hoshea, the king of Assyria(BY) captured Samaria(BZ) and deported(CA) the Israelites to Assyria. He settled them in Halah, in Gozan(CB) on the Habor River and in the towns of the Medes.
Israel Exiled Because of Sin
7 All this took place because the Israelites had sinned(CC) against the Lord their God, who had brought them up out of Egypt(CD) from under the power of Pharaoh king of Egypt. They worshiped other gods 8 and followed the practices of the nations(CE) the Lord had driven out before them, as well as the practices that the kings of Israel had introduced. 9 The Israelites secretly did things against the Lord their God that were not right. From watchtower to fortified city(CF) they built themselves high places in all their towns. 10 They set up sacred stones(CG) and Asherah poles(CH) on every high hill and under every spreading tree.(CI) 11 At every high place they burned incense, as the nations whom the Lord had driven out before them had done. They did wicked things that aroused the Lord’s anger. 12 They worshiped idols,(CJ) though the Lord had said, “You shall not do this.”[l] 13 The Lord warned(CK) Israel and Judah through all his prophets and seers:(CL) “Turn from your evil ways.(CM) Observe my commands and decrees, in accordance with the entire Law that I commanded your ancestors to obey and that I delivered to you through my servants the prophets.”(CN)
14 But they would not listen and were as stiff-necked(CO) as their ancestors, who did not trust in the Lord their God. 15 They rejected his decrees and the covenant(CP) he had made with their ancestors and the statutes he had warned them to keep. They followed worthless idols(CQ) and themselves became worthless.(CR) They imitated the nations(CS) around them although the Lord had ordered them, “Do not do as they do.”
16 They forsook all the commands of the Lord their God and made for themselves two idols cast in the shape of calves,(CT) and an Asherah(CU) pole. They bowed down to all the starry hosts,(CV) and they worshiped Baal.(CW) 17 They sacrificed(CX) their sons and daughters in the fire. They practiced divination and sought omens(CY) and sold(CZ) themselves to do evil in the eyes of the Lord, arousing his anger.
18 So the Lord was very angry with Israel and removed them from his presence.(DA) Only the tribe of Judah was left, 19 and even Judah did not keep the commands of the Lord their God. They followed the practices Israel had introduced.(DB) 20 Therefore the Lord rejected all the people of Israel; he afflicted them and gave them into the hands of plunderers,(DC) until he thrust them from his presence.(DD)
21 When he tore(DE) Israel away from the house of David, they made Jeroboam son of Nebat their king.(DF) Jeroboam enticed Israel away from following the Lord and caused them to commit a great sin.(DG) 22 The Israelites persisted in all the sins of Jeroboam and did not turn away from them 23 until the Lord removed them from his presence,(DH) as he had warned(DI) through all his servants the prophets. So the people of Israel were taken from their homeland(DJ) into exile in Assyria, and they are still there.
Samaria Resettled
24 The king of Assyria(DK) brought people from Babylon, Kuthah, Avva, Hamath and Sepharvaim(DL) and settled them in the towns of Samaria to replace the Israelites. They took over Samaria and lived in its towns. 25 When they first lived there, they did not worship the Lord; so he sent lions(DM) among them and they killed some of the people. 26 It was reported to the king of Assyria: “The people you deported and resettled in the towns of Samaria do not know what the god of that country requires. He has sent lions among them, which are killing them off, because the people do not know what he requires.”
27 Then the king of Assyria gave this order: “Have one of the priests you took captive from Samaria go back to live there and teach the people what the god of the land requires.” 28 So one of the priests who had been exiled from Samaria came to live in Bethel and taught them how to worship the Lord.
29 Nevertheless, each national group made its own gods in the several towns(DN) where they settled, and set them up in the shrines(DO) the people of Samaria had made at the high places.(DP) 30 The people from Babylon made Sukkoth Benoth, those from Kuthah made Nergal, and those from Hamath made Ashima; 31 the Avvites made Nibhaz and Tartak, and the Sepharvites burned their children in the fire as sacrifices to Adrammelek(DQ) and Anammelek, the gods of Sepharvaim.(DR) 32 They worshiped the Lord, but they also appointed all sorts(DS) of their own people to officiate for them as priests in the shrines at the high places. 33 They worshiped the Lord, but they also served their own gods in accordance with the customs of the nations from which they had been brought.
34 To this day they persist in their former practices. They neither worship the Lord nor adhere to the decrees and regulations, the laws and commands that the Lord gave the descendants of Jacob, whom he named Israel.(DT) 35 When the Lord made a covenant with the Israelites, he commanded them: “Do not worship(DU) any other gods or bow down to them, serve them or sacrifice to them.(DV) 36 But the Lord, who brought you up out of Egypt with mighty power and outstretched arm,(DW) is the one you must worship. To him you shall bow down and to him offer sacrifices. 37 You must always be careful(DX) to keep the decrees(DY) and regulations, the laws and commands he wrote for you. Do not worship other gods. 38 Do not forget(DZ) the covenant I have made with you, and do not worship other gods. 39 Rather, worship the Lord your God; it is he who will deliver you from the hand of all your enemies.”
40 They would not listen, however, but persisted in their former practices. 41 Even while these people were worshiping the Lord,(EA) they were serving their idols. To this day their children and grandchildren continue to do as their ancestors did.
Footnotes
- 2 Kings 15:1 Also called Uzziah; also in verses 6, 7, 8, 17, 23 and 27
- 2 Kings 15:5 The Hebrew for leprosy was used for various diseases affecting the skin.
- 2 Kings 15:5 Or in a house where he was relieved of responsibilities
- 2 Kings 15:10 Hebrew; some Septuagint manuscripts in Ibleam
- 2 Kings 15:12 2 Kings 10:30
- 2 Kings 15:19 Also called Tiglath-Pileser
- 2 Kings 15:19 That is, about 38 tons or about 34 metric tons
- 2 Kings 15:20 That is, about 1 1/4 pounds or about 575 grams
- 2 Kings 16:12 Or and went up
- 2 Kings 16:18 Or the dais of his throne (see Septuagint)
- 2 Kings 17:4 So is probably an abbreviation for Osorkon.
- 2 Kings 17:12 Exodus 20:4,5
Hungarian Károli (KAR)
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center
New International Version (NIV) 
Holy Bible, New International Version®, NIV® Copyright ©1973, 1978, 1984, 2011 by Biblica, Inc.® Used by permission. All rights reserved worldwide.
NIV Reverse Interlinear Bible: English to Hebrew and English to Greek. Copyright © 2019 by Zondervan.