Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Az Örökkévaló megváltottai visszatérnek Sionra
35 Örül majd a puszta,
a kiszáradt föld újra kizöldül,
a sivatag ujjongva kivirul,
mint a fehér liliom virága.
2 Virágba borul akkor az egész vidék,
ujjongva énekel, és vígan örvendezik,
mert dicsősége olyan lesz,
mint a libanoni erdőé,
ékessége, mint a Kármel hegyéé,
és gazdagon terem, mint a Sáron síksága.
Bizony, meglátják ők az Örökkévaló dicsőségét,
Istenünk fenségét mind megismerik.
3 Erősítsétek azokat,
akik lecsüggesztik kezüket,
akiknek térde roskadozik!
4 Mondjátok azoknak, akik feladták a reményt:
„Bátorság, ne féljetek!
Nézzétek, Istenetek már jön, és bosszút áll!
Ellenségeinek megfizet,
jön, és megszabadít titeket!”
5 Akkor újra látnak a vakok,
a süketek ismét hallanak,
6 a sánták ujjongva ugrándoznak, mint a szarvasok,
s a némák örvendezve énekelnek,
mert a pusztában források fakadnak,
s folyók öntözik a sivatagot.
7 A csalóka délibáb igazi tóvá változik,
s a szomjas pusztában bővizű források fakadnak.
Ahol egykor sakálok tanyáztak,
ott fű zöldell, nád és káka terem.
8 Jól megépített út lesz ott,
s így nevezik: „A Szent Helyhez vezető út”.[a]
Tisztátalan nem léphet rá,
csak a megváltottak járnak rajta.
Nem léphet rá tévelygő istentelen[b].
9 Nem lesz ott oroszlán,
vagy vérengző vadállat.
Csak a megváltottak járnak rajta,
s nem les rájuk veszély.
10 Ezen jönnek haza,
akiket az Örökkévaló megszabadít:
öröménekkel, ujjongva térnek vissza Sionba.
Fejüket el nem hervadó öröm koszorúzza,
örök boldogságot találnak ott.
Örömüket semmi sem árnyékolja többé,
fájdalom és bánat előlük messze menekül.
5 De akinek Jákób Istene a segítsége,
aki az Örökkévalóban, Istenében bízik,
milyen boldog az!
6 Mert az Örökkévaló teremtette a Mennyet,
a Földet, a tengert, és mindent ami bennük él.
Hűségesen megőrzi ő,
akik benne bíznak!
7 Igazságot szolgáltat az elnyomottnak,
kenyeret ad az éhezőnek,
az Örökkévaló kiszabadítja a foglyokat!
8 Az Örökkévaló megnyitja a vakok szemét,
az Örökkévaló felemeli az elesetteket,
az Örökkévaló szereti az igazszívűeket,
9 az Örökkévaló megvédi a jövevényeket,
segíti az árvákat és özvegyeket,
de a gonoszok terveit felforgatja!
10 Az Örökkévaló uralkodik mindörökké!
Istened uralkodik nemzedékről nemzedékre, Sion!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Mária dicsőíti Istent
46 Mária pedig ezt mondta:
47 „Dicsérem az Örökkévalót teljes szívemből-lelkemből,
szellemem ujjong Istennek, Üdvözítőmnek,
48 mert rátekintett alázatos szolgálóleányára!
Bizony, mostantól fogva minden nemzedék
boldognak és áldottnak mond engem,
49 mert nagy dolgot tett velem a Hatalmas!
Szent a neve!
50 Nemzedékről nemzedékre
irgalmas azok iránt, akik tisztelik és félik őt.
51 Kinyújtotta karját, megmutatta erejét:
szétszórta a büszkéket, akik magukat nagyra tartják,
52 ledöntötte trónjukról az uralkodókat,
az alázatosakat pedig felemelte.
53 A szükségben lévőket elhalmozta minden jóval,
a gazdagokat pedig üres kézzel küldte el.
54 Segítségére sietett szolgájának, Izráelnek,
mert nem felejtette el ígéretét,
hogy könyörületesen bánik velünk.
55 Mert ezt ígérte őseinknek,
Ábrahámnak és az ő gyermekeinek mindörökké.”
Az Úr hamarosan visszajön!
7 Testvéreim, az Úr vissza fog jönni, de addig várjatok türelmesen! Gondoljatok a földművesre, aki türelmesen várja, hogy szántóföldje gazdag termést hozzon! Várja, amíg az őszi és a tavaszi eső[a] megöntözi a földjét. 8 Ti is várjatok türelemmel! Erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr hamarosan visszajön! 9 Többé ne panaszkodjatok egymásra, nehogy elítéljenek benneteket! Nézzétek, a Bíró már az ajtó előtt áll! 10 Emlékezzetek a prófétákra, akik az Úr nevében szóltak! Kövessétek a példájukat: sok gonosz dolgot szenvedtek el, mégis türelmesek maradtak.
2 Bemerítő János a börtönben hallott a Messiás tetteiről, ezért elküldte hozzá néhány tanítványát, 3 hogy kérdezzék meg tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy mást várjunk?”
4 Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek vissza Jánoshoz, és mondjátok el neki mindazt, amit hallotok és láttok: 5 a vakok látnak, a bénák járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, halottak támadnak föl, és a szegényeknek az örömüzenetet hirdetik. 6 Boldog, aki nem kételkedik bennem, hanem kitart mellettem.”
7 Amikor Bemerítő János tanítványai elmentek, Jézus ezt mondta róla az összegyűlt sokaságnak: „Azért mentetek ki a pusztába, hogy széltől hajlongó nádszálat lássatok? 8 Vagy talán azért, hogy egy drága ruhába öltözött férfit lássatok? Hiszen akik drága ruhákban járnak és kényelemben élnek, azok a királyi udvarban és palotákban laknak! 9 Akkor miért mentetek ki? Kit akartatok látni? Talán egy prófétát? Bizony, valóban prófétát láttatok, sőt, azt mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! 10 Mert János az, akiről ezt mondja az Írás:
»Elküldöm hírvivő követemet,
aki előtted fog menni,
hogy utat készítsen a számodra.«[a]
11 Igazán mondom, hogy azok között, akik asszonytól születtek, Bemerítő János a legnagyobb, Isten Királyságában azonban a legkisebb is nagyobb nála.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center