Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
5 De akinek Jákób Istene a segítsége,
aki az Örökkévalóban, Istenében bízik,
milyen boldog az!
6 Mert az Örökkévaló teremtette a Mennyet,
a Földet, a tengert, és mindent ami bennük él.
Hűségesen megőrzi ő,
akik benne bíznak!
7 Igazságot szolgáltat az elnyomottnak,
kenyeret ad az éhezőnek,
az Örökkévaló kiszabadítja a foglyokat!
8 Az Örökkévaló megnyitja a vakok szemét,
az Örökkévaló felemeli az elesetteket,
az Örökkévaló szereti az igazszívűeket,
9 az Örökkévaló megvédi a jövevényeket,
segíti az árvákat és özvegyeket,
de a gonoszok terveit felforgatja!
10 Az Örökkévaló uralkodik mindörökké!
Istened uralkodik nemzedékről nemzedékre, Sion!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Anna imádsága
2 Akkor Anna így imádkozott az Örökkévalóhoz:
„Szívem ujjong az Örökkévalóban,
mert Istenem[a] megerősített engem![b]
Nem hallgatok tovább,
hanem diadalmasan nevetek[c] ellenségeim fölött,
az Örökkévaló szabadításának örvendezem!
2 Nincs senki olyan szent, mint te, Örökkévaló!
Sőt rajtad kívül senki sincs!
Nincs más kőszikla, Istenünkhöz hasonló!
3 Ne szóljatok olyan kevélyen,
ne mondjatok kérkedő szavakat,
mert mindentudó Isten az Örökkévaló,
ő mérlegel minden tettet!
4 Eltöri a hatalmasok fegyverét,
de megerősíti a botladozót.
5 Akik dúskáltak az ételben,
béresnek szegődnek egy falat kenyérért.
Akik pedig éheztek,
terített asztalhoz ülnek.
Aki meddő volt, hét fiút szül,
a sokgyermekes asszony pedig magára marad.
6 Az Örökkévaló öl és megelevenít,
a Seolba taszít, de fel is hoz onnét,
7 szegénnyé tesz és meggazdagít,
megaláz és felmagasztal.
8 Felemeli a szegényt a porból,
felkarolja a koldust a szemétdombról,
s fejedelmek mellé ülteti,
dicsőség trónjára helyezi,
mert az Örökkévalóé az egész Föld,
s annak minden tartóoszlopa,
hiszen ő teremtette[d] azokat.
Bemerítő János utat készít a Messiásnak(A)
3 Tibérius császár uralkodásának tizenötödik évében Poncius Pilátus volt Júdea helytartója; Heródes volt Galilea negyedes fejedelme; Heródes bátyja, Fülöp volt Iturea és Trakhónitisz negyedes fejedelme; Lüszániász pedig Abiléné negyedes fejedelme. 2 Kajafás és Annás voltak a főpapok.
Ebben az időben szólt az Örökkévaló Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. 3 János bejárta a Jordán egész vidékét. Hirdette mindenkinek, hogy merítkezzenek be, ezzel fejezzék ki, hogy valóban megváltoztatják a gondolkodásukat és visszatérnek Istenhez — Isten pedig megbocsátja a bűneiket. 4 Ézsaiás próféta könyvében így van ez megírva:
„Egy hang kiált a pusztában:
»Készítsetek utat az Örökkévalónak,
egyengessétek ösvényeit,
5 töltsetek fel minden völgyet,
lapítsátok le a dombokat és hegyeket,
egyenesítsétek ki a görbe ösvényeket,
simítsátok el a göröngyöket,
6 hogy mindenki meglássa
az Istentől származó üdvösséget!«”[a]
7 Az emberek tömegesen mentek Jánoshoz, hogy tanítása szerint bemerítkezzenek. János ezt mondta nekik: „Ti, mérges kígyók! Ki figyelmeztetett benneteket, hogy meneküljetek Isten közelgő haragja elől? 8 A tetteitekkel bizonyítsátok, hogy a gondolkodásotok és az életetek valóban megváltozott! Ne hitegessétek magatokat azzal, hogy: »Mi Ábrahám leszármazottjai vagyunk!« Mert igazán mondom nektek, hogy Isten még ezekből a kövekből is támaszthat utódokat Ábrahámnak! 9 A fejszét már fölemelték, hogy gyökerestül kivágják a fákat. Bizony ki is vágnak és tűzbe dobnak minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt!”
10 Az emberek ekkor ezt kérdezték: „Akkor mit tegyünk?”
11 János így felelt: „Akinek két ruhája van, az egyiket adja annak, akinek egy sincs! Akinek van mit ennie, adjon belőle annak, aki éhezik!”
12 Néhány vámszedő is eljött Jánoshoz bemerítkezni. Ők is megkérdezték: „Mester, mi mit tegyünk?”
13 János ezt mondta nekik: „Ne szedjetek be több adót és vámot, mint amennyi elő van írva!”
14 Katonák is jöttek hozzá, és ők is megkérdezték: „Hát mi mit tegyünk?”
János ezt válaszolta: „Senkitől se vegyetek el pénzt erőszakkal, vagy zsarolással! Elégedjetek meg a zsoldotokkal!”
15 A sokaság feszülten és izgatottan várta, hogy a Messiás hamarosan megjelenik. Mind azon tanakodtak, hogy talán maga János lehet a Messiás.
16 János azonban világosan megmondta nekik: „Látjátok, én vízbe merítelek be titeket, de jön majd valaki, aki sokkal hatalmasabb nálam. Még arra sem vagyok méltó, hogy a saruját levegyem a lábáról. Ő majd Szent Szellembe és tűzbe fog bemeríteni titeket. 17 Az ő kezében van a szórólapát, amellyel elválasztja a búzát a polyvától. A tiszta búzát magtárába gyűjti, a polyvát pedig olthatatlan tűzzel megégeti.” 18 Sok mást is mondott János, amivel figyelmeztette és bátorította a népet. Így hirdette nekik az örömüzenetet.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center