Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Ászáf zsoltára, éneke.
76 Tisztelik és ismerik Istent Júdában,
dicsérik őt Izráelben.
2 Sálemben[a] van sátora,
Sion hegyén lakóhelye.
3 Ott törte össze a tüzes nyilakat,
a pajzsokat, a kardokat és minden fegyvert. Szela
4 Istenünk, ragyogó és dicsőséges vagy,
hatalmasabb, mint a hegyek,
ahol legyőzted ellenségeidet!
5 Halálos álomba merültek az erős harcosok mind,
a kezüket sem emelhették,
holttestüket kifosztották.
6 Ló és lovasa halálos álomba zuhant
Jákób Istenének haragos szavától!
7 Bizony, félelmetes vagy, Isten!
Ki állhat meg előtted, mikor haragszol?
8 Mikor ítéletet hirdettél a Mennyben,
félelmében megnémult a Föld.
9 Mert felállt Isten, hogy ítéljen,
s hogy megvédje a szegényeket és alázatosakat. Szela
10 Téged magasztal, Isten, még az emberek haragja is,
mikor általa bünteted meg ellenségeidet.[b]
11 Tegyetek fogadalmat az Örökkévalónak, Isteneteknek,
és teljesítsétek!
Hozzatok ajándékot neki, ti népek, mindannyian,
és tiszteljétek őt, mert félelmetes!
12 Megbénítja a büszke fejedelmeket,
s minden földi király féli őt.
Miféle házat akartok nekem építeni?
66 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Trónusom a menny,
a földön pedig lábam nyugtatom.
Miféle házat akartok hát számomra építeni?
Milyen nyugvóhelyet készítenétek nekem?
2 Hiszen mindent az én kezem alkotott,
minden az enyém![a]
— mondja az Örökkévaló. —
Hanem ez az, akit megbecsülök:
ha valaki szelíd, megtört szívű, alázatos,
szavaimat féli, és szívből tiszteli.”
A bálványimádók megbüntetése
3 „Ők bikát áldoznak,
de embert is ölnek,
bárányt áldoznak,
de nyakát szegik a kutyának is,
ételáldozatot hoznak,
de disznó[b] vérét is áldozzák,
tömjént füstölögtetnek,
de a bálványokat is imádják,[c]
mert a saját útjaikon járnak,
és undorító bálványaikban gyönyörködnek.
4 Hát én is megszégyenítem őket,
és rájuk hozom, amitől félnek,
mert mikor hívtam őket, nem feleltek,
mikor szóltam hozzájuk, rám sem figyeltek,
azt tették, amit gonosznak tartok,
s azt választották, amit nem szeretek.”
Mielőtt vajúdott volna Sion, máris szült
5 Halljátok meg, mit üzen nektek az Örökkévaló,
akik félitek és tisztelitek szavait:
„Testvéreitek, akik gyűlölnek,
és miattam kirekesztenek titeket,
így gúnyolódtak rajtatok:
»Mutassa meg dicsőségét az Örökkévaló,
hadd lássuk, hogy örültök neki!«
De nem ti, hanem ők szégyenülnek meg!”
6 Halljátok ezt a hangot?!
Morajlás a városból,
valami zúgás a Templom felől!
Az Örökkévaló hangja ez! Ő az,
aki megfizet ellenségeinek!
7 „Mielőtt vajúdott volna Sion,
máris szült!
Még el sem kezdődtek szülési fájdalmai,
máris fiút hozott a világra!
8 Ki hallott valaha ilyet?
Ki látott ehhez hasonlót?
Megszülethet egy ország egyetlen napon?
Világra jöhet egy nemzet egy pillanat alatt?
De lám, Sion azonnal megszülte fiát,
alighogy vajúdni kezdett!
9 Én indítom meg a szülést,
hogyne vinném hát véghez?
Bizony, véghezviszem,
és nem zárom be Sion méhét!”
— mondja Istenetek.
10 „Örülj, Jeruzsálem,
és vigadjatok vele együtt mind,
akik szeretitek őt,
akik gyászoltátok azelőtt!
11 Jeruzsálem dicsősége megvigasztal benneteket,
úgy, mint az anya szoptatja gyermekét.
Bizony, bőségesen táplál titeket,
és gyönyörködtök dicsősége ragyogásában!”
12 Mert ezt mondja az Örökkévaló:
„Békességgel és bőséggel árasztom el Jeruzsálemet,
a nemzetek gazdagsága borítja el,
mint áradó folyó.
Táplálni fognak titeket a nemzetek,
sőt, dédelgetnek, és karjukon hordoznak,
térdükön lovagoltatnak,
mint anya gyermekét!
13 Bizony, megvigasztallak titeket,
mint anya gyermekét,
megvigasztallak azzal, amit Jeruzsálemmel teszek!
Isten dicsőségére élj a szabadságoddal!
23 „Semmi sem tilos a számomra” — mondjátok. Ez igaz, de nem minden válik a javatokra — válaszolom erre. Igen, mindent szabad, de nem minden szolgálja a többiek javát és épülését! 24 Ne a saját érdekeiteket tartsátok szem előtt! Inkább egymásnak segítsetek, és a másik javát keressétek!
25 Mindenfajta húst megehettek, amelyet a boltokban árulnak. Ne kérdezzétek, honnan származik! Nyugodtan megehetitek, nem kell aggódnotok, 26 mert „az Úré az egész Föld és minden, ami rajta van”.[a]
27 Ha tehát egy hitetlen ember vendégségbe hív benneteket, és el akartok hozzá menni, mindent megehettek, amivel megkínál. Ne kérdezzétek, honnan származik, és ne aggódjatok amiatt, hogy szabad-e megennetek. 28 Ha viszont valaki azt mondja a vendégségben: „Ezt az ételt valamilyen bálványnak, vagyis hamis istennek áldozták” — akkor ne egyetek belőle! Miért? Hogy ne okozzatok kárt annak a hitében, aki figyelmeztetett erre. Hiszen az az ember úgy gondolhatja, hogy az ilyen ételt nem szabad megenni. 29 Nem arról beszélek, hogy te mit tartasz jónak, vagy rossznak, hanem arról, hogy az a másik ember rossznak tartja, ha te megeszed az ilyen ételt. Csak emiatt mondom, hogy ne edd meg, mert egyébként nem kellene törődni vele, hogy az a másik mit gondol. 30 Hiszen én mindig hálát adok Istennek, amikor eszem. Ha pedig hálaadással eszem valamit, akkor ne hibáztasson érte senki!
31 Tehát akár esztek, akár isztok, vagy bármit tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek! 32 De ne tegyetek semmi olyat, ami akár a zsidókban, akár a nem zsidókban, akár Isten eklézsiájában megütközést kelt! 33 Én is erre törekszem. Mindenkinek igyekszem a tetszését megnyerni, és nem azzal törődöm, ami nekem, hanem azzal, ami másoknak jó. Mert azt akarom, hogy mindannyian üdvösségre jussanak.
11 Kövessétek tehát a példámat, ahogy én is követem Krisztust!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center