Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára, ének.
65 Méltó vagy, Isten, hogy dicsérjünk téged a Sionon,
és teljesítsük, amit megfogadunk neked!
2 Minden ember hozzád fordul, Istenünk,
mert meghallgatod imádságainkat.
3 Összegyűlt bűneink elborítanak bennünket,
mégis eltörölted őket, és megbocsátottál nekünk.
4 Milyen boldog, akit kiválasztasz,
hogy közel vond magadhoz,
s hogy veled lakjon palotádban!
Betöltesz minket bőségesen házad áldásaival,
Templomod javaival!
5 Milyen félelmetes és dicsőséges tettekkel
válaszolsz nekünk, Szabadító Istenünk!
A föld széléig, még a messzi szigeteken is
mindenki benned bízik és reménykedik.
6 Mert megmutattad hatalmadat,
és erőddel hegyeket teremtettél,
7 lecsendesítetted a háborgó tenger zúgását,
a hullámok harsogását,
a háborgó nemzetek zajongását.
8 Ámulva nézik csodálatos tetteid a messzi népek,
csodálkoznak kelet és nyugat lakói.
9 Gondot viselsz a termőföldre, Istenünk,
esővel megöntözöd,
s gazdag termést növelsz belőle.
Isten folyója megárad, termékennyé teszi a földet!
Így gondoskodsz földünkről,
ellátsz bennünket gabonával.
10 Esőddel megáztatod a barázdákat,
elsimítod a göröngyöket,
záporoddal meglágyítod a kemény földet,
megáldod a zsenge növényeket.
11 Megkoronázod az esztendő végét[a]
gazdag aratással,
lábaid nyomán bőség fakad.
12 Ismét kizöldül a puszta,
örvendeznek a dombok,
13 megtelnek a legelők juhokkal,
a völgyek gabonával.
Mind ujjongva énekelnek,
s örömmel kiáltanak!
Az Örökkévaló napja közel!
2 Fújjátok meg a sófárt a Sionon!
Fújjatok riadót[a] szent hegyemen!
Reszkessen a föld minden lakója,
mert közel az Örökkévaló napja,
itt van már a küszöbön!
2 Sötétség és homály napja az,
komor fellegek és köd uralja!
Mire felkél a hajnal,
seregek borítják el a hegyeket.
Micsoda hatalmas,
erős hadsereg!
Nem volt ilyen még soha,
nem is lesz többé,
míg ember él a földön!
3 Előttük mintha pusztító tűz perzselne,
utánuk mintha láng lobogna.
Előttük a táj, mint az Édenkert,
utánuk csak üszkös rom
és pusztaság marad,
semmi sem menekül meg tőlük.
4 Mint a vágtató lovak,
úgy rohannak,
mint rohamozó lovasok,
úgy száguldanak.
5 Robognak a hegyek tetején,
mint harci szekerek dübörögnek,
mint a tarlótűz ropogása,
rémítő zajjal robognak,
ütközetre rohannak.
6 Elrémülnek láttukra a népek,
minden arc elsápad.
7 Mint erős harcosok,
rohannak a csatába.
Mint ostromló katonák,
felhágnak a falakra.
Mind egyenesen rohannak,
soraik fel nem bomlanak.
8 Mindegyik a maga ösvényén halad,
társát nem akadályozza.
Nekirontanak a fegyvereknek,
de még sebet sem kapnak.
9 Lerohanják a várost,
futkosnak a kőfal tetején,
felmásznak a házfalon,
betörnek az ablakon, mint a tolvaj.
10 Még a föld is belereszket,
megremeg az ég is,
elsötétül a Nap és Hold,
a csillagok sem ragyognak,
11 mikor az Örökkévaló szava mennydörög,
mikor hatalmas seregét szólítja.
Rettenetes az ő serege!
Ellenállhatatlan,
mert az Örökkévaló parancsát teljesíti!
Bizony, nagy és rettenetes
az Örökkévaló napja!
Ki tudja elviselni?
Végső rendelkezések
10 Timóteus, te jól ismered, és szorgalmasan követted is a tanításaimat. Közelről láttad, hogyan élek, s tudod, mi az életcélom. Megismerted a hitemet, türelmemet, kitartásomat és a bennem lévő isteni szeretetet. 11 Tudod, hogyan üldöztek és mit kellett elszenvednem Antiókhiában, Ikóniumban és Lisztrában. Micsoda üldözéseket éltem át, de az Úr mindegyikből kiszabadított! 12 Bizony, akik Isten akarata szerint akarnak élni a Krisztus Jézusban, azokat is mind üldözni fogják!
13 A gonoszok és csalók pedig egyre mélyebbre süllyednek a gonoszságban, s miközben másokat becsapnak, saját magukat is becsapják.
14 Te azonban, Timóteus, tarts ki amellett, amit tanultál, és amiről meggyőződtél, hogy igaz! Hiszen jól ismered azokat, akiktől ezeket tanultad. 15 Már gyermekkorod óta ismered a szent Írásokat[a] is, amelyekből megértheted, hogy az üdvösség a Krisztus Jézusba vetett hit által érhető el.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center