Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
„A Templomba felvezető ének.”
129 Milyen sokan támadtak rám ifjúságom óta!
Mondd ezt velem együtt, Izráel!
2 Milyen sokan támadtak rám ifjúságom óta,
mégsem bírtak velem!
3 Hátamon barázdákat szántottak,
hosszú barázdákat hasítottak hátamon.
4 De az Örökkévaló igazságos:
szétszakította a szolgaság köteleit,
megszabadított a gonoszoktól!
5 Szégyenüljenek meg Sion ellenségei,
hátráljanak meg, és fussanak szerteszét!
6 Legyenek, mint a fű a háztetőn,
amely elszárad, mielőtt felnő,
7 nem aratja le senki,
nem köti kévébe,
8 s nem mondják a járókelők:
„Áldjon meg titeket az Örökkévaló!”
Nem köszönti őket senki:
„Áldunk benneteket az Örökkévaló nevében!”
Jeruzsálemet elfoglalja az ellenség(A)
39 Jeruzsálem elfoglalása a következőképpen történt. Cidkijjá, Júda királya uralkodásának 9. évében, a 10. hónapban Nebukadneccar, Babilónia királya felvonult seregével Jeruzsálem ellen, és ostrom alá vette. 2 Cidkijjá uralmának 11. évében, a 4. hónapban az ostromló sereg áttörte a város falát. 3 Ezután Babilónia királyának fejedelmei — Nérgal-Szarecer, Szamgar tartomány vezetője, Szár-Szekím udvarnagy és a többi magas rangú vezető — betörtek a városba, és a Középső-kapunál ütötték fel főhadiszállásukat.
4 Amikor Cidkijjá, Júda királya és a katonái látták, hogy az ellenség betört a városba, megfutamodtak. Éjjel menekültek el a városból a király kertjén keresztül, a két kőfal közötti kapun át, és a Jordán völgye felé futottak. 5 A káldeusok serege azonban észrevette, és üldözte őket, majd el is fogták Cidkijját a Jerikó melletti síkságon. Megkötözve vitték Nebukadneccar, Babilónia királya elé, Ribla városába, amely Hamát földjén van. Ott Nebukadneccar ítéletet tartott Cidkijjá fölött. 6 Cidkijjának végig kellett néznie, amint a fiait megölik. Kivégezték Júda összes vezetőjét is. 7 Majd Cidkijját megvakították, bilincsbe verték, és úgy hurcolták Babilóniába.
8 Ugyanakkor Jeruzsálemben a káldeus sereg fölégette a királyi palotát és a többi házakat, a város kőfalát pedig lerombolta. 9 Akik még élve maradtak a városban, meg akik már korábban az ostromló sereghez szöktek, azokat Nebuzaradán, a testőrök parancsnoka fogságba hurcolta Babilóniába. 10 Ugyanakkor meghagyott Júda földjén némelyeket a szegény közemberek közül, akiknek semmiféle tulajdonuk nem volt. Sőt, ezeknek szőlőket és szántóföldeket adományozott.
Nebukadneccar kiszabadítja Jeremiást
11 Nebukadneccar, Babilónia királya rendelkezett Jeremiás felől, és ezt parancsolta Nebuzaradánnak, a testőrök parancsnokának: 12 „Keresd meg azt az embert, vedd magadhoz, viselj rá gondot, ne essen semmi baja! Azt tedd vele, amit ő kíván!”
13 Így hát Nebuzaradán és a többi vezetők — Nebusazbán katonai parancsnok, Nérgal-Szarecer, meg mások — 14 előhozatták Jeremiást a testőrség udvarából, ahol eddig fogva tartották. Azután Gedaljá[a], Ahikám fia (aki meg Sáfán fia) gondjaira bízták, hogy vigye haza Jeremiást a saját házába. Így is történt, s ettől kezdve Jeremiás szabadon élhetett a saját népe között.
Prófécia Ebed-Melek megmeneküléséről
15 Az Örökkévaló szólt Jeremiáshoz, mikor még a királyi testőrség udvarában raboskodott: 16 „Jeremiás, mondd meg az etióp Ebed-Meleknek[b]: Ezt üzeni neked az Örökkévaló, Izráel Istene: Lásd meg, én beteljesítem, amit a város pusztulásáról, nem pedig a megmeneküléséről mondtam. Bizony, a saját szemeddel fogod meglátni, amikor megtörténik. 17 De téged megmentelek azon a napon — mondja az Örökkévaló. — Nem esel azoknak a kezébe, akiktől félsz. 18 Bizonyos, hogy megmentelek és megvédelek — senki nem fog téged megölni. Ajándékba adom neked az életedet, mivel bennem bíztál — ezt én mondom neked, az Örökkévaló!”
Az Úr hamarosan visszajön!
7 Testvéreim, az Úr vissza fog jönni, de addig várjatok türelmesen! Gondoljatok a földművesre, aki türelmesen várja, hogy szántóföldje gazdag termést hozzon! Várja, amíg az őszi és a tavaszi eső[a] megöntözi a földjét. 8 Ti is várjatok türelemmel! Erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr hamarosan visszajön! 9 Többé ne panaszkodjatok egymásra, nehogy elítéljenek benneteket! Nézzétek, a Bíró már az ajtó előtt áll! 10 Emlékezzetek a prófétákra, akik az Úr nevében szóltak! Kövessétek a példájukat: sok gonosz dolgot szenvedtek el, mégis türelmesek maradtak. 11 Gondoljatok arra, hogy áldottnak mondjuk azokat, akik a szenvedésben kitartottak! Hallottatok Jóbról,[b] aki türelmesen elviselte a szenvedést. Tudjátok, mennyire bőségesen megáldotta végül az Úr — így mutatta meg jóságát és irgalmát!
12 Testvéreim, a legfontosabb, hogy ezentúl ne esküdjetek égre-földre, se semmi másra, amikor megígértek valamit! Amikor „igen”-t mondotok, az legyen valóban „igen”. Ha pedig „nem”-et, az legyen valóban „nem”, különben ítélet alá kerülhettek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center