Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Gimel
17 Légy jóindulattal szolgádhoz, hogy éljek,
és engedelmeskedjek szavadnak!
18 Nyisd fel szemem, hogy meglássam,
milyen csodálatosak tanításaid!
19 Idegen és jövevény vagyok e földön,
kérlek, ne rejtsd el előlem parancsaidat!
20 Sóvárog a szívem,
ítéleteidet kívánja szüntelen.
21 Uram, te megfenyíted a büszkéket:
átkozottak, akik eltávolodnak parancsaidtól!
22 Vedd le rólam a szégyent és gyalázatot,
mert megőrzöm bizonyítékaidat!
23 Ha a vezetők összeülnek, és ellenem beszélnek,
szolgád akkor is törvényedről gondolkodik.
24 Gyönyörködöm bizonyítékaidban,
amelyekből tanácsot adsz nekem.
Dálet
25 Lelkem a porhoz tapad,
eleveníts meg beszédeddel!
26 Uram, elmondtam neked mindent őszintén,
és te meghallgattál!
Kérlek, taníts törvényeidre!
27 Hadd lássam meg utasításaid értelmét,
hogy gondolkodhassam csodálatos dolgaidról!
28 Sír a lelkem a keserűség miatt,
vigasztalj és erősíts meg szavaddal!
29 Őrizz meg a hamisságtól és hűtlenségtől,
erősíts meg tanításoddal!
30 Eldöntöttem, hogy hűséges maradok hozzád, Uram!
Ítéleteidet mindig szemem előtt tartom!
31 Ragaszkodom bizonyítékaidhoz, Örökkévaló!
Ne engedd, hogy megszégyenüljek!
32 Futok, hogy engedelmeskedjek parancsaidnak,
ha a szívem készségessé teszed[a]!
5 Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
megérinti a földet, és az beleremeg,
emelkedik és lesüllyed,
akár a Nílus vize Egyiptomban.
A föld lakosai pedig
mind sírnak és gyászolnak.
6 Az Örökkévaló a Mennyben
építette lakóhelyét,
és a Földre alapozta
az ég boltozatát.
Ő szólítja elő a tengerek vizét,
és elborítja a föld színét vele,
Ő az Örökkévaló — ez az ő neve!
Jákób népét mégsem pusztítom el teljesen
7 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Izráel népe!
Olyanok lettetek számomra,
mint Etiópia népe,
vagy mint bármely más nép.
Igaz, én hoztam föl
Egyiptomból Izráelt,
de a filiszteusokat is
én hoztam el Kréta szigetéről,
Arám népét meg Kírből.”
8 Uram, az Örökkévaló
szemmel tartja Izráel királyságát,
amelyet elborított a bűn.
„Bizony, eltörlöm azt a föld színéről
— ezt mondja az Örökkévaló —,
de Jákób népét
mégsem pusztítom el teljesen!
9 Nézzétek és lássátok:
Parancsolok, és megrostálom
népemet, Izráelt, a nemzetek között,
mint ahogy a búzát kirostálják.[a]
De egyetlen szemecske
sem esik a földre!
10 Népem bűnöseit mind
fegyver öli meg,
bár azt hiszik,
hogy őket baj nem érheti”.
Újra fölállítom Dávid sátorát
11 „Azon a napon újra fölállítom
Dávid leomlott sátorát,
repedéseit és romlásait kijavítom,
hogy mint régen volt, olyan legyen.
Igen, újjáépítem teljesen,
12 hogy örököljék Edom maradékát,
meg akik a nemzetekből megmaradnak,
mindazokat, akik nevemet viselik
— mondja az Örökkévaló,
aki ezt be is teljesíti.
13 Bizony, eljön az idő
— mondja az Örökkévaló —,
amikor olyan bőségesen megáldalak titeket,
hogy a szántó utoléri az aratót,
aki szőlőt szüretel, utoléri a vetőt.
A hegyoldalakról árad majd a must,
s a dombokról bor-patakok folynak.
14 Népem, Izráel sorsát jóra fordítom.[b]
Romba dőlt városaikat újra felépítik,
s laknak bennük,
szőlőket telepítenek,
és a saját borukat isszák.
15 Én telepítem le őket ismét a földjükre.
Többé ki nem szaggatja őket senki
arról a földről, amelyet én adtam nekik!”
— ezt mondja Istened, az Örökkévaló.
41 A júdeaiak felháborodtak és megütköztek azon, hogy Jézus azt mondta: „Én vagyok az a kenyér, amely a Mennyből szállt le.” 42 Azt mondták: „Hiszen ez Jézus, a József fia! Ismerjük a szüleit! Hogy mondhat ilyet, hogy a Mennyből jött le?”
43 De Jézus így felelt nekik: „Ne zúgolódjatok egymás között! 44 Senki sem tud magától hozzám jönni, csak akkor, ha vonzza és vezeti az Atya, aki engem elküldött — én pedig majd feltámasztom azt az embert az utolsó napon. 45 A próféták is megírták: »Mindegyiküket maga Isten fogja tanítani.«[a] Akik Atyámra hallgatnak, s akiket ő tanít, azok mind hozzám jönnek. 46 Nem azt mondom, hogy az Atyát látta volna valaki is. Hiszen őt soha senki sem látta, kivéve azt az egyet, aki Istentől származik — egyedül ő látta az Atyát.
47 Igazán, mondom nektek: aki hisz bennem, annak örök élete van! 48 Én vagyok az élet kenyere, aki életet ad! 49 Őseitek a mannát ették a pusztában, és meghaltak. 50 De most itt van az a kenyér, amely a Mennyből szállt le! Aki ebből eszik, soha nem hal meg. 51 Én magam vagyok ez az életadó kenyér, aki a Mennyből jöttem le. Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él! Ez a kenyér a testem, amelyet majd áldozatul adok a világ életéért.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center