Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
105 Adjatok hálát az Örökkévalónak!
Dicsérjétek nagy nevét,
hirdessétek a népeknek tetteit!
2 Énekeljetek neki, dicsérjétek őt!
Mondjátok el csodálatos tetteit!
3 Dicsekedjetek szent nevével!
Ti, akik keresitek az Örökkévalót,
teljes szívvel örvendezzetek neki!
4 Keressétek az Örökkévalót,
kívánjátok erejét,
törekedjetek jelenlétébe!
5 Emlékezzetek csodás tetteire,
emlékezzetek csodáira és ítéleteire,
amelyeket kihirdetett,
6 ó, Ábrahámnak, az Örökkévaló szolgájának utódai,
Jákób fiai, akiket Isten kiválasztott!
7 Az Örökkévaló a mi Istenünk,
határozatai az egész földön érvényesek.
8 Örökké megtartja Szövetségét,
nem felejti szavát soha,
amit ezer nemzedéknek ígért,
9 Szövetségét, amelyet Ábrahámmal kötött,
ígéretét, amelyre Izsáknak megesküdött.
10 Megerősítette, mint törvényt Jákóbnak,
akit Izráelnek nevezett,
és népével örök Szövetséget kötött:
11 „Neked adom Kánaán földjét örökségül,
ez lesz a te birtokod!”
12 Kicsiny volt akkor még Ábrahám családja,
mint jövevények vándoroltak azon a földön.
13 Helyről-helyre vonultak,
országról-országra bujdostak.
14 Nem engedte az Örökkévaló, hogy ártsanak nekik,
még királyokat is megbüntetett miattuk:
15 „Ne nyúljatok felkent szolgáimhoz,
prófétáimat ne bántsátok!”
16 Majd éhséget küldött az Örökkévaló a földre,
s minden kenyér elfogyott.
17 Elküldte előttük Józsefet,
akit eladtak rabszolgának,
18 lábait bilincsbe szorították,
őt magát vasra verték.
19 Mindaddig rabságban tartották,
amíg szava beteljesedett.
Az Örökkévaló szava próbára tette
és megtisztította Józsefet!
20 Akkor a király érte küldött és feloldotta,
a népek uralkodója kiszabadította börtönéből,
21 úrrá tette Józsefet országán,
gondviselővé egész Egyiptom felett.
22 József parancsolt a többi vezetőnek,
bölcsességre tanította Egyiptom véneit is.
23 Majd Izráel családja Egyiptomba költözött,
Jákób Hám[a] országában lakott.
24 Ott igen megszaporította őket az Örökkévaló,
erősebbek lettek ellenségeiknél.
25 Később az Örökkévaló elfordította
az egyiptomiak szívét,
gyűlölni kezdték Izráel népét,
és rosszul bántak velük.
26 Akkor elküldte szolgáját, Mózest, az Örökkévaló,
és vele Áront, akit kiválasztott.
27 Általuk vitte véghez jeleit
és csodáit Hám földjén:
28 Sűrű sötétséget küldött az Örökkévaló,
és sötét lett a földön,
de Egyiptom nem hallgatott rá.
29 Vérré változtatta vizüket,
és elpusztította a halakat,
30 békák nyüzsögtek mindenhol,
még a királyi palotában is.
31 Az Örökkévaló parancsára legyek
és szúnyogok lepték el országukat.
32 Eső helyett jégesőt zúdított rájuk,
és villámokat, mint lángoló tüzet,
33 szétverte szőlőiket és fügefáikat,
minden fát összetört határukban.
34 Parancsolt a sáskáknak,
és felhőkben jöttek, mint az áradat,
35 felfaltak minden zöldet az országban,
csupaszra rágtak minden növényt.
36 Végül az Örökkévaló lesújtott
minden elsőszülöttre Egyiptomban,
minden családban megölte
a legidősebb fiút.
37 Izráel népét pedig kivezette onnan,
kijöttek arany- és ezüstkincsekkel megrakottan,
és egy sem volt köztük gyenge, vagy beteg.
38 Örült Egyiptom, hogy végre elmentek,
mert félelem szállt rájuk Izráel miatt.
39 Az Örökkévaló felhővel óvta népét nappal,
és tűzoszloppal világított nekik éjszaka.
40 Fürjekkel táplálta őket,
mikor húst kértek tőle,
s mennyei kenyérrel etette népét.
41 Megnyitotta a kősziklát, és vizet fakasztott belőle,
ömlött a víz a sivatagban, mint bővizű folyó!
42 Megtartotta szent ígéretét, adott szavát,
beteljesítette, amit szolgájának, Ábrahámnak ígért:
Mózes közbenjárása megmenti Izráelt a pusztulástól
10 De a nép nem hallgatott rájuk, és már azon tanakodtak, hogy Józsuét és Kálebet megkövezik. Ekkor azonban — az egész nép szeme láttára — hirtelen megjelent az Örökkévaló dicsősége a Találkozás Sátora fölött.
11 Az Örökkévaló ekkor Mózeshez szólt: „Nem tűrhetem már tovább, hogy ez a nép mindig elfordul tőlem, és visszautasít engem! Miért nem bíznak meg bennem annak ellenére, hogy annyi jelet és csodát műveltem közöttük? 12 Eltörlöm hát őket a föld színéről! Nem lesznek többé az én népem, hanem elpusztítom őket egyetlen csapással!
Belőled[a] pedig, Mózes, nagyobb és erősebb nemzetet támasztok!”
13 De Mózes így válaszolt az Örökkévalónak: „Örökkévaló, ha így teszel, azt az egyiptomiak is meg fogják hallani. Ők tudják, hogy te hoztad ki közülük hatalmas erőddel Izráel népét, 14 és hírül adták ezt a kánaáni nemzeteknek is. Azt is hallották, hogy te, Örökkévaló, Izráel népével együtt táborozol, hogy szemtől szembe megjelentél nekik, hogy felhőd néped fölött időzik, s hogy nappal a felhőben, éjjel pedig a tűzoszlopban vezeted őket. 15 Ha most mind egy szálig elpusztítod őket, akkor azok a nemzetek, amelyek hallották híredet, majd azt mondják: 16 »Úgy látszik, mivel az Örökkévaló nem volt képes bevinni ezt a népet arra a földre, amely felől megesküdött nekik, hát inkább mindet leöldöste a pusztában.« 17 Most hát, Örökkévaló, mutasd meg mindenkinek, hogy valóban milyen hatalmas vagy — ahogyan magad is mondtad:
18 »Türelmes az Örökkévaló,
nem hirtelen haragú,
hűséges szeretete nagy,
megbocsátja a bűnt
és a törvényszegést,
bár nem hagyja azt
egészen büntetés nélkül,
hanem megbünteti
az atyák vétkéért fiaikat
a harmadik és negyedik nemzedékig.«
19 Kérlek, bocsásd meg ennek a népnek bűnét nagy szereteted miatt, ahogy már sokszor megtetted Egyiptom óta!”
20 Az Örökkévaló erre így felelt Mózesnek: „Rendben van, megbocsátok nekik, ahogy kérted. 21-24 De ez a nép, bár látta dicsőségemet, jeleimet és csodáimat, amelyeket Egyiptomban és a pusztában vittem végbe, próbára tette türelmemet már tízszer is, mivel nem engedelmeskedett szavamnak. Emiatt esküszöm, hogy közülük senki sem fog bemenni arra a földre, amely felől őseiknek megesküdtem! Azok közül, akik elutasítottak engem, egyetlen egy sem fog oda bemenni! Kálebbel azonban kivételt teszek, mert őbenne másféle szellem van, és tökéletes hűséggel követ engem. Őt beviszem arra a földre, amelyet felderítőként már bejárt, és leszármazottjai birtokba is veszik majd. Ez olyan biztos, mint ahogy élek; és amilyen biztos, hogy dicsőségem betölti az egész földet!
Tanuljatok Izráel népének példájából!
10 Testvéreim, azt akarom, hogy tudjátok, mi történt őseinkkel, akiket Mózes vezetett. Ők mindannyian a felhő[a] alatt voltak, és gyalog mentek keresztül a tengeren. 2 Mind Mózes követői lettek,[b] amikor a felhő betakarta őket, és átkeltek a tengeren. 3 Mindannyian ugyanazt a természetfölötti eredetű ételt ették, 4 és ugyanazt a természetfölötti eredetű vizet itták. Ugyanis abból a szellemi kősziklából ittak, amely követte őket — az a kőszikla pedig Krisztus volt. 5 A nép túlnyomó többségében azonban Isten nem lelte kedvét, ezért azok sorra elhullottak a pusztai vándorlás alatt.
6 Ami velük történt, intő példa számunkra, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, mint ők! 7 Ne imádjatok hamis isteneket, mint ők! Ahogy az Írás mondja: „Leült a nép enni-inni, és fölkelt táncolni.”[c] 8 Szexuális bűnöket se kövessünk el, mint ahogyan közülük sokan, és emiatt egyetlen napon huszonhárom ezren pusztultak el. 9 Krisztus[d] türelmét se tegyük próbára, mint azok közül egyesek, akiket ezért kígyók pusztítottak el. 10 Ne elégedetlenkedjetek, mint közülük sokan, akiket ezért megölt a pusztító angyal.
11 Mindezek azért történtek, hogy tanuljunk a példájukból! Azért írták le, hogy figyelmeztessenek bennünket, akik ennek a korszaknak a végén élünk. 12 Azért aki azt gondolja, hogy ő biztosan áll, vigyázzon, nehogy elessen! 13 Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, amely minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, ezért nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatásnak legyetek kitéve. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center