Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
„A Templomba felvezető ének.”
120 Mikor körülvettek a bajok és veszedelmek,
az Örökkévalóhoz kiáltottam segítségért,
és ő válaszolt nekem!
2 Kérlek, Örökkévaló,
mentsd meg lelkemet azoktól,
akiknek szája hazugságot mond,
és nyelve alatt hamisság lakik!
3 Ti hazug nyelvűek!
Mit fogtok elérni hamisságaitokkal?
Mit kaptok ezért?
4 A harcosok hegyes nyilait!
Bizony, izzó parazsat kaptok büntetésül!
5 Jaj, nekem, hogy közöttük kell élnem,
mintha Mesekben laknék,
vagy Kédár[a] sátrai között!
6 Milyen régóta élek azok között,
akik gyűlölik a békességet!
7 Én ugyan mindig a békességre törekszem,
de ők folyton harcolni akarnak.
18 Cidkijjá 21 éves korában kezdett uralkodni, és 11 évig volt helytartó Jeruzsálemben. Anyját Hamútálnak hívták, aki Jirmejáhú leánya volt, Libnaból. 19 Cidkijjá is olyan dolgokat tett, mint Jójákim: amelyeket az Örökkévaló rossznak tart. 20 Bizony, mindez az Örökkévaló haragja miatt történt Júdával és Jeruzsálemmel, s végül egészen eltaszította magától őket.
Nebukadneccar megostromolja Jeruzsálemet(A)
Cidkijjá ezután föllázadt Babilónia királya ellen.
25 Emiatt Nebukadneccar, Babilónia királya felvonult seregével Jeruzsálem ellen. Cidkijjá uralkodásának kilencedik évében,[a] a 10. hónap 10. napján érkezett a sereg a város falai alá. Körülzárták Jeruzsálemet, sáncokat építettek körülötte, és ostromolni kezdték.
2 Az ostrom egészen Cidkijjá uralkodásának tizenegyedik évéig[b] tartott. 3 Abban az évben, a 4. hónap 9. napján olyan súlyos volt az éhínség a városban, hogy a közembereknek már semmiféle ennivaló nem jutott. 4 Ezen a napon az ostromlók rést ütöttek a kőfalon. Emiatt azon az éjjelen Cidkijjá és összes katonája megpróbált elmenekülni.[c] Éjjel lopódzkodtak ki a városból a király kertjén keresztül, a két kőfal közötti kapun át, és a Jordán völgye felé futottak, bár az ostromlók serege körülzárta a várost.
5 A káldeusok azonban üldözőbe vették a királyt. A Jerikó melletti síkságon utolérték és foglyul ejtették Cidkijját, aki mellől katonái szétfutottak. 6 Megkötözve vitték Ribla városába. Ott Nebukadneccar, Babilónia királya ítéletet tartott fölötte. 7 Cidkijjának végig kellett néznie, amint a fiait megölik, majd őt is megvakították, és bilincsbe verve Babilóniába hurcolták.
Jeruzsálem lerombolása(B)
8 Nebukadneccar, Babilónia királya uralkodásának 19. évében,[d] az 5. hónap 7. napján seregével együtt bevonult Jeruzsálembe Nebuzaradán, Babilónia királyának a testőrparancsnoka. 9 Felgyújtotta az Örökkévaló Templomát, a királyi palotát, a város lakóházait és minden egyéb jelentős épületet. 10 A testőrparancsnok egész serege, a káldeusok, körös-körül lerombolták Jeruzsálem falait is.
11 Azután Nebuzaradán testőrparancsnok száműzetésbe hurcolta azokat, akik már korábban, az ostrom ideje alatt kiszöktek a városból, és megadták magukat, meg mindazokat, akik Jeruzsálemben még életben maradtak. 12 Ugyanakkor Nebuzaradán a vidéki nincstelen lakosság egy részét a lakóhelyükön hagyta, hogy műveljék a földeket, és gondozzák a szőlőket.
13 Jeruzsálemben a káldeusok összetörték és Babilóniába vitték a Templom előtti oszlopokat, a nagy medencét és a kisebb mosdómedencék állványait. Mindezek bronzból készültek. 14 Elvitték a többi bronzeszközt is: a hamu kihordására szolgáló edényeket, az oltárhoz tartozó lapátokat, késeket, a mácsekhez szolgáló eszközöket, az áldozati állatok vérének felfogására szolgáló edényeket, a tömjénező tálakat, és a többi eszközt, amelyet a templomi szolgálatban használtak. 15 Hasonlóképpen elvitték parázs-tálakat és csészéket, mag az összes többi aranyból vagy ezüstből készült templomi eszközt is.
16 Azok a bronztárgyak, amelyeket még Salamon király készíttetett — a két oszlop, a nagy medence és a kisebb mosdómedencék állványai — mérhetetlen mennyiségű bronzot tartalmaztak. 17 Az üreges bronzoszlopok magassága 18 könyök[e] volt. A két oszlopfő is bronzból készült, 3 könyök magas volt, hálózatos díszítés borította, amelyen körös-körül gránátalma formájú díszek függtek. A két oszlop teljesen egyforma volt.
Júda népét száműzetésbe hurcolják Babilóniába
18 Nebuzaradán elhurcolta Jeruzsálemből ezeket a vezetőket: Szerája főpapot, Cefanjá másodrendű papot, a Templom három kapuőrét, 19 a katonák parancsnokát, a király öt tanácsosát, akiket a városban fogtak el, azután a hadsereg vezetőjének az írnokát, aki a katonai összeírásért volt felelős és még 60 közembert, akiket a városban találtak. 20 Az egész fogoly-csoportot Hamát földjére, Ribla városába vitte, és odaállította őket Babilónia királya elé, 21 aki halálra ítélte, és kivégeztette valamennyit. Így hurcolták el a földjükről Júda népét a fogságba és száműzetésbe.
20 Ámde Krisztus valóban feltámadt a halottak közül! Ő támadt fel legelőször azok közül, akik meghaltak. 21 A halál ugyanis annak következtében éri el az embereket, amit egyetlen ember tett. Hasonlóképpen a halálból való feltámadás is egyetlen emberen keresztül kezdődött el. 22 Mert ahogyan Ádám után minden ember meghal annak következtében, amit Ádám tett — ugyanúgy Krisztus által is minden ember fel fog támadni, annak következtében, amit Krisztus tett. 23 Mindenki a maga idejében, előre megszabott sorrend szerint támad fel. Legelsőként Krisztus, azután majd Krisztus visszajövetelekor azok, akik hozzá tartoznak. 24 Azután következik a befejezés, amikor Krisztus minden uralkodót és fejedelmet megfoszt a hatalmától, és véget vet uralmuknak. Azután ő maga is átadja a királyságot az Atya-Istennek.
25 Mert Krisztusnak addig kell uralkodnia, amíg az Atya-Isten az összes ellenséget Krisztus uralma alá[a] nem kényszeríti. 26 A Halál lesz az utolsó ellenség, aki erre a sorsra jut. 27 Az Írás azt mondja: „Isten mindent az ő lába alá vetett”.[b] Amikor azt mondja, hogy „mindent a lába alá vetett”, ez természetesen azt jelenti, hogy az Atya-Isten kivételével, hiszen ezt az alávetést maga az Atya-Isten viszi véghez! 28 Amikor már minden és mindenki Krisztus uralma alatt lesz, akkor maga a Fiú is aláveti magát az Atya-Isten uralmának. Igen, az Atya mindent a Fiú uralma alá helyez. Végül pedig a Fiú is aláveti magát az Atyának — így azután az Atya-Isten tökéletesen uralkodni fog minden és mindenki felett.
29 Egyébként pedig mit tesznek azok, akik a korábban meghaltakért merítkeznek be? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, akkor ezek az emberek miért merítkeztek be értük?
30 Mi is miért nézünk szembe állandóan a veszélyekkel? 31 Naponta halálos veszélyben élek, és kész vagyok a halálra. Testvéreim, ez olyan igaz, mint a veletek való dicsekvésem Urunk, a Krisztus Jézus által. 32 Ha csak emberi módon küzdöttem volna a „vadállatokkal” Efezusban, annak mi értelme lett volna? Ha a halottak soha nem támadnak fel, akkor annak van igaza, aki azt mondja: „Együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!”[c]
33 Ne engedjétek magatokat becsapni! „A rossz társaság elrontja a jellemes embert is!” 34 Térjetek végre észre, és ne vétkezzetek többé, mert vannak közöttetek, akik nem is ismerik Istent igazán — azért mondom ezt, hogy elszégyelljék magukat!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center