Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
106 Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert ő jó!
Mert hűséges szeretete örökké kísér!
2 Ki mondhatná el, milyen hatalmas az Örökkévaló?
Ki lenne képes méltón dicsérni őt?
3 Milyen boldog és áldott,
aki mindig igazságosan és helyesen cselekszik!
4 Örökkévaló, gondolj rám,
mikor népeden könyörülsz!
Számíts közéjük, mikor megmented őket!
5 Hadd örüljek, mikor választottaidat megáldod,
hadd vegyek részt néped örömében,
hadd dicsérjelek velük együtt!
6 Bizony, vétkeztünk mi is, akárcsak őseink,
bűnösök vagyunk, gonoszul cselekedtünk!
7 Őseink Egyiptomban nem becsülték meg az Örökkévaló csodáit,
nem törődtek bőséges kegyelmével,
lázadtak ellene a Vörös-tengernél.
8 Ő mégis megszabadította népét saját nevéért,
hogy nagy hatalmát megmutassa.
9 Ráparancsolt a Vörös-tengerre,
és az kiszáradt,
átvezette népét a mély tengerfenéken,
mintha sivatag lett volna.
10 Kimentette őket gyűlölőik kezéből,
megváltotta őket ellenségeiktől.
11 Üldözőiket pedig elborította a tenger,
egy sem menekült meg.
12 Akkor aztán hittek az Örökkévaló szavának,
és énekkel dicsérték őt.
Örökösödés leányágon
27 József fia Manassé, ennek fia Mákír, ennek fia Gileád, ennek fia Héfer, ennek fia Célofhád, akinek csak leányai születtek: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá. 2 Ez az öt leány odaállt Mózes, Eleázár főpap és a vezetők elé, Izráel egész közösségének nyilvánossága előtt, a Találkozás Sátorának bejáratánál, és ezt mondták:
3 „Kérjük, hallgassátok meg kérésünket! Apánk meghalt a pusztai vándorlás során, de nem tartozott Kórah csoportjába, azok közé, akik fellázadtak az Örökkévaló ellen. Apánk a maga bűnei miatt halt meg, de fia nem született. 4 Arról senki sem tehet, hogy csak leányai születtek! Így viszont senki sem fogja nevét továbbvinni a leszármazottjai közül. Vajon helyes-e hogy az ő leszármazási vonala megszakadjon, és nevét kitöröljék Izráel népe közül, csak azért, mert nem született fia? Kérünk, adjatok nekünk is állandó családi földbirtokot a nemzetségünk területén, mint ahogy a fiúk szoktak kapni!”
5 Ezután Mózes az Örökkévaló elé terjesztette ezt az ügyet. 6 Az Örökkévaló pedig ezt felelte: 7 „Célofhád leányainak igaza van. Adj nekik földbirtokot apjuk rokonsága között. Azt a földet oszd szét közöttük, amit apjuknak adnál, ha élne.
8 Izráel népének meg add tudtára: ha valaki fiúörökös nélkül hal meg, akkor minden vagyonát a leánya örökölje! 9 Ha leánya sincs, akkor testvérei örököljenek utána. 10 Ha testvérei sincsenek, akkor apja testvérei legyenek az örökösök. 11 Ha ilyen rokona sincs, akkor a legközelebbi rokona örököljön utána. Törvény legyen ez Izráel számára, mert ezt az Örökkévaló mondta Mózesnek!”
Világosság és sötétség(A)
33 „Senki sem azért gyújt olajmécsest, hogy kosár alá rejtse. Nem, a mécsest a mécstartóra teszik, hogy világítson azoknak, akik bejönnek a szobába! 34 Egész lényedet a tekinteted világítja meg. Ezért, ha jóindulattal és adakozásra készen tekintesz az emberekre, akkor egész lényedet elárasztja a világosság. Ha viszont önző és zsugori módon nézel rájuk, akkor egész lényed elsötétül.[a] 35 Vigyázz tehát, nehogy elsötétüljön a tekinteted, amelynek éppen világítania kellene! 36 Ha az egész lényedet megvilágítja a fény, és nem marad benne egyetlen sötét zug sem, akkor leszel igazán világosságban. Olyan leszel, mint akit a mécses fénye egészen megvilágít.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center