Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Első Könyv
(Zsoltárok 1–41)
1 Boldog és áldott,
aki nem jár az istentelenek útjain,
nem áll rá a bűnösök ösvényeire,
és nem ül együtt a gúnyolódókkal,
2 hanem abban leli örömét, ha az Örökkévaló tanítja,
és éjjel-nappal azon gondolkodik.
3 Olyan életerős lesz,
mint a folyópartra ültetett gyümölcsfa:
idejében hoz gyümölcsöt,
s levelei örökké zöldellnek.
Bizony, felvirágzik keze alatt minden,
amibe kezd!
4 Milyen más az istentelenek sorsa:
olyanok, mint a polyva,
melyet elsodor a szél:
5 az ítélet napján elítélik őket.
Bűnösök nem maradhatnak az igazak közösségében.
6 Az igazak lépéseit az Örökkévaló irányítja,
az istentelenek útja pedig a pusztulásba vezet.
18 Vannak felfoghatatlan csodák számomra,
amelyeket semmiképpen nem tudok megérteni:
19 miképp repül a sas az égen,
merre megy a kígyó a sziklán,
hol jár a hajó a tengeren,
és hogyan jár együtt a férfi és a nő.
20 A hűtlen asszony megcsalja férjét,
azután megmosdik, és azt mondja:
„Nem tettem semmi rosszat!”
21 Van, ami miatt megrendül a föld,
s amit nem tud elviselni:
22 a szolgát, akiből király lesz,
az üresfejű ostobát, ha jól megy a sora,
23 az asszonyt, akit férje megvet,
mégis elveszi feleségül,
a szolgálólányt, aki úrnője helyére lép.
24 Vannak állatok, amelyek aprók
— mégis nagyon bölcsek:
25 a hangyák népe: kicsik és gyengék
— nyáron mégis élelmet gyűjtenek télre,
26 a mormoták sem erősek
— mégis sziklákra építik házukat,
27 a sáskáknak nincs királyuk
— mégis szép rendben vonulnak,
28 a gyíkok kézzel megfoghatók
— mégis ott vannak a királyok palotájában is.
29 Vannak, akik méltósággal járnak,
s akiknek minden lépése fejedelmi:
30 az oroszlán, az állatok fejedelme,
nem hátrál meg senki elől,
31 a peckesen lépkedő kakas,
a kecskebak,
és a király, aki hadseregét vezeti.
32 Ha büszke voltál, ha ostobán viselkedtél,
ha mások ellen rosszat gondoltál,
tedd kezed a szádra, és hallgass!
33 Ha sokáig köpülöd a tejet[a],
vaj lesz belőle,
ha sokáig fújod az orrod,
vérezni kezd,
ha pedig sokáig bosszantasz valakit,
viszály lesz belőle.
25 Testvéreim, szeretném, ha megértenétek ezt az eddig elrejtett igazságot, és nem csapnátok be magatokat: Izráel népe csak részben makacsolta meg magát. De még ez is csak addig tart, amíg teljes számban Istenhez jönnek azok, akiket ő az Izráelen kívüli népek közül hívott el. 26 Akkor majd Izráel népe teljes egészében üdvösséget nyer. Amint az Írás is mondja:
„Szabadító érkezik majd Sionból,
aki minden istentelenséget kitisztít Jákób családjából.
27 Szövetséget kötök velük,
amikor megbocsátom bűneiket.”[a]
28 Igaz, hogy Izráel népe az örömhír ellenségévé lett, de még ez is a ti javatokat szolgálja. Ennek ellenére Izráel még mindig Isten kiválasztott és szeretett népe, az ősapák kedvéért. 29 Isten ugyanis soha nem veszi vissza az ajándékait, és nem vonja vissza, ha egyszer valakit elhívott.
30 Gondoljátok csak meg! Régebben ti voltatok engedetlenek Istennek, most azonban Izráel engedetlensége miatt Isten a kegyelmébe fogadott titeket. 31 Hasonlóképpen most Izráel engedetlen, hogy — azon a kegyelmen keresztül, amelyet most ti élveztek — majd ők is kegyelemben részesüljenek. 32 Mert kivétel nélkül minden ember engedetlen Isten iránt. Ő pedig mindenkit bezárt az engedetlenség börtönébe, hogy azután mindenkinek felkínálhassa kegyelmét.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center