Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
19 Az ég hirdeti Isten dicsőségét,
kezének alkotásairól beszél az égboltozat.
2 Egyik nappal a másiknak mondja,
éj az éjnek beszéli Isten hatalmát!
3 Nem emberi beszéddel,
vagy hallható szóval hirdetik,
4 mégis eljut hangjuk az egész Földre,
megérti szavukat az egész világ.
A Nap, amelynek az ég a sátra,
5 felkel reggel,
kijön, mint vőlegény a hálószobájából.
Örül, mint hős harcos,
hogy futhatja pályáját.
6 Elindul az ég egyik szélétől,
körüljár a másikig,
semmi sem rejtőzhet el sugaraitól.
7 Az Örökkévaló tanítása tökéletes,
helyreállítja az ember lelkét.
Az Örökkévaló törvénye megbízható,
bölccsé teszi még az egyszerű embert is.
8 Az Örökkévaló rendelkezései helyesek,
megörvendeztetik szívünket.
Az Örökkévaló parancsai világosak,
megvidámítanak bennünket.
9 Az istenfélelem tiszta és helyes,
örökké megmarad.
Bizony, az Örökkévaló döntései
mind érvényesek, igazságosak és helyesek!
10 Értékesebbek, mint sok-sok arany,
édesebbek a méznél,
még a legfinomabb méznél is!
11 Figyelmeztetnek és megvilágosítanak engem is,
szolgádat, Uram.
Aki szavadnak engedelmeskedik,
nagy jutalmat nyer.
12 Ki veheti észre minden egyes tévedését?
Tisztíts meg engem a nem szándékos vétkektől is!
13 Óvdj meg, szolgádat, a szándékos bűnöktől,
hogy ne uralkodjanak rajtam!
Akkor ártatlan leszek,
és nem vétkezek ellened.
14 Legyen kedvedre való
minden szavam és gondolatom,
ó, Örökkévaló, Kősziklám és Megváltóm!
21 Ahogy a földműves irányítja a csatorna vizét,
úgy tartja kezében az Örökkévaló a király szívét:
vezeti, amerre akarja.
2 A saját útját mindenki helyesnek tartja,
de aki megvizsgálja és mérlegeli szíved szándékait
— az Örökkévaló az!
3 Tedd meg, ami helyes és igazságos,
— ezt az Örökkévaló többre értékeli minden áldozatnál.
4 Büszke tekintet és gőgös gondolatok,
— ez az istentelen szántóföldje, amelyből bűn terem.
5 Ha szorgalmas vagy,
terveid bőséges hasznot hoznak,
de ha türelmetlen és kapkodó,
csak a szegénységet sietteted.
6 A hazugsággal szerzett gazdagság hamar eltűnik, mint a pára.
Aki így akar meggazdagodni, a halált keresi.
7 A gonoszokat a saját erőszakosságuk pusztítja el,
mert nem akarnak igazságosan élni.
8 A bűnös útja tekervényes,
az igaz pedig egyenes úton jár.
9 Jobb a szabad ég alatt, a lapos háztetőn lakni,
mint a veszekedős asszonnyal egy fedél alatt.
10 Az istentelen ember lelke vágyik a gonoszságra,
még a barátja iránt sem jóindulatú.
11 Ha megfenyítik a beképzelt ostobát,
még ő is bölcsebb lesz tőle,[a]
de a bölcs már a figyelmeztetésből is okul.
12 Az Örökkévaló igazságos! Szemmel tartja az istentelenek házát,
és porig rombolja őket.
13 Ha nem akarod meghallani a szegények segélykiáltását,
akkor neked sem felel senki,
amikor segítségért kiáltasz.
14 A titokban adott ajándék lecsendesíti a haragot,
a kézbe csúsztatott megvesztegetés lecsillapítja az indulatot.
15 Az igazságszerető emberek örülnek, mikor az igazság érvényesül,
a gonosztevők pedig megrettennek.
16 Aki letér a bölcsesség útjáról,
hamar a halottak közé jut.
17 Aki csak a szórakozást hajhássza, végül elszegényedik,
aki pedig szereti a bort és a költekezést, sohasem lesz gazdag.
Kitől származik Jézus hatalma?(A)
23 Jézus ezután bement a Templom területére. Miközben ott tanított, a főpapok és a nép vezetői odamentek hozzá. Megkérdezték: „Miféle felhatalmazással teszed ezeket a dolgokat? Ki adta neked ezt a hatalmat?”
24 Jézus így felelt: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha válaszoltok rá, akkor én is megmondom, hogy milyen felhatalmazással teszem mindezt. 25 Mondjátok meg nekem: Az, hogy János bemerítette az embereket, Istentől volt, vagy emberektől?”
Azok így tanakodtak egymás közt: „Ha azt válaszoljuk, hogy Istentől, akkor majd azt kérdezi: »Akkor miért nem hittetek neki?« 26 Ha viszont azt mondjuk, hogy emberektől, akkor félnünk kell a nép haragjától, hiszen Bemerítő Jánost mindenki prófétának tartja.”
27 Ezért azt válaszolták Jézusnak: „Nem tudjuk, honnan származik János hatalma.”
Mire ő így felelt: „Akkor én sem mondom meg nektek, hogy kitől kaptam azt a hatalmat, amellyel ezeket a dolgokat teszem.”
Példázat a két fiúról
28 Majd így folytatta: „Mi a véleményetek erről? Volt egyszer egy ember, és annak két fia. Az apa ezt mondta az egyiknek: »Fiam, menj ki, és dolgozz ma a szőlőmben!«
29 A fiú így válaszolt: »Nem megyek!« Később mégis meggondolta magát, és kiment dolgozni.
30 Ezután az apa a másik fiától is ugyanezt kérte. Ő így válaszolt: »Igen, uram, megyek!« — de végül mégsem ment ki.
31 Kettőjük közül melyik teljesítette az apja akaratát?”
„Az első” — válaszolták a vallási vezetők.
Akkor Jézus ezt mondta nekik: „Igazán mondom nektek, a vámszedők és a prostituáltak előbb be fognak menni Isten Királyságába, mint ti! 32 Mert eljött hozzátok Bemerítő János, és megmutatta az útját, hogyan válhattok Isten számára elfogadhatóvá, de ti nem hittetek neki. A vámszedők és a prostituáltak azonban hittek neki. Ti láttátok ezt, mégsem tértetek jobb belátásra, hogy hittetek volna Jánosnak!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center