Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávidé.

Dávid gondoskodik Jonatán fiáról

9 Egyszer Dávid ezt kérdezte: „Ki van még életben Saul családjából? Ha van még valaki, hűséggel és szeretettel akarok bánni vele Jonatánért.”

² Saul családjának volt egy szolgája, akit Cíbának hívtak. Dávid maga elé hívatta, és megkérdezte tőle: „Te vagy Cíbá?”

„Szolgálatodra, királyom, én vagyok az” — felelte Cíbá.

³ „Mondd meg nekem, Cíbá — folytatta a király —, van-e még valaki életben Saul családjából, mert hűséggel és szeretettel akarok bánni vele, ahogy erre Isten előtt megesküdtem.”

Cíbá így felelt: „Igen, Uram, Jonatán fia még él, csakhogy mindkét lábára sánta.”

⁴ „Hol él?” — kérdezte Dávid.

„Lódebár városában, Ammiél fiának, Mákírnak házában” — válaszolt Cíbá.

⁵ Dávid ezután odaküldte szolgáit, hogy Meribbaalt hozzák elé. ⁶ Amikor Meribbaal, Jonatán fia, Saul unokája a király elé járult, tisztelettel arcra borult Dávid előtt, aki megszólította: „Meribbaal!”

„Uram, valóban én vagyok az, szolgálatodra!”

⁷ „Ne félj, Meribbaal — bíztatta a király —, apád, Jonatán kedvéért hűséggel és szeretettel bánok veled. Visszaadom neked Saulnak, nagyapádnak minden birtokát, te pedig mindig az én asztalomnál fogsz ülni^[a], s velem együtt étkezel majd!”

⁸ Meribbaal újra meghajolt a király előtt, és így válaszolt: „Uram, bár én csak annyit érek, mint egy döglött kutya, te mégis jóindulattal vagy hozzám!”

⁹ Ezután a király hívatta Cíbát, Saul családjának szolgáját, és megparancsolta neki: „Cíbá, uradnak, Saulnak és családjának minden birtokát ma Meribbaalnak, urad unokájának adtam. ¹⁰ Viseld gondját a birtoknak, műveld meg a földjét fiaiddal és szolgáiddal együtt! Takarítsd be annak termését urad családja^[b] számára, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt! Ő maga pedig mindig asztalomnál fog vendégeskedni.”

Cíbá — akinek 15 fia és 20 szolgája volt — ¹¹ így felelt a királynak: „Úgy lesz, uram, királyom, ahogyan parancsoltad. Szolgád mindent úgy fog tenni, ahogy mondtad.”

Ettől kezdve Meribbaal mindig a király asztalánál étkezett, mint a király fiai. ¹² Meribbaalnak volt egy Mika nevű kisfia. Cíbá és családja, meg a szolgái mindannyian Meribbaal szolgái lettek. ¹³ Maga Meribbaal — aki mind a két lábára sánta volt — Jeruzsálemben lakott, és mindig a király asztalánál étkezett.

Az elveszett juh^(A)

15 A vámszedők és a bűnösök mind Jézus köré gyűltek, hogy hallgassák őt. ² De a farizeusok és a törvénytanítók morgolódni kezdtek: „Ez az ember^[a] a bűnösökkel barátkozik, sőt, együtt eszik velük!”

³ Ekkor Jézus a következő példázatot mondta nekik: ⁴ „Ha van száz juhod, és az egyiket elveszted, mit teszel? Ugye, hogy ott hagyod a kilencvenkilencet a pusztában, utána mész annak az egynek, amelyik elveszett, és addig keresed, amíg meg nem találod? ⁵ Mikor pedig megtalálod, nagy örömmel a válladra veszed, ⁶ és hazaviszed. Azután örömmel elújságolod a szomszédaidnak, hogy megtaláltad az elveszett juhodat. ⁷ Ezért azt mondom nektek, nagyobb öröm lesz a Mennyben egyetlen bűnös miatt, aki visszatér Istenhez, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akiknek nincs szükségük erre.