Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Dávidé.

Dávid győzelmes hadjáratai

8 Ezután Dávid hadakozott a filiszteusokkal, legyőzte őket, és elvette tőlük Meteg-Ammát.^{[a] 2} Győzelmet aratott a moábiak fölött is. Megparancsolta, hogy a moábi foglyok sorban feküdjenek le a földre, majd minden harmadik sorból szabadon engedte a foglyokat, a többieket pedig kivégeztette. Az életben hagyott moábiak Dávid alattvalói lettek, és ajándékokat hoztak neki.

³ Dávid elment az Eufrátesz folyó melletti területre, és ott egy emlékoszlopot állított.^[b] Ekkor győzte le Hadadezert, Rehób fiát, Cóbá királyát, ⁴ és igen sok zsákmányt és hadifoglyot ejtett: 1 000 harci szekeret, 7 000 lovat^[c] és 20 000 gyalogost. A lovak közül száz harci szekérbe valót meghagyott magának, de a többit megbénította.

⁵ Amikor a damaszkuszi arámok sereget küldtek Hadadezer, Cóbá királya segítségére, Dávid őket is legyőzte, és a harcban 22 000 katonát levágott közülük. ⁶ Ezután Dávid helyőrséget helyezett Damaszkuszba, s annak a királyságnak a lakói is Dávid alattvalói lettek, és rendszeresen ajándékokat vittek neki.

Mindezekben a hadjáratokban az Örökkévaló győzelmeket adott Dávidnak, akármerre is járt.

⁷ Dávid zsákmányul ejtette és Jeruzsálembe vitte azokat az aranypajzsokat is, amelyeket Hadadezer szolgái viseltek. ⁸ Ezen kívül nagyon sok bronztárgyat zsákmányolt Betahból^[d] és Bérótajból, Hadadezer városaiból.

^9-10 Hadadezer sokat hadakozott Tói, Hamát királya ellen. Ezért amikor Tói meghallotta, hogy Dávid legyőzte Hadadezer seregét, elküldte fiát, Jórámot, hogy köszöntse és áldja meg Dávidot, amiért közös ellenségüket legyőzte. Jórám sok aranyból, ezüstből és bronzból készült ajándékot is vitt Dávidnak, ¹¹ aki ezeket mind az Örökkévalónak szentelte. Ugyanígy tett Dávid azokkal az arany- és ezüsttárgyakkal is, amelyeket a többi legyőzött néptől zsákmányolt: ¹² az arámoktól, moábiaktól, ammoniaktól, filiszteusoktól, amálekiektől és Hadadezertől, Rehób fiától, Cóbá királyától.

¹³ Dávid nagy hírnevet szerzett, amikor az edomiak^[e] 18 000 fős seregét is legyőzte a Sós-völgyben. ¹⁴ Ezután Edom egész területén helyőrségeket állított fel, és az edomiak mind Dávid alattvalói lettek.

Mindezekben a hadjáratokban az Örökkévaló győzelmeket adott Dávidnak, akármerre is járt.

Dávid királyságának tisztségviselői

¹⁵ Dávid király egész Izráel népe felett uralkodott, helyes ítéleteket hozott, és igazságot szolgáltatott mindenkinek. ¹⁶ Hadseregét a fővezére, Jóáb, Cerúja fia vezette. Jósafát, Ahilúd fia volt Dávid krónikása. ¹⁷ A papi szolgálatot ketten látták el: Cádók, Ahitúb fia és Ahimelek, Ebjátár fia. Szerájá királyi íródeák, ¹⁸ Benája, Jójádá fia pedig a kerétiek és pelétiek^[f] parancsnoka volt. Dávid fiai magas rangú vezetők^[g] lettek.

Pál utolsó találkozása az efezusi gyülekezet vezetőivel

¹⁷ Milétoszból Pál üzenetet küldött Efezusba, és magához hívta az ottani gyülekezet vezetőit. ¹⁸ Amikor ők megérkeztek, ezt mondta nekik: „Ti tudjátok, hogyan éltem közöttetek az első naptól kezdve, amikor Kis-Ázsiába jöttem. ¹⁹ Mindig alázatosan szolgáltam az Urat — sokszor sírva, azok között a bajok között, amelyeket el kellett viselnem a júdabeliek ellenem való támadásai miatt. ²⁰ Tudjátok, hogy bizonytalankodás nélkül elmondtam nektek mindazt, ami a javatokat szolgálta. Tanítottalak titeket nyilvánosan, és házról házra járva is. ²¹ Mind a zsidókat, mind a görögöket sürgettem, hogy változtassák meg a gondolkodásukat, térjenek vissza Istenhez, és higgyenek Urunkban, Jézusban.

²² Most azonban a szellem^[a] sürget, hogy menjek fel Jeruzsálembe, bár nem tudom, hogy ott mi fog történni velem. ²³ Csak azt tudom, hogy a Szent Szellem minden városban figyelmeztet arra, hogy börtönbe fognak zárni, és bajba kerülök. ²⁴ Engem azonban ez nem rettent vissza. Csak a fontos, hogy célhoz érjek, és elvégezzem azt a feladatot, amit az Úr Jézus bízott rám: hogy hirdessem Isten kegyelmének örömüzenetét. Ha ez az életembe kerül, az sem számít!

²⁵ Most hallgassatok rám! Tudom, hogy többé nem látjuk egymást. Amíg veletek voltam, tanítottalak benneteket Isten Királyságáról. ²⁶ Ezért ma ünnepélyesen kijelentem, hogy én nem tehetek róla, ha közületek valaki nem fog üdvözülni, ²⁷ mert bizonytalankodás nélkül mindent elmondtam, amit Isten nektek üzent. ²⁸ Viseljetek gondot magatokra, és azokra, akik rátok vannak bízva, mert olyanok, mint a juhnyáj^[b], amelyben a Szent Szellem pásztorokká^[c] tett titeket! Őrizzétek és gondozzátok Isten^[d] eklézsiáját, amelyért ő a saját vérével^[e] fizetett.

²⁹ Tudom azt is, hogy miután én elmegyek, gonosz emberek jönnek közétek. Olyanok lesznek, mint az éhes farkasok, akik megtámadják és pusztítják a nyájat. ³⁰ Sőt, még közöttetek is lesznek olyanok, akik téves és eltorzított dolgokat tanítanak. Ezzel Jézus tanítványai közül egyeseket eltérítenek az igazságtól, és maguk köré gyűjtik őket. ³¹ Ezért vigyázzatok! Ne felejtsétek el, hogy három éven keresztül éjjel-nappal könnyek között tanácsoltam, biztattam és figyelmeztettem mindegyikőtöket.

³² Most pedig Istenre bízlak benneteket, és az Isten üzenetére, amely kegyelméről beszél. Ez az üzenet képes arra, hogy erőssé tegyen és felneveljen titeket, hogy megkapjátok mindazt a jót, amit Isten örökségül akar adni a maga számára különválasztott népének. ³³ Amíg veletek voltam, nem kívántam senkinek sem az ezüst-, vagy aranypénzét, sem a ruháját. ³⁴ Ti is jól tudjátok, hogy mindig saját kezemmel dolgoztam, hogy gondoskodni tudjak magamról és a munkatársaimról is. ³⁵ Így mutattam meg nektek, hogy szorgalmas munkával kell segítenünk azokat, akiknek szükségük van rá. Arra tanítottalak, hogy emlékezzetek az Úr Jézus szavaira: »Boldogabb és áldottabb dolog adni, mint kapni.«”

³⁶ Miután Pál befejezte, az efezusi gyülekezet vezetőivel együtt letérdelt és imádkozott. ³⁷ Mindannyian sírtak, a nyakába borultak és megcsókolták. ³⁸ Különösen azt fájlalták, hogy nem fogják többet látni.

Azután elkísérték a hajóhoz.