Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Dávid zsoltára.
24 Az Örökkévalóé az egész Föld!
Övé minden, ami rajta van.
Bizony, övé az egész világ,
és annak minden lakója!
2 Mert ő emelte a szárazföldet a tenger fölé,
s megerősítette a vízzel szemben.
3 Kicsoda mehet föl az Örökkévaló hegyére?
Ki állhat meg előtte, szent helyén?
4 Csak az, kinek szíve és keze tiszta,
nem használja az Örökkévaló nevét hamis esküre,
s ha megígér valamit, teljesíti.
5 Az ilyen ember kap áldást az Örökkévalótól,
és kegyelmet a szabadító Istentől!
6 Ilyen a sok-sok nemzedék, amely keresi őt.
Arcodat keresi, Jákób Istene! Szela
7 Táruljatok kapuk,
nyíljatok ki, örök ajtók,
hogy bemehessen a dicső Király!
8 Ki ez a dicsőséges Király?
Az erős és hatalmas Örökkévaló!
Ő az Örökkévaló, a Hatalmas Harcos!
9 Táruljatok kapuk,
nyíljatok ki, örök ajtók,
hogy bemehessen a dicső Király!
10 Ki ez a dicsőséges Király?
Az Örökkévaló, a Seregek Ura, a dicsőség Királya! Szela
Izráel népe elindul a Sínai-hegytől
11 Az Egyiptomból való elindulás utáni 2. évben, a 2. hónap 20. napján az Örökkévaló felhője fölszállt a Szövetség Sátoráról. 12 Tehát Izráel népe elindult a Sínai-puszta táborából, és táborhelyről táborhelyre haladva eljutottak Párán pusztájába, ahol az Örökkévaló felhője egy időre megállapodott.
13 Ekkor történt először, hogy úgy indultak útnak, ahogyan azt az Örökkévaló Mózes által megparancsolta. 14 Júda törzsének tábori zászlaja indult elsőnek, utána vonult Júda altáborának három serege. Nahsón, Amminádáb fia vezette őket. 15 Issakár törzsének vezetője Netanél, Cúár fia, 16 Zebulon törzsének vezetője pedig Eliáb, Hélón fia volt.
17 Miután a Találkozás Sátorát lebontották, a gersóni és merári nemzetségek elindultak a Sátor részeivel Júda altábora után.
18 Utánuk következett Rúben törzsének tábori zászlaja, amelyet Rúben altáborának három serege követett. Elicúr, Sedéúr fia vezette őket. 19 Simeon törzsének vezetője Selumiél, Cúrisaddaj fia, 20 Gád törzsének vezetője pedig Eljászáf, Deúél fia volt.
21 Utánuk indultak a keháti nemzetségek, akik a Sátorban lévő szent tárgyakat vitték. Így azután, mire ők a következő táborhelyre érkeztek, a többiek már újra fölállították a Sátrat, ahová a kehátiak egyenesen bevitték a szent tárgyakat.
22 Utánuk indult el Efraim törzsének tábori zászlaja, amelyet Efraim altáborának három serege követett. Elisáma, Ammihúd fia vezette őket. 23 Manassé törzsének vezetője Gamliél, Pacádúr fia, 24 Benjámin törzsének vezetője pedig Abidán, Gideóni fia volt.
25 Utánuk indult el Dán törzsének tábori zászlaja, amelyet Dán altáborának három serege követett. Ez volt Izráel egész seregének utóvédje. Ahiezer, Ammisaddaj fia vezette őket. 26 Ásér törzsének vezetője Pagiél, Okrán fia, 27 Naftáli törzsének vezetője pedig Ahira, Énán fia volt.
28 Ez volt Izráel táborának és seregeinek vonulási rendje, amikor a tábor útnak indult.
29 Mózesnek volt egy sógora, Hóbáb, a midjáni Reúélnak, Mózes apósának fia. Mózes így kérlelte Hóbábot: „Most el kell indulnunk, hogy eljussunk arra a helyre, amelyet az Örökkévaló nekünk ígért. Gyere velünk te is, és jót teszünk veled, mert az Örökkévaló jót ígért Izráelnek!”
30 De Hóbáb ezt felelte: „Inkább visszatérek a saját földemre és rokonaimhoz”.
31 Mózes tovább unszolta: „Kérlek, ne hagyj el bennünket, mert te jól ismered ezt a pusztaságot, és tudod, hol lehet tábort verni. Te lehetsz a táborunk »szeme!« 32 Ha velünk jössz, te is részesülhetsz mindabban a jóban, amit az Örökkévaló tesz velünk!”
33 Tehát elindultak az Örökkévaló hegyétől, és három napig vonultak. Az Örökkévaló Szövetségládáját a papok a nép előtt vitték, hogy helyet találjanak a nép számára, ahol megpihenhet. 34 Ahogy az előző táborhelyről útnak indultak, az Örökkévaló felhője egész nap fölöttük haladt, és beárnyékolta a tábort.
35 Amikor a papok fölvették a vállukra a Szövetségládát, és elindultak vele, Mózes ezt mondta:
„Kelj föl, Örökkévaló!
Szórd szét ellenségeidet!
Fussanak gyűlölőid színed elől!”
36 Amikor pedig a Szövetségládát hordozó papok megálltak, ezt mondta Mózes:
„Térj vissza, Örökkévaló, és pihenj le
Izráel megszámlálhatatlan ezreinél!”
Bemerítő János születése
57 Amikor eljött az ideje, Erzsébet fiút szült. 58 Szomszédai és rokonai megtudták, milyen jóságos volt hozzá az Örökkévaló, és együtt örültek vele.
59 A nyolcadik napon eljöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni, 60 de Erzsébet ezt mondta: „Nem, János legyen a neve!”
61 Azok csodálkoztak: „De hiszen senki sincs a rokonságban, akit így hívnak!” 62 Majd intettek Zakariásnak, hogy milyen nevet akar adni a gyermekének.
63 Ő kért egy írótáblát, és ezt írta rá: „János a neve”. Ezen mindenki elcsodálkozott. 64 Ekkor hirtelen megoldódott Zakariás nyelve, megszólalt, és Istent dicsérte. 65 A környék lakóit pedig istenfélelem töltötte be, és Júdea egész hegyvidékén mindenki erről beszélt. 66 Akik csak hallottak róla, mind a szívükbe vésték, és azon gondolkoztak: „Vajon mi lesz ebből a gyermekből?” Mert az Örökkévaló kétségtelenül a gyermek felett tartotta a kezét.
Zakariás dicsőíti Istent
67 Zakariást ekkor betöltötte a Szent Szellem, és így prófétált:
68 „Áldott legyen az Örökkévaló, Izráel Istene,
mert segítségére sietett népének,
és megváltást hozott nekünk!
69 Hatalmas Szabadítót küldött hozzánk
szolgájának, Dávidnak családjából,
70 ahogyan ezt ősidőktől fogva,
szent prófétái által megígérte,
71 hogy megszabadítson ellenségeinktől,
és gyűlölőink kezéből kimentsen,
72 hogy megmutassa ősapáinknak kegyelmét,
s hogy megtartsa velük kötött szent szövetségét.
73 A szövetséget, amelyet Ábrahámnak,
ősapánknak esküvel erősített:
74 megígérte, hogy miután ellenségeinktől megszabadít,
félelem nélkül szolgáljuk majd Istenünket,
75 s igazságban és szentségben élhetünk színe előtt
életünk minden napján.
76 Te pedig, fiúcska,
a Magasságos Isten prófétája leszel,
mert az Úr előtt készíted az utat,
77 az üdvösség ismeretére tanítod Isten népét,
amikor majd bűnbocsánatot nyernek,
78 Istenünk nagy irgalmasságából!
Ezért meg fog látogatni minket
a Napfelkelte a magasságból,
79 hogy világosság ragyogjon azokra,
akik a halál árnyékában, sötétben ülnek,
és a békesség útjára vezessen bennünket.”
80 A gyermek János növekedett, és egyre erősödött szellemben. A pusztában élt egészen addig, amíg nyilvánosan hirdetni kezdte Isten üzenetét Izráel népének.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center