Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Szamech
113 Gyűlölöm a kétszínűséget,
de szeretem tanításodat, Uram!
114 Te vagy menedékem és pajzsom,
bízom szavadban!
115 Távozzatok tőlem, gonoszok,
hogy Istenem parancsait megtartsam!
116 Segíts meg ígéreted szerint, hogy élhessek,
ne engedd, hogy csalódjak abban, amiben bízom!
117 Tarts meg, hogy megmeneküljek,
és örökké törvényedben gyönyörködhessek!
118 Uram, te elfordulsz azoktól, akik törvényedtől eltérnek,
és hamisságaikat leleplezed.
119 Elsöpröd a Földről mind a gonoszokat, mint a szemetet,
de én szeretem bizonyítékaidat.
120 Egész testem remeg az irántad való tisztelet és félelem miatt,
mert tisztelem és félem ítéleteidet.
Ajin
121 Azt tettem, ami helyes és igazságos,
ne adj át azoknak, akik el akarnak taposni engem!
122 Kérlek, te vállalj értem, szolgádért, kezességet,
hogy a büszkék ne nyomhassanak el engem!
123 Szemem sóvárogva várja segítségedet:
igazságos ígéreted teljesülését.
124 Bánj velem, szolgáddal, kegyelmed szerint,
és taníts törvényedre!
125 Uram, szolgád vagyok,
segíts, hogy megérthessem bizonyítékaidat!
126 Itt az ideje, Örökkévaló, hogy cselekedj,
mert az emberek eltértek tanításodtól!
127 De én szeretem parancsaidat,
az aranynál is, még a színaranynál is jobban.
128 Követem minden utasításodat,
de gyűlölök minden hamisságot és csalást.
Jonatán közbenjár Saulnál Dávidért
19 Ezután Saul szólt a fiának, Jonatánnak és az udvari embereiek, hogy meg kell ölniük Dávidot. De Jonatán nagyon szerette Dávidot, 2-3 ezért figyelmeztette: „Vigyázz magadra, mert apám az életedre tör! Holnap reggel rejtőzz el a mezőn valami alkalmas helyen! Azután reggel majd én is kimegyek apámmal együtt a mezőre, és megállunk a rejtekhelyed közelében. Ott majd beszélek apámmal rólad, s ha valamit megtudok, elmondom neked.”
4 Jonatán beszélt az apjával Dávid érdekében: „Apám, te vagy a király, és Dávid a szolgád. Nem vétett neked semmit, hát te se vétkezz ellene! Sőt, Dávid mindig hűségesen szolgált téged, és sokat köszönhetsz neki. 5 Kockára tette az életét, amikor megölte a filiszteust, és ezen keresztül az Örökkévaló nagy győzelmet adott egész Izráelnek. Te is láttad ezt, és örültél neki! Miért akarsz ártani Dávidnak, hiszen tudod, hogy ártatlan! Ha ok nélkül megölnéd, súlyosan vétkeznél!”
6 Saul hallgatott Jonatán szavára, és ezt válaszolta: „Rendben van, fiam, esküszöm az Örökkévalóra, hogy nem fogom megöletni Dávidot.”
7 Ezután Jonatán hívatta Dávidot, és mindent elmondott neki, majd Saulhoz vezette. Ettől fogva Dávid ismét ugyanúgy szolgált Saul udvarában, mint azelőtt.
Hajótörés és megmenekülés
39 Amikor megvirradt, a matrózok látták a partot, de nem tudták, hová jutottunk. Észrevettek egy homokos öblöt, és elhatározták, hogy ha lehet, itt viszik partra a hajót. 40 Ezért elvágták a horgonyok köteleit, és a horgonyokat a tengerben hagyták. Meglazították a kormánylapátok tartóköteleit, és az első vitorlát a szél felé fordították. Így a hajó elindult a part felé, de 41 hamarosan ráfutott egy víz alatti homokpadra, és megfeneklett. Az orra belefúródott a homokba és meg se mozdult, a hátsó részét pedig darabokra tördelték a hullámok.
42 A katonák elhatározták, hogy minden rabot megölnek, nehogy valaki kiússzon, és megszökjön. 43 De Juliusz százados meg akarta menteni Pál életét, ezért nem engedte, hogy megöljék a foglyokat. Megparancsolta, hogy először azok ugorjanak a tengerbe, akik tudnak úszni, és igyekezzenek a partra, 44 a többiek meg deszkákba, vagy a széttört hajó darabjaiba kapaszkodjanak. Így azután a hajóról mindenki baj nélkül partot ért. Senki nem veszett oda.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center