Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

Dávid zsoltáréneke.

³ Ekkor Sámuel kihirdette Izráel egész népének: „Ha teljes szívvel-lélekkel visszatértek az Örökkévalóhoz, akkor irtsátok ki közületek az idegen isteneket és Astárót bálványait, szánjátok oda magatokat teljesen az Örökkévalónak, és csakis őt szolgáljátok! Azután majd ő is megszabadít benneteket a filiszteusok hatalmából.”

⁴ Erre válaszul Izráel népe kiirtotta Baál és Astárót bálványait, és egyedül az Örökkévalót szolgálták.

⁵ Sámuel kihirdette: „Egész Izráel gyűljön össze Micpába, ott fogok imádkozni értetek az Örökkévalóhoz!” ⁶ Össze is gyűlt a nép Micpában, és most már Sámuel lett a vezetőjük. Vizet merítettek, és kiöntötték azt az Örökkévaló előtt. Azon a napon valamennyien böjtöltek, és ezt mondták: „Bizony, vétkeztünk az Örökkévaló ellen!”

⁷ Amikor a filiszteusok megtudták, hogy Izráel népe összegyűlt Micpában, elhatározták, hogy megtámadják őket. A filiszteusok fejedelmei összegyűjtötték seregüket, és felvonultak Izráel ellen. A micpai népgyűlés is tudomást szerzett erről, és az egész nép nagyon félt a filiszteusoktól. ⁸ Azt kérték Sámueltől: „Kiálts Istenünkhöz, az Örökkévalóhoz, hogy szabadítson meg bennünket a filiszteus veszedelemtől! Ne hagyd abba, kiálts!”

⁹ Sámuel akkor vett egy szopós bárányt, és azt égőáldozatul feláldozta az Örökkévalónak. Segítségért kiáltott az Örökkévalóhoz Izráelért, és az Örökkévaló válaszolt neki. ¹⁰ Miközben Sámuel az áldozatot bemutatta, a filiszteus sereg egyre közelebb nyomult, hogy megtámadja az izráeliek táborát.

Ekkor azonban az Örökkévaló olyan fülsiketítő mennydörgést támasztott, hogy a filiszteusok a rémülettől teljesen összezavarodtak, és vereséget szenvedtek Izráel seregétől. ¹¹ Az izráeli férfiak kirohantak Micpából, és üldözték a filiszteusokat egészen Bétkárig, közben pedig sokat levágtak közülük.

Sámuel Izráel bírája

¹² Sámuel ennek emlékére egy kőoszlopot állított föl Micpa és Sén^[a] között, amelyet így nevezett el: „Eben Háézer”, ami azt jelenti: „A segítség köve”. Ezzel azt akarta kifejezni: „Mindeddig megsegített bennünket az Örökkévaló!”

¹³ Így hát a filiszteusok nagy vereséget szenvedtek, és abbahagyták Izráel zaklatását. Ameddig Sámuel élt, az Örökkévaló keze ránehezedett a filiszteusokra. ¹⁴ Izráel visszafoglalta azokat a városokat és a körülöttük lévő területeket, amelyeket a filiszteusok Ekron és Gát között korábban elvettek Izráeltől.

Ugyanakkor béke volt Izráel és az emóriak között is.

¹⁵ Sámuel egész életében Izráel vezetője volt, és betöltötte a bírói tisztséget.

Az ezeréves uralkodás

20 Ezután ismét láttam: egy angyal szállt le a Mennyből, aki a kezében tartotta a feneketlen mélység kulcsát és egy nagy láncot. ² Foglyul ejtette a Sárkányt, azt a Régi Kígyót — akit neveznek Ördögnek és Sátánnak is —, azután megkötözte ezer évre. ³ Majd ledobta a feneketlen mélységbe, a lejáratot pedig bezárta és lepecsételte, hogy a Sárkány ne tudja többé becsapni a népeket, amíg az ezer év le nem telik. Ezer év múlva a Sárkányt egy kis időre szabadon kell majd engedni.

⁴ Azután trónokat láttam, és akik rajtuk ültek, azok hatalmat kaptak, hogy uralkodjanak.

Majd láttam azoknak az embereknek a lelkeit, akiket azért fejeztek le, mert Jézusról és az Isten Igéjéről tanúskodtak; akik nem imádták a Szörnyeteget, sem annak bálványszobrát, és nem engedték sem a homlokukra, sem a kezükre tenni a Szörnyeteg jelét. Ők ismét életre keltek, és uralkodtak Krisztussal együtt ezer esztendeig. ⁵ A többi halott azonban még nem támadt fel, amíg le nem telt az ezer év. Ez az első feltámadás.

⁶ Áldottak, boldogok és szentek, akik részt vesznek az első feltámadásban! Rajtuk nincs hatalma a második halálnak, hanem Isten és Krisztus papjai lesznek, és együtt uralkodnak vele ezer esztendeig.