Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Dávidé.
138 Teljes szívvel dicsérlek, Örökkévaló,
dicséretet éneklek neked az istenek előtt!
2 Imádlak téged szent Templomodban,
dicsérem neved hűségedért és kegyelmedért!
Dicsérlek, mert felemelted neved és beszéded
minden másnál magasabbra!
3 Mikor segítségért kiáltottam hozzád,
válaszoltál:
felbátorítottad lelkemet,
szívemben felkeltetted dicséreted énekét.
4 Dicsérnek téged a Föld összes királyai, Örökkévaló,
mikor hallják szavaidat!
5 Örömmel dicsérnek téged tetteidért,
és nagy dicsőségedért.
6 Milyen fenséges az Örökkévaló,
mégis törődik az alázatosokkal!
Jól ismeri a büszkéket is,
de távol marad tőlük.
7 Mikor veszélyek és bajok között kell járnom,
te tartod meg életem!
Kinyújtod karodat, és megvédesz
ellenségeim haragjától.
Bizony, jobb kezed megment tőlük!
8 Az Örökkévaló bosszút áll értem ellenségeimen,
hűséges szeretete örökké kísér!
Ne hagyj el Örökkévaló minket,
hiszen kezed alkotásai vagyunk!
A filiszteusok visszaküldik a Szövetségládát Izráelbe
6 Az Örökkévaló Szövetségládája 7 hónapig tartózkodott a filiszteusok földjén. 2 Akkor a filiszteusok hívatták a papokat és a jósokat, s megkérdezték tőlük: „Mit tegyünk az Örökkévaló Szövetségládájával? Hogyan küldjük vissza a helyére?”
3 Ők ezt felelték: „Ha vissza akarjátok küldeni Izráel Istenének Szövetségládáját, akkor jóvátételi ajándékokkal együtt küldjétek vissza. Ezt kell tennetek, hogy Isten eltávolítsa rólatok a csapásokat.”[a]
4 „De milyen ajándékokat hozzunk?” — kérdezték azok.
„Készítsetek 5 arany fekély-formát és 5 arany egeret — annak megfelelően, hogy a filiszteusoknak is 5 városa, s minden városnak egy-egy fejedelme van. Mind az öt fejedelem és összes alattvalóik is ugyanazokat a csapásokat szenvedték el. 5 Testeteket a fekélyek kínozzák, földjeiteken pedig az egerek pusztítják a termést. Készítsétek hát el a fekélyek és az egerek képmását aranyból. Így adjatok dicsőséget Izráel Istenének, elismerve hatalmát fölöttetek. Akkor talán leveszi rólatok, isteneitekről és földetekről büntető csapásait. 6 Ne makacskodjatok, mint a fáraó és az egyiptomiak, akik megkeményítették magukat! Amikor azonban Izráel Istene elbánt az egyiptomiakkal, azok mégis szabadon engedték Izráel népét, akik el is jöttek onnan.
7 Készítsetek hát egy új szekeret. Fogjatok elé két borjas tehenet, amelyek még sohasem húztak szekeret. A két borjút azonban válasszátok el a tehenektől, és vezessétek vissza a helyükre. 8 Az Örökkévaló Szövetségládáját helyezzétek a szekérre, és tegyétek mellé egy táskában az arany fekély-formákat és az arany egereket, amelyeket jóvátételi ajándékul szántatok. Azután engedjétek, hogy a tehenek arra húzzák a szekeret, amerre akarják. 9 Azután figyeljétek, merre halad a szekér! Ha egyenesen a saját földje felé tart, vagyis Bétsemes irányába, akkor valóban az Örökkévaló tette velünk mindezt. Azonban, ha másfelé mennek a tehenek a szekérrel, akkor nem az Örökkévaló keze sújtott bennünket, hanem mindez csak véletlenül történt.”
10 A filiszteusok megfogadták a papok és a jósok tanácsát. A két borjas tehenet befogták az új szekérbe, de a borjakat otthon bezárták. 11 Az Örökkévaló Szövetségládáját ráhelyezték a szekérre, s mellé tették egy ládikában az arany fekély-formákat és arany egereket. 12 A tehenek pedig, amint elengedték őket, egyenesen rátértek a Bétsemes felé vezető útra. Folytonosan bőgve azon haladtak, nem tértek sem jobbra, sem balra.[b] A filiszteusok fejedelmei a szekér után mentek egészen az izráeli határig, vagyis Bétsemes határáig.
13 Bétsemes lakói éppen búzát arattak a völgyben. Amint munka közben fölnéztek, látták, hogy közeledik a Szövetségláda! Nagyon megörültek, és eléje futottak.[c] 14-15 A szekér eljutott az egyik bétsemesi gazda, Jehósua földjére, és ott megállt egy nagy szikla mellett. Akkor a léviták levették a szekérről az Örökkévaló Szövetségládáját és az aranytárgyakat tartalmazó ládikát, s elhelyezték azokat a sziklán. Az emberek pedig fölhasogatták a szekér fáját, és a két tehenet égőáldozatként föláldozták az Örökkévalónak. Ezen kívül is áldoztak az Örökkévalónak égőáldozatokat és véresáldozatokat a bétsemesiek.
16 Amikor a filiszteusok öt fejedelme látta ezt, visszatértek Ekrónba.
17 A filiszteusok tehát jóvátételi áldozatokat vittek az Örökkévalónak. Mivel öt nagyobb városuk volt: Asdód, Gáza, Askelón, Gát és Ekron — ezért mindegyik városért egy-egy arany fekély-formát adtak. 18 Ezen fölül arany egereket is adtak: annyit, ahány városuk és falujuk összesen volt az öt fejedelem uralma alatt. Ezek közé beszámították mind a fallal körülvett városokat, mind a kerítetlen falvakat és a kisebb településeket is.
Az Örökkévaló Szövetségládáját tehát elhelyezték azon a nagy sziklán, amely a bétsemesi Jehósua földjén volt. Ez a szikla mind a mai napig ott látható, emlékeztető jelként.
Példázat a magvetésről(A)
4 Minden városból és faluból jöttek Jézushoz, s nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Ő pedig ezt a példázatot mondta nekik:
5 „Egy földműves kiment a szántóföldjére vetni. Ahogy szórta a vetőmagot, néhány az útra esett. Ezeket az emberek eltaposták, a madarak pedig felcsipegették. 6 Némelyik mag köves talajra esett, de amint kicsírázott, el is száradt, mert nem kapott elég nedvességet. 7 Megint más magok tüskés gyomok közé hullottak, ahol kikeltek, de a felnövő gyomok elnyomták és megfojtották őket. 8 Más magok viszont a jó földbe kerültek. Amikor megnőttek, bőséges termést hoztak: százszor annyit, mint amennyit a magvető elvetett.”
Jézus hangosan kiáltva fejezte be a történetet: „Akinek van füle, hallja és értse meg, amit mondok!”
9 Tanítványai megkérdezték tőle, hogy mit jelent ez a történet.
10 Ő így felelt: „Ti megérthetitek Isten Királyságának titkos igazságait, de a többieknek csak jelképes történeteket mondok, hogy
»nézzenek, de ne lássanak,
halljanak, de ne értsenek.«”[a]
A magvetés példázatának magyarázata(B)
11 „Ennek a példázatnak a következő a jelentése: a mag Isten üzenete. 12 Az útra hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják ugyan Isten üzenetét, de a Sátán azonnal ellopja azt a szívükből, hogy ne jussanak hitre és ne üdvözüljenek. 13 A köves talajra hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják Isten üzenetét, és örömmel fogadják, de az nem tud meggyökerezni bennük. Ezek hisznek ugyan egy ideig, de amikor próbára teszik őket a nehézségek, elvesztik a hitüket, és elfordulnak Istentől. 14 A tüskés gyomok közé hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják Isten üzenetét, de ahogy múlik az idő, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei elnyomják bennük Isten üzenetét, és nem hoznak termést. 15 A jó föld esete pedig azokat jelképezi, akik Isten üzenetét jó és őszinte szívvel befogadják, megőrzik, és türelmes állhatatossággal jó gyümölcsöket teremnek.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center