Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak zsoltára.

¹⁵ Mózes egyre följebb ment. Felhő borította be a hegyet, ¹⁶ mert az Örökkévaló dicsősége leszállt a Sínai-hegyre. Ez így volt hat napon keresztül, s a hetedik napon az Örökkévaló szólította Mózest a felhőből. ¹⁷ Izráel népe is látta az Örökkévaló dicsőségét, amint leszállt a hegy csúcsára. Olyannak tűnt számukra, mintha emésztő tűz égne a hegy tetején.

¹⁸ Azután Mózes följebb kapaszkodott a hegyen, és bement a felhőbe. Ott is maradt^[a] 40 nap és 40 éjjel.

⁹ Én, János, testvéretek vagyok Jézus által, és társatok a szenvedésben, a türelmes kitartásban, és a Jézussal való együtt uralkodásban. Patmosz^[a] szigetére kerültem, mivel Isten beszédét és Jézust hirdettem mindenkinek.

János találkozik Jézussal

¹⁰ Ekkor magával ragadott a Szent Szellem, és elvitt az Úr Napjára. A hátam mögül erős hangot hallottam, amely trombita hangjához hasonlított. ¹¹ Ezt mondta: „Írd meg egy könyvben mindazt, amit látsz, és küldd el annak a hét helyi gyülekezetnek, amely Efezusban, Szmirnában, Pergamonban, Thiatirában, Szárdiszban, Filadelfiában és Laodiceában él!”

¹² Megfordultam, hogy lássam, ki szól hozzám. Hét színarany olajmécs-tartót láttam, ¹³ és közöttük valakit, aki az Emberfiához hasonlított. Hosszú ruhát viselt, a melle körül aranyövvel. ¹⁴ A feje és a haja olyan fehér volt, mint a hó vagy tiszta gyapjú. A szeme, mint a tűz lángja, ¹⁵ a lába, mint a kemencében olvasztott izzó réz, a hangja pedig olyan volt, mint egy hatalmas vízesés zúgása. ¹⁶ A jobb kezében hét csillagot tartott, és a szájából kétélű éles kard jött ki. Arca úgy ragyogott, mint délben a nap, mikor a legerősebben süt.

¹⁷ Amikor megláttam őt, a lába elé estem, mint egy halott. Ő azonban rám tette jobb kezét, és azt mondta: „Ne félj! Én vagyok az Első és az Utolsó, ¹⁸ én vagyok az Örökké Élő. Halott voltam, de nézd, élek örökké, és kezemben vannak a Halál és a Hádész kulcsai.