Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Ászáf zsoltára.
80 Izráel Pásztora, ki József népét[a] vezeted, mint nyájadat,
hallgass meg!
Aki a kerubok fölött ülsz trónodon,
jelenj meg, dicsőségben!
2 Kelj fel, mutasd meg hatalmadat
Efraim, Benjámin és Manassé törzsének!
Jöjj, ments meg minket, segíts!
3 Ó Istenünk, állíts helyre minket,
világosíts meg arcod fényével, hogy megmeneküljünk!
4 Örökkévaló, Seregek Ura és Istene!
Meddig haragszol még ránk,
néped imádsága ellenére?
5 Hiszen kenyér helyett is könnyekkel táplálsz minket!
Bizony, könnyeinket itatod velünk, bőségesen!
6 Odadobtál szomszédaink gúnyolódásának,
ellenségeink kinevetnek bennünket.
7 Seregek Ura és Istene, állíts helyre minket!
Világosíts meg arcod fényével, hogy megmeneküljünk!
8 Te hoztad ki népedet Egyiptomból,
mint nemes szőlővesszőt!
Az idegen népeket elűzted,
és e szőlőt helyükre ültetted.
9 Előkészítetted helyét,
gyökereit megerősítetted,
és hamar elborította a földet.
10 Vesszői betakarták a hegyeket,
levelei árnyékba borították a fenséges cédrusokat is.
11 Indáit a nyugati tengerig nyújtotta,
hajtásait az Eufráteszig.
12 Istenünk, miért romboltad le szőlőskerted kerítését?
Most minden arra járó szedheti termését!
13 Vaddisznók pusztítják kertedet,
vadállatok legelik szőlődet!
14 Seregek Ura és Istene, fordulj vissza hozzánk!
Nézz le a Mennyből,
lásd meg, mi lett szőlőddel!
Jöjj, védd meg,
és viselj rá gondot megint!
15 Állítsd helyre, és védd meg a szőlőt,
amit kezed ültetett!
Védd meg a fiút, akit neveltél magadnak,
hogy erős legyen.
16 Pusztuljanak el haragodtól azok,
akik szőlődet kivágták és felégették!
17 De erősítsd meg a férfit,
segítsd meg erős karoddal az ember fiát,
akit magadnak neveltél,
18 hogy el ne forduljunk tőled soha!
Tarts életben bennünket,
mi pedig nevedet hívjuk segítségül!
19 Örökkévaló, Seregek Ura és Istene, állíts helyre minket!
Világosíts meg arcod fényével, hogy megmeneküljünk!
A Szellem kiárad a magasból
9 Figyeljetek szavamra, ti gondtalan asszonyok!
Hallgassatok rám, leányok,
akik biztonságban érzitek magatok!
10 Esztendő múltán a gondtalan jólétnek
hirtelen vége szakad.
Aggodalomtól reszkettek,
ti elbizakodottak,
mert az aratás elmarad,
sem szőlőt, sem gyümölcsöt
nem szüretelhettek!
11 Remegjetek, ti gondtalanok,
rémüljetek meg, ti elbizakodottak!
Drága ruháitokat vessétek le,
öltsetek zsákruhát!
12 Melleteket verve gyászoljátok
az elpusztult gyönyörű mezőket,
a termő szőlőket!
13 Sirassátok népem szántóföldjét,
amelyet tövis és gaz borít el,
sirassátok az egykor boldog otthonokat,
a városokat, amelyekből kiveszett az öröm!
14 Bizony, még a paloták is üresen állnak,
kihal a népes város,
nyüzsgő zaja elnémul.
A várhegy s az őrtorony vadállatok barlangjává lesz,
vadszamarak tanyája, nyájak legelője.
15 Meddig tart ez?
Ameddig a Szellem kiárad ránk a Mennyből.
Akkor a puszta vadon
jól művelt termőfölddé,
s gazdagon termő kertté lesz,
a gyümölcsös kert pedig oly dús,
hogy erdőnek látszik.
16 Még a pusztában is jogosság tanyázik,
a termőföldön igazságosság lakik.
17 Az igazságosság békességet és bőséget terem,
gyümölcse gondtalan nyugalom és biztonság örökre.
18 Bizony, bőséges békességben fog lakni népem,
gondtalan jólétben, biztonság hajlékában
és teljes nyugalomban.
19 De az erdőre jégeső zúdul,
a város pedig teljesen elpusztul.
20 Bizony, jól teszitek, ha termékeny földön,
víz mellé vetitek a magot,
és szabadon engeditek az ökröket és szamarakat,
hadd legeljenek!
17 A Mennyből, vagyis az Istentől származó bölcsesség elsősorban tiszta, azután békeszerető, figyelmes, kíméletes, megértő, és könyörületes. Az ilyen bölcsesség sok jó „gyümölcsöt” terem, azonkívül igazságos, őszinte, és nem részrehajló. 18 Akik békességet teremtenek, békességben vetnek el olyan magokat, amelyekből idővel az igazságosság „gyümölcse” terem — azaz olyan dolgok, amelyek Isten számára kedvesek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center