Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
12 De te, Örökkévaló,
örökké uralkodsz, mint király!
Neved dicsősége
nemzedékről-nemzedékre ragyog!
13 Kelj fel, Örökkévaló,
könyörülj meg a Sionon!
Mert itt az ideje,
hogy megkegyelmezz neki!
Bizony, a megszabott idő elérkezett!
14 Szolgáid még Sion lerombolt köveit is szeretik,
még utcáinak porán is szánakoznak.
15-16 De újra felépíti az Örökkévaló Siont,
és meglátják a népek dicsőségét!
Akkor a népek tisztelik az Örökkévaló nevét,
és a népek királyai félik dicsőségét!
17 Mert az Örökkévaló meghallgatja
a szegények imádságát,
nem utasítja el kérésüket!
18 Jegyezzétek fel ezeket
a jövendő nemzedéknek,
hogy a születendő gyermekek is
dicsérjék az Örökkévalót!
19 Mert lenézett trónjáról,
lenézett a Mennyből a Földre,
20 hogy meghallja a foglyok panaszát,
és kiszabadítsa a halálraítélteket.
21 Bizony, kiszabadítja őket,
hogy hirdessék az Örökkévaló nevét Sionban,
és dicsérjék őt Jeruzsálemben,
22 mikor összegyűlnek minden népből és országból,
hogy együtt tiszteljék és imádják az Örökkévalót.
23 Elfáradtam a hosszú úton,
életem megrövidült,
24 ezért azt mondom: Istenem, kérlek,
ne vigyél el életem delén,
hiszen te örökkön-örökké élsz!
25 Te alapoztad meg kezdetben a Földet,
és kezed alkotta a Mennyet.
26 Bár azok mind elpusztulnak egyszer,
te örökké megmaradsz!
Mint a ruhák elkopnak,
félreteszed, és újakra cseréled őket.
Azok megváltoznak,
27 de te, Istenem, ugyanaz maradsz,
éveid soha nem érnek véget!
28 Szolgáid fiai megmaradnak előtted,
és utódaik is téged imádnak majd!
Elizeus szava szerint a meddő asszonynak fia születik
8 Elizeus időnként megfordult Súnem városában. Élt ott egy jómódú asszony a férjével, aki többször is vendégül látta a prófétát. Ezért, ha arra járt, Elizeus mindig betért hozzájuk. 9 Egy idő múlva az asszony megkérte a férjét: „Nézd, látom, hogy ez az Elizeus, aki időnként nálunk vendégeskedik, Isten szent embere. 10 Építsünk a számára egy kis vendégszobát az emeleten,[a] és tegyünk oda ágyat, asztalt, széket és mécsest. S ha ezután megint erre jár, hadd szálljon meg nálunk abban a szobában!” Így is lett.
11 Egyszer Elizeus éppen ebben a szobában szállt meg, és lefeküdt az ágyra pihenni. 12-13 Majd ezt mondta a szolgájának, Géházinak: „Hívd ide a vendéglátónkat, ezt a súnemi asszonyt. De előbb kérdezd meg tőle, mivel viszonozhatnánk szívességét, hiszen olyan nagy szeretettel gondoskodik rólunk! Akarja-e, hogy szóljunk érdekében a királynak vagy a hadsereg vezérének?”
Géházi hívta az asszonyt, aki megállt Elizeus előtt, és azt mondta: „Uram, én békességben élek a nemzetségem között.” — majd elment.
14 Elizeus azt kérdezte Géházitól: „Mégis, mit lehetne tenni érte?”
Géházi válaszolt: „Úgy tudom, nincs fia, és a férje már öreg.”
15 „Hívd csak ide megint!” — mondta Elizeus.
Az asszony ismét megállt az ajtóban, 16 Elizeus pedig ezt mondta neki: „Egy év múlva ilyenkor már a saját kicsi fiadat ringatod a karodban!”
„Jaj, uram, te Isten embere vagy, ne hitegess engem ilyen lehetetlen dologgal!”
17 Egy idő múlva az asszony várandós lett, és az Elizeus által mondott időben valóban fiút szült.
32 Elizeus bement a házba, s látta, hogy a gyermek valóban halott, és éppen az ő ágyán fekszik! 33 Senkit nem engedett a szobába, becsukta az ajtót, és imádkozott az Örökkévalóhoz. 34 Majd ráfeküdt a gyermekre, száját a szájára, szemét a szemére, kezét a kezére helyezte, s ekkor a gyermek teste fölmelegedett. 35 Azután Elizeus fölkelt, járkált a szobában le s föl. Másodszor is ráfeküdt a gyermekre, aki ekkor hétszer tüsszentett, majd kinyitotta a szemét.
36 Elizeus szólította Géházit, hogy hívja az asszonyt, s amikor az odajött, ezt mondta neki: „Itt a fiad, vidd magaddal!” 37 Az pedig Elizeus lábához borult, majd elvitte a fiát.
Pál és Barnabás Ikóniumban
14 Pál és Barnabás Ikóniumban is elment a helyi zsidó közösség zsinagógájába. Olyan erővel hirdették Isten üzenetét, hogy mind a zsidók, mind a görögök közül sokan hívővé lettek. 2 De azok a zsidók, akik nem hittek Jézusban, a hívők ellen uszították a nem zsidókat. 3 Pál és Barnabás mégis sokáig ott maradt, és bátran beszélt az Úrról, aki pedig megerősítette, hogy amit Pálék az Úr kegyelméről mondtak, az igaz: jeleket és csodákat tett az apostolok által. 4 A város lakói emiatt két csoportra váltak. Az egyik csoport a helybeli zsidók mellett volt, a másik pedig az apostolok mellett.
5 Az a csoport, amelyik Pálék ellen volt, zsidókból és nem zsidókból, meg a nép vezetőiből állt. Ezek meg akarták verni az apostolokat, sőt meg is akarták kövezni őket. 6 Amikor Pál és Barnabás ezt megtudták, elmenekültek a városból. Elmentek Likaónia vidékére, Lisztrába és Derbébe, meg azok környékére, 7 és ott is hirdették az örömüzenetet.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center