Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Dávidé.
35 Örökkévaló, te küzdj azokkal, akik velem küzdenek,
harcolj azokkal, akik harcolnak ellenem!
2 Ragadd meg fegyvereidet,
és siess segítségemre,
3 lándzsád és csatabárdod
sújtson üldözőimre!
Mondd nekem:
„Itt vagyok, hogy megmentselek!”
4 Szégyen és vereség érje azokat,
akik életemre törnek!
Fordítsanak hátat, fussanak el,
akik vesztemet kívánják!
5 Mint polyva a szélben, úgy szóródjanak szét,
fejvesztve meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala kergesse szét őket!
6 Sötét, síkos úton meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala üldözze őket!
7 Mert ártatlan vagyok, mégis csapdát állítottak,
ok nélkül vermet ástak nekem!
8 Érje őket hirtelen veszedelem,
saját csapdájuk fogja meg őket,
és a verembe maguk essenek!
9 Én pedig ujjongani fogok az Örökkévalóban,
és szabadításának örvendezek!
10 Egész bensőmmel énekelem:
„Nincs hozzád fogható, Örökkévaló!
Mert megmented a gyengét az erősebbtől,
kiszabadítod a szegényt a rablók kezéből!”
Jeremiás levele a száműzetésben élőkhöz
29 Jeremiás próféta levelet írt a száműzetésbe hurcolt júdai foglyoknak Babilóniába. A levelet a száműzöttek vezetőinek címezte, akik még megmaradtak; meg a papoknak, prófétáknak és a népnek, akiket Nebukadneccar korábban fogolyként hurcolt Babilóniába Jeruzsálemből. 2 Ez azután történt, hogy Jekonjá királyt, meg az anyakirálynőt, a király szolgáit, Júda és Jeruzsálem fejedelmeit, a mesterembereket és a kovácsokat Jeruzsálemből fogságba vitték. 3 A levelet Jeremiás Elászára, Sáfán fiára és Gamarjára, Hilkijjá fiára bízta, hogy vigyék el Babilóniába. Ezt a két férfit Cidkijjá, Júda királya küldte Nebukadneccarhoz, Babilónia királyához követségbe.
Ez állt a levélben:
4 „Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene mindazoknak a foglyoknak, akiket Jeruzsálemből Babilóniába küldött, száműzetésbe: 5 Építsetek magatoknak házakat, és lakjatok benne! Telepítsetek gyümölcsösöket, és egyétek azok gyümölcsét! 6 Házasodjatok meg, és neveljetek gyermekeket! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok feleségül leányaitokat, hogy gyermekeket szüljenek! Szaporodjatok a száműzetésben, meg ne fogyatkozzatok!
7 Törekedjetek arra, hogy az a település és község, amelybe fogolyként küldtelek titeket, békességben éljen és felvirágozzon! Imádkozzatok érte, mert annak a békessége és jóléte lesz a ti békességetek és jólétetek is!
8 Mert azt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hagyjátok, hogy a közöttetek lévő próféták és jövendőmondók becsapjanak titeket! Ne törődjetek azzal, amit mondanak, vagy amit álmodnak, 9 mert hazugságot prófétálnak nektek a nevemben! Én nem küldtem őket hozzátok semmiféle üzenettel” — mondja az Örökkévaló.
10 Ezt üzeni az Örökkévaló: „Amint letelik a hetven esztendő Babilóniában, ismét hozzátok jövök, és beteljesítem azt a jót, amit ígértem: visszahozlak titeket Jeruzsálembe. 11 Hiszen én jól tudom, mit tervezek a számotokra — mondja az Örökkévaló —, s ezek a tervek békességről és felvirágzásról szólnak, nem pedig nyomorúságról és bajról. Olyan jövőt szántam nektek, amelyben jót várhattok.
12 Akkor majd segítségül hívtok, hozzám jöttök, és könyörögtök — én pedig meghallgatlak titeket, és teljesítem kéréseiteket. 13 Kerestek majd engem, és meg is találtok, mert teljes szívvel-lélekkel kerestek. 14 Igen, megengedem, hogy megtaláljatok — mondja az Örökkévaló —, én pedig kiszabadítalak a fogságból, és összegyűjtelek minden nép közül és minden országból, ahová szétszórtalak titeket. Visszahozlak erre a helyre, ahonnan akaratom szerint fogságba hurcoltak titeket — én, az Örökkévaló mondom ezt nektek.”
Jézus kiűzi a gonosz szellemek seregét(A)
5 Jézus a tanítványaival megérkezett a tó túlsó partjára, Gadara[a] vidékére. 2 Amikor kilépett a bárkából, szembe jött vele egy férfi, akiben gonosz szellem volt. 3 Ez az ember a sírbarlangokban lakott, és senki nem tudta megkötözni, még láncokkal sem. 4 Már sokszor megbilincselték, ő azonban mindig elszakította a láncokat, és széttörte a bilincseket. Senki sem tudta megfékezni. 5 Éjjel-nappal ott kóborolt a sírok között és a hegyeken, ordítozott és kövekkel vagdosta magát.
6 Már messziről észrevette Jézust, odaszaladt hozzá, és leborult előtte. 7-8 Jézus ráparancsolt: „Gonosz szellem, menj ki ebből az emberből!” Az pedig így kiabált: „Mi közöd hozzám, Jézus, Magasságos Isten Fia? Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem!”
9 Jézus megkérdezte: „Mi a neved?”
„Légió[b], mert sokan vagyunk” — felelte ő. 10 Majd könyörgött Jézusnak, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11 A közelben, a hegyoldalon nagy disznókonda legelt. 12 A gonosz szellemek így könyörögtek: „Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük!” 13 Jézus megengedte nekik, s akkor a gonosz szellemek kijöttek a férfiból, és a disznókba mentek. Erre az egész konda a meredek lejtőről hanyatt-homlok a tóba rohant, s mind belefulladtak. Mintegy kétezer disznó pusztult el így.
14 A pásztorok, akik a disznókat őrizték, elfutottak a városba, és elhíresztelték ezt az egész környéken. Az emberek pedig kijöttek, hogy megnézzék, mi történt. 15 Amikor Jézushoz értek, ott látták azt a férfit, akiben korábban egy egész légiónyi gonosz szellem lakott. Rendesen fel volt öltözve, ott ült a többiek között, és teljesen épelméjű volt. Ezen mindenki nagyon megdöbbent. 16 A szemtanúk elmondták a többieknek, hogy mit tett vele Jézus, és mi történt a disznókkal. 17 Azután mindannyian kérték Jézust, hogy menjen el a vidékükről.
18 Amikor Jézus beszállt a bárkába, akkor a férfi, aki megszabadult a gonosz szellemektől kérte őt, hogy hadd mehessen vele. 19 De Jézus ezt mondta neki: „Menj haza a családodhoz, és mondd el nekik, mit tett veled az Örökkévaló, és hogyan könyörült rajtad!” 20 A férfi el is ment, és mindenkinek hirdette a Tízvárosban, hogy milyen hatalmas dolgot tett vele Jézus. Ezen azután mindenki nagyon megdöbbent.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center