Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Dávidé.
35 Örökkévaló, te küzdj azokkal, akik velem küzdenek,
harcolj azokkal, akik harcolnak ellenem!
2 Ragadd meg fegyvereidet,
és siess segítségemre,
3 lándzsád és csatabárdod
sújtson üldözőimre!
Mondd nekem:
„Itt vagyok, hogy megmentselek!”
4 Szégyen és vereség érje azokat,
akik életemre törnek!
Fordítsanak hátat, fussanak el,
akik vesztemet kívánják!
5 Mint polyva a szélben, úgy szóródjanak szét,
fejvesztve meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala kergesse szét őket!
6 Sötét, síkos úton meneküljenek,
az Örökkévaló Angyala üldözze őket!
7 Mert ártatlan vagyok, mégis csapdát állítottak,
ok nélkül vermet ástak nekem!
8 Érje őket hirtelen veszedelem,
saját csapdájuk fogja meg őket,
és a verembe maguk essenek!
9 Én pedig ujjongani fogok az Örökkévalóban,
és szabadításának örvendezek!
10 Egész bensőmmel énekelem:
„Nincs hozzád fogható, Örökkévaló!
Mert megmented a gyengét az erősebbtől,
kiszabadítod a szegényt a rablók kezéből!”
22-23 Két szolgája is elkísérte az útra.
Isten azonban megharagudott Bálámra, amiért ő elindult erre az útra. Ezért az Örökkévaló angyala kivont karddal a kezében elállta az utat Bálám előtt.[a] Amikor Bálám szamara meglátta az angyalt, letért az útról a mezőre, hogy kikerülje, Bálám pedig ütni kezdte a szamarát, hogy visszaterelje az útra.
24 Ezután az angyal egy szoros helyen, két szőlőskert között állta el az utat, ahol jobbról is, balról is kőkerítés húzódott. 25 A szamár látta az angyalt, és annyira a kőkerítéshez lapult, hogy Bálám lábát is odaszorította. Emiatt Bálám másodszor is megverte a szamarát.
26 Majd az angyal előre ment, és egy olyan szűk helyen állt meg, ahol már végképp nem lehetett kitérni előle sem jobbra, sem balra. 27 Amikor a szamár meglátta őt, lefeküdt a földre — pedig Bálám rajta ült —, és nem volt hajlandó továbbmenni. Erre Bálám nagyon mérges lett, és a botjával megint elverte a szamarát.
28 Akkor az Örökkévaló megnyitotta a szamár száját, hogy beszélni tudjon. A szamár pedig ezt kérdezte a gazdájától: „Mit vétettem neked, hogy már háromszor is megvertél?”
32 Azt szeretném, hogy gondok és aggodalmak nélkül éljetek. Az a férfi, aki nem házasodik meg, az Úr tetszését keresi, és az Úr munkájára van gondja. 33 Viszont aki megházasodott, az a világi dolgokkal törődik, és a felesége kedvét keresi. 34 Így kétfelé oszlik a figyelme: kedvét keresi az Úrnak is, meg a feleségének is. Hasonlóképpen az asszony, aki már nincs férjnél, vagy a leány, aki még nem ment férjhez, az Úr dolgaira visel gondot, és egyedül az Urat szolgálja testével és szellemével egyaránt. A férjes asszony azonban a mindennapi dolgokkal törődik, és a férje kedvét keresi. 35 Mindezt a ti érdeketekben mondom, nem azért, hogy korlátozzalak benneteket. Abban szeretnék segíteni, hogy helyesen és jó rendben éljetek, és teljes odaadással szolgáljátok az Urat.
36 Ha egy férfi úgy gondolja, hogy a menyasszonya lassan túlhaladja a házasságra legalkalmasabb kort, és ezért feleségül akarja venni, ám vegye feleségül. Azzal, hogy összeházasodnak, nem vétenek semmit. 37 Egy másik férfi azonban lehet, hogy arra a szilárd meggyőződésre jut, hogy nem akar megházasodni, és teljesen szabadon dönthet ebben, semmi sem kényszeríti. Így eldöntheti, hogy mégsem veszi feleségül azt a leányt, akit korábban eljegyzett. Ez a férfi is helyesen döntött. 38 Tehát az is helyesen teszi, aki a menyasszonyával összeházasodik. Aki azonban nem házasodik meg, az még helyesebben cselekszik.
39 A férjes asszony maradjon a férjével, amíg a férje él. Ha a férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, csakhogy az új férje is az Úr követője legyen. 40 Azonban boldogabb lesz, ha nem megy újra férjhez. Ez a véleményem, és hiszem, hogy Isten Szelleme bennem lakik.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center