Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
5 Csak Istenben nyugszik meg a lelkem,
ő a reménységem!
6 Csak ő az én erős Kősziklám, szabadítóm!
Erős váram ő nekem,
nem győzhetnek le ellenségeim!
7 A győzelmet és dicsőséget Isten adja nekem!
Ő az én erős váram,
csak nála vagyok biztonságban!
8 Istenben bízz minden időben, népem!
Öntsétek ki szíveteket előtte!
Isten a mi menedékünk és biztonságunk! Szela
9 Bizony, az ember élete szétfoszlik,
mint a pára!
Ha mérlegre kerül,
a leheletnél is könnyebb!
10 Ne bízz az erőszakban vagy az elnyomásban,
se abban, amit lopva vagy csalással szereztél!
Ne bízz a vagyonodban,
még akkor se, ha gyarapszik!
11 Csak abban bízhatsz, amit Isten maga mondott,
és hiszem, hogy igaz: „Egyedül Istené az erő!”
12 Igen, Uram, tiéd a hűség és szeretet is!
Te jutalmazol, vagy büntetsz mindenkit,
tettei szerint.
Az eltört cserépkorsó példázata
19 Ezt mondta nekem az Örökkévaló: „Menj, és vásárolj egy cserépkorsót a fazekastól! Azután a nép és a papok rangidős vezetői közül néhányat hívj magaddal, 2 és együtt menjetek ki a Ben-Hinnóm völgybe, a Cserép-kapu bejáratához! Ott azután hirdesd ki nekik, amit neked mondok! 3 Ezt mondd nekik: Júda királyai és Jeruzsálem lakói, halljátok meg, mit üzen nektek az Örökkévaló! Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: »Nézzétek! Én olyan veszedelmet hozok erre a helyre, hogy még az is megdöbben, aki csak a hírét hallja, 4 mert Júda népe elhagyott engem, és idegenné tette ezt a helyet számomra. Idegen isteneknek tömjéneztek, akiket sem Júda királyai, sem őseik, sem ők maguk nem ismertek. Igen sok ártatlan embert gyilkoltak meg e helyen. 5 Oltárokat építettek, hogy azokon a saját gyermekeiket égessék meg égőáldozatként Baálnak — amit én egyáltalán nem parancsoltam nekik, sőt, még csak eszembe sem jutott ilyesmi.
6 Mivel mindezt a sok gonoszságot elkövették, bizony, eljön az idő — mondja az Örökkévaló —, amikor ezt a helyet már nem Tófetnek, vagy Ben-Hinnóm völgyének fogják hívni, hanem az Öldöklés Völgyének. 7 Júda és Jeruzsálem népének a terveit meghiúsítom e helyen, és kiszolgáltatom őket ellenségeik kardjának: azoknak, akik halálra keresik őket, és hagyom, hogy megöljék őket. Holttestüket pedig eledelül adom az égi madaraknak és a mezei vadaknak. 8 Ezt a várost iszonyattá és rémületté teszem olyannyira, hogy aki csak erre jár, megretten és elámul pusztulásán.
9 Amikor az ellenség ostrom alá veszi a várost, és el akarja pusztítani, olyan éhínséget támasztok a városban, hogy annak lakói egymást eszik meg! Bizony, megetetem velük még a saját gyermekeiket is!«
10 Azután törd össze a cserépkorsót a vezetők szeme láttára, 11 és ezt mondd nekik: »Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: Ahogy ez a cserépkorsó teljesen összetört, úgy fogom én is egészen összetörni Júda népét és Jeruzsálemet. Itt, a Tófet völgyében fogják a rengeteg halottat eltemetni, amíg már ez a völgy is betelik. 12 Igen, így fogok bánni ezzel a várossal és lakóival — mondja az Örökkévaló —, és olyanná teszem a várost, mint a Tófet völgye. 13 Jeruzsálem házai, Júda királyainak palotái, és azok a házak, amelyeknek tetején[a] tömjént égettek az ég seregének, és italáldozatot mutattak be más isteneknek — mindezek olyan tisztátalanná lesznek, mint a Tófet völgye.«”
14 Jeremiás tehát kiment a Tófet völgybe, ahová az Örökkévaló küldte, hogy ott prófétáljon. Megtette, amit az Örökkévaló parancsolt, majd visszatért a városba, megállt az Örökkévaló házának kapujában, és ezt mondta a népnek: 15 „Ezt üzeni nektek az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: »Nézzétek! Rázúdítom erre a városra és annak egész környékére mindazokat a súlyos csapásokat, amelyeket előre kihirdettem, mivel ez a nép megmakacsolta magát, és nem akar a szavamra hallgatni.«”
11 Siratják és gyászolják Babilont az egész világ üzletemberei és kereskedői is, mert senki sem veszi meg többé az áruikat: 12 aranyat, ezüstöt, drágaköveket, gyöngyöket; finom ruhákhoz való vásznat, bíborszínű vásznakat, selymet, bársonyt; sokféle illatos fát, elefántcsontból faragott dísztárgyakat; sokféle drága fából, bronzból, vasból és márványból készült tárgyakat; 13 fűszereket: fahéjat, balzsamot, füstölőszereket, mirhát, tömjént; bort és olívaolajat, finom lisztet, búzát; marhákat, juhokat, lovakat és szekereket; rabszolgákat — és az emberek lelkét. A kereskedők sírva kiáltják:
14 „Ó, Babilon, amire a szíved vágyott,
mindaz a jó és gazdagság eltűnt előled!
Minden gazdagságod és fényes jóléted
örökre elveszett!
Soha többé vissza nem tér hozzád!”
15 Az üzletemberek és kereskedők, akik meggazdagodtak a Babilonnal való kereskedésből, most félve a kínjaitól, csak a távolból siratják és gyászolják Babilont. 16 Ezt mondják:
„Jaj, jaj! Te nagy város,
aki gyolcsvászonba, bíborba-bársonyba öltöztél,
arannyal, drágakövekkel, gyöngyökkel ékesítetted magad!
17 Hogy elpusztult minden gazdagságod egyetlen óra alatt!”
Ugyanígy a hajóskapitányok, tengerészek, és mindazok, akik a tengereken utaznak és kereskednek, távolról nézik 18 az égő Babilon felszálló füstjét, és ezt kiáltják: „Nem volt a Földön még egy ilyen nagy város!” 19 Gyászukban a fejükre port szórnak, és sírva kiáltozzák:
„Jaj, jaj! Te nagy város!
Akinek csak hajója volt a tengeren,
mind meggazdagodott Babilon gazdagságából,
mégis elpusztult Babilon egyetlen óra alatt!”
20 Örülj ennek, Menny! Örvendezzetek, apostolok, próféták és Isten szent népe, mert Isten bosszút állt Babilonon miattatok!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center