Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

Zain

¹⁰ Istenünk, az Örökkévaló megígérte őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nektek adja azt a földet, amelyre most bevisz titeket. Mindazt a nagy gazdagságot, amely ott található, nektek fogja adni: nagy és virágzó városokat, amelyeket mások építettek, ¹¹ lakóházakat, telve mindenféle értékkel, amelyeket nem ti szereztetek, víztároló ciszternákat, amelyek készítésével nem ti fáradoztatok, szőlőskerteket és olajfa-ültetvényeket, amelyeket mások telepítettek. Akkor majd minden tekintetben bőségben és megelégedettségben élhettek.

¹² De jól vigyázzatok! Nehogy a bőség és a jólét közepette elfelejtkezzetek az Örökkévalóról, aki kihozott benneteket Egyiptomból, a szolgaság házából! ¹³ Akkor is, ott is tiszteljétek és féljétek Istenünket, az Örökkévalót! Egyedül csak őt szolgáljátok, és csak az ő nevére esküdjetek!

¹⁴ Ne forduljatok más istenekhez, ne kövessétek azokat az idegen isteneket, akiket a körülöttetek lakó nemzetek imádnak, ¹⁵ mert Istenünk, az Örökkévaló — aki közöttünk lakik — féltékenyen szerető Isten! Ha mégis más istenekhez pártoltok, Istenünk, az Örökkévaló haragja fellángol ellenetek, és eltöröl titeket a föld színéről! ¹⁶ Ne tegyétek próbára Istenünk, az Örökkévaló türelmét — ahogyan Masszában tettétek! ¹⁷ Gondosan és lelkiismeretesen tartsátok meg Istenünk, az Örökkévaló parancsait, tanításait és rendelkezéseit, amelyeket közölt veletek!

¹⁸ Azt tegyétek, amit az Örökkévaló jónak és helyesnek tart, hogy jó dolgotok legyen. Így majd bemehettek, és birtokba vehetitek azt a jó és termékeny földet, amelyet az Örökkévaló esküvel ígért őseinknek. ¹⁹ Az Örökkévaló fogja előletek kiűzni arról a földről minden ellenségeteket — úgy, ahogy azt megígérte.

Tanítsd gyermekeidet az Örökkévaló tiszteletére!

²⁰ Gyermekeitek majd megkérdezik tőletek: „Miért adta nekünk Istenünk, az Örökkévaló ezeket a törvényeket, parancsokat és rendelkezéseket?”

²¹ Akkor ezt válaszoljátok: „Tudd meg, fiam, hogy mi rabszolgasorban éltünk Egyiptomban. A fáraót kellett szolgálnunk. De az Örökkévaló kiszabadított bennünket onnan nagy hatalmával, ²² az egyiptomiakat és országukat pedig szörnyű csapásokkal sújtotta. A szemünk láttára vitt véghez nagy jeleket és csodákat Egyiptomban, még a fáraó családjában és udvarában is. ²³ Az Örökkévaló kihozott bennünket onnan, hogy bevezessen erre a földre, és azt nekünk adja, mert ezt esküvel ígérte őseinknek. ²⁴ Azután az Örökkévaló megparancsolta nekünk, hogy engedelmeskedjünk törvényeinek és kövessük tanításait — így tiszteljük és féljük őt. Akkor lesz jó dolgunk, és éltet bennünket — ahogy ez ma is van. ²⁵ Ha tehát gondosan megőrizzük Istenünk, az Örökkévaló összes tanítását és rendelkezését — ahogy ezt megparancsolta nekünk —, akkor ez által válunk elfogadhatóvá Istenünk, az Örökkévaló számára.”

A vallási vezetők Jézus megöletését tervezik^(A)

⁴⁵ Ennek hatására sokan hittek benne azok közül a júdeabeliek közül, akik Máriát a sírhoz kísérték, és látták, amit Jézus tett. ⁴⁶ Néhányan közülük elmentek a farizeusokhoz, és nekik is elmondták, hogy Jézus feltámasztotta Lázárt. ⁴⁷ Emiatt a főpapok és a farizeusok összehívták a Főtanácsot. Amikor összegyűltek, ezt kérdezték egymástól: „Most mitévők legyünk? Ez az ember tényleg sok csodát tesz! ⁴⁸ Ha engedjük, hogy ezt folytassa, a végén majd mindenki hinni fog benne! Azután majd jönnek a rómaiak, elveszik tőlünk a Templom és a nép fölötti irányítást!”

⁴⁹ Akkor Kajafás, a Főtanács egyik tagja, aki abban az évben a főpap volt, ezt mondta: „Nem tudtok ti semmit! ⁵⁰ Nem értitek, hogy jobb, ha csak egy ember hal meg a nép helyett, mintha az egész nemzet elpusztul?”

⁵¹ Ezt azonban nem magától mondta, hanem prófétált, mivel abban az évben ő volt a főpap. Ez a prófécia azt jelentette, hogy Jézusnak meg kell halnia a népért. ⁵² De nem csak a népért, hanem azért is, hogy Isten szétszéledt gyermekeit összegyűjtse, és eggyé tegye.

⁵³ Ettől a naptól kezdve a vallási vezetők már arról tanácskoztak, hogyan végezzenek Jézussal. ⁵⁴ Emiatt Jézus többé nem mutatkozott nyilvánosan a júdeabeliek között. Tanítványaival együtt elvonult egy pusztához közeli városba, Efraimba.

⁵⁵ Közeledett a zsidók nagy ünnepe, a páska. Ezért vidékről sokan felmentek Jeruzsálembe, hogy még az ünnep előtt elvégezzék a megtisztulási szertartásokat. ⁵⁶ A Templom területén nagy tömeg gyűlt össze. Az emberek keresték Jézust, és egymástól kérdezgették: „Mit gondoltok, talán nem is jön fel az ünnepre?” ⁵⁷ A főpapok és a farizeusok pedig kiadták a parancsot, hogy ha valaki tudja, hol van Jézus, azonnal jelentse, mert le akarták tartóztatni őt.