Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
„A Templomba felvezető ének.”
121 Felnézek a hegyekre:
vajon honnan jön számomra segítség?
2 Az Örökkévaló küld nekem segítséget,
a Menny és Föld Teremtője!
3 Nem hagyja, hogy lábad elcsússzon,
szüntelen virraszt fölötted, nem alszik el!
4 Bizony, ő vigyáz Izráelre,
nem szunnyad, nem alszik el!
5 Az Örökkévaló vigyáz rád,
ő védelmez téged jobb felől,
6 hogy ne ártson neked
sem nappal a nap, sem éjjel a hold.
7 Megőriz téged az Örökkévaló minden bajtól,
bizony, megőrzi lelkedet!
8 Az Örökkévaló őriz téged,
mikor elindulsz, és mikor hazatérsz,
ő véd most és ezentúl örökké.
13 Az Örökkévaló így szólt Mózeshez: 2 „Nekem szenteljetek Izráel népében minden elsőszülöttet, vagyis aki anyjának első gyermeke, azt számomra különítsétek el! Hasonlóképpen szenteljétek nekem a háziállatok kicsinyei közül azokat, amelyeket anyjuk először hozott a világra!”
3 Mózes ezt mondta a népnek: „Emlékezzetek erre a napra, amelyen kijöttünk Egyiptomból, ahol úgy éltünk, mint a rabszolgák! Emlékezzetek rá, hogy az Örökkévaló hozott ki bennünket onnan, nagy hatalmával. Erre való emlékezésül ne egyetek semmiféle kovásszal készült ételt! 4 A mai napon jöttünk ki Egyiptomból, Abib hónapban.
5 Az Örökkévaló megesküdött ősapáinknak, hogy nekünk adja azt a tejjel-mézzel folyó földet, amelyen most még a kánaániak, hettiták, emóriak, hivviek és jebúsziak laknak. Ezért bevisz majd titeket arra a földre, s akkor ebben a hónapban tartsátok meg ezt az ünnepet minden évben!
6 Az ünnep hét napja alatt csakis kovásztalan kenyeret egyetek, a hetedik napon pedig tartsatok nagy ünnepet az Örökkévalónak! 7 Kovásztalan kenyeret egyetek ezen a hét napon, s ez alatt kovász vagy kovásszal készült étel ne is legyen a házaitokban, sehol az országban! 8 Azon a napon magyarázd el a gyermekeidnek: »Azért van ez az ünnep, hogy emlékeztessen arra, amit az Örökkévaló tett velem,[a] amikor kiszabadított engem Egyiptomból.«
9 Ez az ünnep olyan legyen számotokra, mintha a karodra vagy a homlokodra lenne kötve, hogy soha ne felejtsétek el. Emlékeztet arra, hogy az Örökkévaló tanítását emlegessétek szüntelen, hiszen ő az, aki erős karjával kihozott minket Egyiptomból. 10 Tartsátok meg hát ezt az ünnepet minden évben, a megfelelő időben.”
A hit ereje(A)
18 Másnap korán reggel Jézus elindult Jeruzsálembe, s közben megéhezett. 19 Meglátott egy fügefát az út szélén, odament, de csak levelet talált rajta. Ezt mondta a fának: „Soha többé ne teremjen rajtad gyümölcs!” — az pedig azonnal kiszáradt.
20 A tanítványok látták ezt, és csodálkozva kérdezték: „Hogyan száradhatott ki a fügefa ilyen hirtelen?”
21 Jézus így felelt: „Igazán mondom nektek: ha hisztek, és nem kételkedtek, ti is megtehetitek, amit én tettem ezzel a fával. Sőt, még többet is: ha például azt mondjátok ennek hegynek: »Kelj fel, és zuhanj a tengerbe!« — az is megtörténik. 22 Mindazt, amit imádságotokban hittel kértek, meg fogjátok kapni.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center