Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Isten megjelenik Mózesnek
3 Mózes ezalatt legeltette apósának, Jetrónak,[a] Midján papjának a nyáját. Egyszer elvezette juhait és kecskéit a puszta túlsó oldalára, s elérkezett a Hóreb-hegyhez,[b] Isten hegyéhez. 2 Ott az Örökkévaló angyala megjelent Mózesnek egy égő bokor lángjában.
Mózes nagyon elámult azon, hogy a bokor lángol ugyan, de nem ég el. 3 Ezt gondolta: „Meg kell nézzem ezt a csodát közelebbről is! Vajon miért nem ég el a bokor?”
4 Amikor az Örökkévaló látta, hogy Mózes közelebb jön, Isten megszólította a bokor közepéből: „Mózes! Mózes!”
„Itt vagyok” — felelt Mózes.
5 Isten figyelmeztette: „Ne gyere közelebb! Vedd le a sarudat, mert szent az a föld, ahol állsz!” 6 Majd így folytatta: „Én vagyok ősapáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.”
Mózes eltakarta az arcát, mert félt Istenre nézni.
7 Az Örökkévaló folytatta: „Bizony, láttam, milyen kegyetlenül bánnak a népemmel Egyiptomban! Meghallottam segélykiáltásukat, amikor a rabszolgahajcsárok kegyetlensége miatt jajgattak, és jól ismerem fájdalmukat. 8 Azért szálltam le, hogy népemet megszabadítsam az egyiptomiak hatalmából, kihozzam abból az országból, és elvezessem őket a tejjel és mézzel folyó földre, egy szép és tágas országba, ahol most a kánaáni, hettita, emóri, perizzi, hivvi és jebúszi nép lakik.
9 Mivel Izráel népének segélykiáltása valóban feljutott hozzám, és láttam, hogy milyen kegyetlenül elnyomják őket az egyiptomiak, 10 ezért most elküldelek téged a fáraóhoz. Indulj el, menj és szabadítsd ki népemet, Izráelt Egyiptomból!”
11 „De ki vagyok én — szabadkozott Mózes —, hogy a fáraó elé merészkedjem, és kiszabadítsam Izráel népét Egyiptomból?”
12 Isten így válaszolt: „Én leszek veled! Számodra ez lesz a jele, hogy valóban én küldtelek téged: miután kiszabadítottad a népet Egyiptomból, ezen a hegyen fogjátok imádni Istent.”
13 Mózes ezt kérdezte: „Ha elmegyek Izráel népéhez, és azzal állok eléjük: »Ősapáink Istene küldött hozzátok«, akkor ők biztosan megkérdezik: »Mi a neve?« — Mit válaszoljak nekik?”
14 Isten ezt felelte Mózesnek: „VAGYOK, AKI VAGYOK.”[c]
Majd hozzátette: „Ha ezt kérdezik, mondd Izráel népének: A »VAGYOK« küldött hozzátok.”
15 Ezután Isten így folytatta: „Ezt mondd nekik: »JAHVE[d] küldött engem hozzátok. Ő a mi őseink Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.«
Mert ez az én nevem örökre, így fognak ismerni és emlegetni engem az emberek nemzedékről nemzedékre.
105 Adjatok hálát az Örökkévalónak!
Dicsérjétek nagy nevét,
hirdessétek a népeknek tetteit!
2 Énekeljetek neki, dicsérjétek őt!
Mondjátok el csodálatos tetteit!
3 Dicsekedjetek szent nevével!
Ti, akik keresitek az Örökkévalót,
teljes szívvel örvendezzetek neki!
4 Keressétek az Örökkévalót,
kívánjátok erejét,
törekedjetek jelenlétébe!
5 Emlékezzetek csodás tetteire,
emlékezzetek csodáira és ítéleteire,
amelyeket kihirdetett,
6 ó, Ábrahámnak, az Örökkévaló szolgájának utódai,
Jákób fiai, akiket Isten kiválasztott!
23 Majd Izráel családja Egyiptomba költözött,
Jákób Hám[a] országában lakott.
24 Ott igen megszaporította őket az Örökkévaló,
erősebbek lettek ellenségeiknél.
25 Később az Örökkévaló elfordította
az egyiptomiak szívét,
gyűlölni kezdték Izráel népét,
és rosszul bántak velük.
26 Akkor elküldte szolgáját, Mózest, az Örökkévaló,
és vele Áront, akit kiválasztott.
45 hogy népe megtartsa rendelkezéseit,
és kövesse tanítását.
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
9 A bennetek lévő isteni szeretet képmutatás nélkül jusson érvényre! Gyűlöljetek minden gonoszságot, viszont ragaszkodjatok ahhoz, ami jó! 10 Testvéri szeretettel szeressétek egymást, és a másik testvérnek mindig adjatok nagyobb tiszteletet, mint amit tőle vártok! 11 Ha dolgozni kell, ne lustálkodjatok, a Szent Szellem tüze lobogjon bennetek, hiszen az Urat szolgáljátok! 12 A reménység töltsön be örömmel! Legyetek türelmesek és kitartók, ha nehézségek vesznek körül! Állandóan imádkozzatok! 13 Isten népét segítsétek adományaitokkal, ha szükségük van rá! Gyakoroljátok a szíves vendéglátást!
14 Még azokat is áldjátok, akik üldöznek vagy zaklatnak titeket! Ne kívánjatok nekik semmi rosszat, hanem áldjátok őket! 15 Örüljetek együtt azokkal, akik örülnek, és sírjatok azokkal, akik sírnak! 16 Éljetek egyetértésben és összhangban egymással! Ne legyetek büszkék, hanem az egyszerű emberekkel vállaljatok közösséget! Ne becsüljétek túl magatokat!
17 Ha valaki rosszul bánik veletek, ne álljatok bosszút rajta! Arra törekedjetek, amit mindenki jónak és nemesnek tart! 18 Tegyetek meg mindent, ami tőletek telik, hogy mindenkivel békességben éljetek!
19 Szeretett testvéreim, ne álljatok bosszút magatokért! Inkább bízzátok ezt Isten haragjára, mert meg van írva: „A bosszúállás az én dolgom, én majd megfizetek, ezt mondja az Örökkévaló.”[a] 20 Sőt,
„ha éhezik ellenséged, adj neki enni,
ha szomjazik, adj neki inni!
Mert olyan ez,
mintha izzó parazsat tennél a fejére.”[b]
21 Ne hagyd, hogy a gonosz legyőzzön téged! Tedd azt, ami jó és helyes — ezzel te fogod legyőzni őt!
Jézus előre jelzi a halálát és feltámadását(A)
21 Ettől kezdve beszélt Jézus a tanítványainak arról, hogy fel kell mennie Jeruzsálembe, s ott a nép vezetői, a főpapok és a törvénytanítók miatt sokat kell majd szenvednie. Végül megölik, de három nappal később fel fog támadni.
22 Ekkor Péter félrehívta Jézust, szemrehányást tett neki, és helyre akarta igazítani: „Isten mentsen meg téged attól, Uram, hogy ez bekövetkezzen! Ilyesmi semmiképpen sem történhet meg veled!”
23 De Jézus hátat fordított Péternek, és ezt mondta: „Takarodj a szemem elől[a], Sátán! El akarsz gáncsolni, mivel nem úgy gondolkodsz, mint Isten, hanem úgy, mint az emberek!”
24 Ezután a tanítványaihoz fordult: „Aki engem akar követni, az tagadja meg magát, vegye fel és vigye a keresztjét, úgy kövessen. 25 Aki megpróbálja magát megmenteni, az el fog veszni. Aki viszont értem feladja önmagát, az fogja igazán megtalálni az életét. 26 Mit ér, ha az ember mindent megnyer, amit csak a világ adhat, de a lelkét elveszti? Milyen váltságdíjat adhatna a lelkéért cserébe? 27 Bizony, az Emberfia eljön Atyja dicsőségében, és angyalai kiséretével, s akkor majd mindenkinek megadja, amit a tettei szerint megérdemel.
28 Igazán mondom nektek: vannak köztetek, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön királyi dicsőségében.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center