Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

² Kisgyermekek és csecsemők szája dicsér:
    hirdeti hatalmadat.
Énekükkel némítod el
    bosszúszomjas ellenségeidet,

³ Nézem az eget, kezed munkáját,
    a Holdat és a csillagokat, amelyeket teremtettél,
⁴ és csodálkozom: Micsoda a halandó,
    hogy törődsz vele?
Kicsoda az ember fia,^[a]
    hogy egyáltalán észreveszed?
⁵ Hiszen olyanná tetted,^[b]
    hogy majdnem Istennel ér fel,
    megkoronáztad méltósággal és dicsőséggel.
⁶ Úrrá tetted minden teremtményed fölött,
    s mindent hatalma alá rendeltél.
⁷ Mind a juhokat, ökröket,
    s az összes vadállatot,
⁸ az égi madarakat, a tenger halait,
    s mindent, ami a tengerben nyüzsög.

⁹ Urunk, Örökkévaló!
    Az egész Földön nincs nevednél felségesebb!

¹² Parancsoltál-e a reggelnek, csak egyszer is,
    hogy felvirradjon?
Mutattad-e a hajnalnak,
    hol kezdjen világosodni?
¹³ Te rendelted a hajnalfénynek,
    hogy ragadja meg a Föld sarkait,
    és rázza le a gonoszokat róla;
¹⁴ amikor a föld átváltozik,
    mint az agyag, ha pecsétet nyomnak rá,
    mint mikor új ruhába öltözik valaki;
¹⁵     amikor a gonoszoktól elveszik a világosságot,
    és felemelt karjukat összetörik?

¹⁶ Eljutottál-e a tenger forrásaihoz?
    Jártál-e már az óceán fenekén?
¹⁷ Láttad-e a halottak országának kapuit valaha,
    és a halál árnyékának kapuját láttad-e?
¹⁸ Fel tudod-e fogni a Föld méreteit?
    Mondd meg, ha tudod!

¹⁹ Melyik úton lakik a fény,
    és hol van a sötétség lakhelye?
²⁰ Te biztosan vissza tudod vinni saját helyükre,
    el tudod vezetni őket otthonukba!
²¹ Hiszen olyan okos vagy, és annyira öreg,
    biztosan jól tudod mindezeket!