Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Nátán próféta nála járt, miután Dávid vétkezett Betsabéval.
51 Istenem, kérlek, könyörülj rajtam
hűséges szereteted szerint!
Töröld el bűneimet nagy irgalmad szerint!
2 Mosd le rólam összes bűnömet,
tisztíts meg minden vétkemtől!
3 Tudom, hogy vétkeztem,
és folyton a bűnömre gondolok.
4 Ellened vétkeztem, Örökkévaló,
csak ellened vétkeztem!
Azt tettem, amit gonosznak tartasz,
igazad van, ha elítélsz.
Igen, jogosan elítélhetsz engem.
5 Bizony, bűnnel borított világba születtem,
körülvett a bűn, mikor anyám megfogant velem.
6 Istenem, azt kívánod,
hogy lelkem legbelső része is igaz legyen,
taníts hát a szívem mélyén bölcsességre!
7 Tisztíts meg bűneimtől izsóppal,
hogy tiszta legyek!
Moss meg engem,
és fehérebb leszek a hónál!
8 Hadd halljak ismét örömöt és boldogságot!
Hadd örüljenek újra csontjaim,
amelyeket összetörtél!
9 Ne nézz bűneimre!
Töröld el minden vétkemet!
10 Teremts bennem tiszta szívet, Istenem!
Újítsd meg, erősítsd meg szellememet!
11 Ne taszíts el magadtól, kérlek,
ne vedd el tőlem Szent Szellemed!
12 Hadd örüljek megint szabadításodnak!
Tégy újra engedelmessé engem!
13 Hadd tanítsam a vétkeseket útjaidra, Örökkévaló,
hogy a bűnösök visszatérjenek hozzád!
14 Istenem, szabadító Istenem,
ments meg a haláltól,
bár megérdemlem,
hiszen gyilkosság bűne terhel!
Hadd énekeljek jóságodról megint!
15 Örökkévaló, nyisd meg ajkamat,
hadd dicsérjelek!
16 Hiszen vinnék neked áldozatokat,
de nem gyönyörködsz bennük!
Nem kívánod az égőáldozatot sem!
17 Amit Isten szívesen fogad: az alázatos szellem!
Ez az igazi áldozat!
Istenem, te nem utasítod el,
aki alázatos és engedelmes szívvel jön hozzád!
18 Áldd meg Siont,
építsd fel újra Jeruzsálem falait!
19 Akkor újra gyönyörködhetsz
az igazságban bemutatott áldozatokban,
és égőáldozatokban.
Akkor majd ismét bikákat áldoznak oltárodon!
A képmutató böjtölés
58 „Kiálts, jó hangosan!
Emeld föl hangodat, mint a trombita,
ne félj!
Mondd meg népemnek, miben vétkeztek,
Jákób népének mutasd meg bűneiket!
2 Hiszen ők naponta buzgón keresnek engem,
hogy megértsék útjaimat!
Hát nem olyan nép ez, amely igazságosan él,
és Istenének parancsait tiszteli?
Igazságos döntéseket kérnek tőlem,
és Isten közelségére vágyakoznak![a]
3 Ezt mondják nekem: »Miért böjtölünk,
ha nem veszed észre?
Miért gyötörjük magunkat,
ha nem törődsz vele?«
De én ezt felelem: Nézzétek!
Még a böjt napján is kedvteléseitek űzitek,
és dolgoztatjátok rabszolgáitokat!
4 Még a böjt idején is veszekedtek
és vitatkoztok,
gonosz indulattal támadtok egymásra,
majd ölre mentek!
Nem úgy böjtöltök,
hogy könyörgésetek hangja
följusson a magasba!
5 Azt hiszitek, ez az a böjt,
amelyet én szeretek?
Az a böjt, hogy az ember
éhezéssel gyötri magát?
Hogy fejét lehajtja, mint a káka,
zsákruhába öltözik,
és hamuban térdel?
Ezt nevezitek ti böjtnek,
az Örökkévaló kedves napjának?
Az igazi böjt, amelyet az Örökkévaló szeret
6 Nem! Az a böjt, amelyet én szeretek,
nem ilyen!
Nyissátok ki a gonoszság bilincseit!
Engedjétek szabadon az elnyomottakat,
oldozzátok le igájuk köteleit!
Törjetek össze minden igát!
7 Kenyered oszd meg az éhezővel,
otthonodat a hajléktalan szegénnyel,
ha ruhátlant látsz, öltöztesd föl,
és testvéred elől ne zárkózz el!
8 Akkor felvirrad világosságod,
mint a hajnal fénye,
betegségedből hamar felépülsz,
és egészséged helyreáll,
az Igazságos[b] megy előtted, mint elővéd,
az Örökkévaló dicsősége pedig hátulról védelmez.
9 Akkor, ha segítségül hívod az Örökkévalót,
ő meghallja, és válaszol neked.
Mikor hozzá kiáltasz,
azt mondja: »Itt vagyok!«
Ha egymást le nem igázzátok,
ha másokra ujjal nem mutogatsz,
ha beszéddel sem támadsz senkire,
10 ha odaadod az éhezőnek, amit saját lelked kíván,
hogy a nyomorultak lelkét tápláld vele,
akkor felragyog világosságod a sötétben is,
még a homály is úgy ragyog, mint a déli verőfény.
11 Akkor az Örökkévaló vezérel téged szüntelen,
még kietlen, száraz földön is mindennel ellát.
Csontjaidat megerősíti,
s olyan leszel, mint a jól öntözött, viruló kert,
mint a forrásvíz, mely el nem apad.
12 Fiaid felépítik az ősi romokat,
és jövendő nemzedékek számára építesz alapokat.
Így fognak nevezni:
»Romos várfalak felépítője,
utak megújítója,
városok újjáépítője.«
Ki a legnagyobb?(A)
18 Abban az időben megkérdezték Jézustól a tanítványai: „Ki a legnagyobb Isten Királyságában?”
2 Ekkor Jézus odahívott egy gyermeket, odaállította közéjük, és így felelt: 3 „Igazán mondom nektek: meg kell változzon a gondolkodásotok, hogy olyanok legyetek, mint egy gyermek, különben semmiképpen sem mehettek be Isten Királyságába. 4 Ezért az lesz a legnagyobb Isten Királyságában, aki megalázkodik, és olyan lesz, mint ez a gyermek.
5 Aki pedig befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, az engem fogad be.”
Ne okozz megütközést!(B)
6 „Ezek a kicsinyek hisznek bennem, de jaj annak, aki miatt közülük akár csak egy is elveszíti a hitét! Jobban járna, ha egy malomkövet kötnének a nyakára, és bedobnák a tengerbe, mielőtt ilyen bajt okozna. 7 Jaj a világnak a bűnbe vivő kísértések miatt! Elkerülhetetlen ugyan, hogy a kísértések próbára tegyék őket, de jaj annak, aki miatt bűnbe esnek!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center