Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Az Örökkévaló perbe száll népével
6 Halljátok meg, mit mond az Örökkévaló![a]
„Álljatok elő,
védjétek meg ügyeteket!
Hadd hallják a hegyek,
Hadd hallják szavatokat a dombok!
2 Ti hegyek, figyeljetek
az Örökkévaló vádbeszédére!
Föld örök alapjai,
halljátok meg az Örökkévaló panaszát,
népe, Izráel ellen!
3 Mit vétettem ellened, népem?
Mivel terheltelek? Válaszolj nekem!
4 Hiszen kihoztalak Egyiptom földjéről,
kiváltottalak a rabszolgaságból,
elküldtem Mózest, Áront és Mirjámot,
hogy vezessenek!
5 Emlékezz, népem,
mit tervezett ellened
Bálák, Moáb királya,
és mit felelt neki Bálám[b], Beór fia!
Emlékezz, mi történt
Sittím és Gilgál között![c]
Emlékezz, hányszor megmentett
az Örökkévaló!”
Mit kíván tőled az Örökkévaló?
6 Milyen áldozattal menjek
az Örökkévaló elé,
hogy meghajolva tiszteljem
a Menny Istenét?
Hozzam a legszebb borjakat
égőáldozatul?
7 Gyönyörködik-e az Örökkévaló
a sok ezer áldozati kosban?
Vagy kedvét leli az olajpatakokban?
Talán elsőszülött fiamat
áldozzam föl váltságul bűnömért?
Gyermekemet ajánljam föl vétkeimért?
8 Nem! Hiszen megmondta neked, ember,
mit tekint az Örökkévaló jónak,
megmutatta,
mit kíván tőled:
hogy igazságosan cselekedj,
őrizd meg a hűséges szeretetet,
és alázatosan élj Istened előtt.
Dávid zsoltára.
15 Örökkévaló, ki lakhat sátorodban?[a]
Szent hegyeden ki élhet veled?
2 Aki egyenes úton jár,
azt teszi, ami helyes,
tiszták és igazak a szándékai,
3 nem rágalmaz másokat,
embertársának nem árt,
nem mond rosszat testvéreiről,
4 megveti a gonoszt,
de tiszteli azokat,
akik félik az Örökkévalót.
Aki, ha ígér valamit, megtartja,
még ha kárát vallja is,
5 aki nem kér kamatot
kölcsönadott pénze után,
és nem lehet megvesztegetni,
hogy az ártatlant megkárosítsa.
Aki így él, soha meg nem inog!
Isten hatalma és bölcsessége Krisztusban rejlik
18 A keresztről szóló üzenet bolondság azok számára, akik elvesznek, de számunkra, akik az üdvösség felé haladunk, Istennek erejét jelenti. 19 Ahogyan az Írás mondja:
„Lerombolom a bölcsek bölcsességét,
az értelmesek értelmét pedig semmivé teszem.”[a]
20 Mire jut itt a „bölcs”? Mit akar az írástudó, vagy a divatos filozófus? Hiszen Isten már e korszak minden bölcsességéről bebizonyította, hogy bolondság! 21 A bölcs Isten úgy határozott, hogy a világ a saját bölcsessége által ne legyen képes őt megismerni. Ezért Isten abban leli örömét, hogy a bolondságnak látszó örömhír üzenetével menti meg azokat, akik ezt hittel elfogadják. 22 A zsidók csodás jeleket kívánnak, a görögök meg a bölcsességet keresik.
23 Mi azonban egyedül Krisztust hirdetjük, akit a keresztre feszítve megöltek! Ezen azonban a zsidók megütköznek, a nem zsidók pedig fel sem tudják fogni, hanem értelmetlenségnek tartják. 24 A meghívottak számára viszont — akár zsidók, akár nem — Krisztus valójában Isten ereje és bölcsessége. 25 Mert amit az emberek Isten „bolondságának” tartanak, az bölcsebb minden emberi bölcsességnél! Amit pedig az emberek Isten „gyengesége” jelének tartanak, az is erősebb minden emberi erőnél!
26 Testvéreim, amikor Isten elhívott benneteket, nem sokan voltak közöttetek — emberi megítélés szerint — bölcsek, hatalmasok, vagy előkelő származásúak. Gondolkozzatok el ezen! 27 Mert Isten azokat választotta, akiket ez a világ bolondoknak tart, hogy ezáltal megszégyenítse a bölcseket. Azokat választotta, akiket a világ gyengének tekint, hogy megszégyenítse azokat, akiket erősnek tartanak. 28 Azokat választotta, akiket a világ megvet és semmibe vesz, hogy semmivé tegye azokat, akiket a világ sokra tart. 29 Mindezt Isten azért tette, hogy előtte senki ne dicsekedhessen!
30 Isten az, aki véghezvitte, hogy ti Krisztusban vagytok. Így lett Krisztus a mi bölcsességünk, és általa fogadott el Isten bennünket. Krisztusban választott külön minket Isten a maga számára, és általa váltott meg bennünket. 31 Amint az Írás mondja: „Aki dicsekszik, csakis az Úrban dicsekedjék!”[b]
Boldogok és áldottak vagytok!(A)
5 Amikor Jézus látta, hogy milyen sokan gyűltek össze, fölment a domb oldalára. Mikor leült, a tanítványai köré gyűltek. 2 Ő pedig így kezdte őket tanítani:
3 „Milyen boldogok és áldottak,
akik felismerik, hogy szükségük van Istenre,
mert övék Isten Királysága!
4 Milyen boldogok és áldottak,
akik most gyászolnak és sírnak,
mert Isten majd megvigasztalja őket!
5 Milyen boldogok és áldottak
a szelídek és alázatosak,
mert ők fogják örökölni a földet!
6 Milyen boldogok és áldottak,
akik éheznek és szomjaznak az igazságosságra,
mert Isten megadja nekik, amire vágynak!
7 Milyen boldogok és áldottak,
akik irgalmasan bánnak másokkal,
mert Isten is irgalmasan bánik velük!
8 Milyen boldogok és áldottak
a tiszta szívűek,
mert ők meglátják Istent!
9 Milyen boldogok és áldottak,
akik békességet teremtenek,
mert őket Isten gyermekeinek[a] nevezik!
10 Milyen boldogok és áldottak,
akiket azért üldöznek, mert igazságosak!
Övék Isten Királysága!”
11 „Boldogok és áldottak vagytok, amikor miattam üldöznek, bántanak titeket, vagy mindenféle rosszat mondanak rólatok ok nélkül. 12 Örüljetek és ujjongjatok, mert igen nagy jutalom vár rátok a Mennyben! Így üldözték azokat a prófétákat is, akik előttetek éltek.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center