Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Az Örökkévaló Szolgája
42 „Nézzétek! Ő az én szolgám akit támogatok,
őt választottam, mert gyönyörködöm benne.
Szellememmel töltöttem be,
hogy igazságosságot hozzon a nemzeteknek.
2 Nem hangoskodik,
nem mutogatja magát,
nem lármázza fel az utcákat.
3 Aki megtört, mint a nád,
ő nem töri össze.
Akiben már alig pislákol az élet,
mint az olajmécs lángja,
ő nem oltja ki.
Igazságot szolgáltat hűségesen.
4 Ő maga nem lankad el, s nem törik össze,
hanem megszilárdítja az igazságosságot a földön.
Tanításában bíznak a távoli partok
és messzi szigetek lakói.”
5 Ezt mondja az Örökkévaló, az Isten,
aki teremtette és kiterjesztette az eget,
aki megalapozta a földet,
és sarjasztott belőle élőket,
aki leheletet ad az embereknek,
és az élet szellemét a föld lakóinak.
6 „Én, az Örökkévaló hívtalak el téged igazságban,
megőrizlek, és fogom a kezed.
Szövetségül adtalak a népnek,
világosságul a nemzeteknek.
7 Elhívtalak, hogy a vakok szemeit megnyisd,
a foglyokat a börtönből kihozd,
és a rabokat a sötétség fogságából kiszabadítsd.
8 Én vagyok az Örökkévaló,
ez a nevem!
Dicsőségemet másnak nem adom,
dicséretem a bálványoknak át nem engedem!
9 Lássátok meg, vegyétek észre,
a régi dolgoknak örökre vége!
Most újakat hirdetek,
s mielőtt kisarjadnak,
tudatom veletek.”
Dávid zsoltára.
29 Isten fiai,[a] dicsérjétek az Örökkévalót!
Tiszteljétek őt, énekeljetek
dicsőségéről és hatalmáról!
2 Dicsérjétek az Örökkévalót dicsőségéhez méltóan!
Szent öltözetben,
imádattal hajoljatok meg előtte!
3 Az Örökkévaló hangja zeng a tengerek fölött,
a dicsőséges Isten mennydörög,
az Örökkévaló hangja visszhangzik az óceán fölött.
4 Az Örökkévaló hangja erős,
az Örökkévaló hangja fenséges.
5 Az Örökkévaló hangja derékba töri
a hatalmas cédrusfákat,
az Örökkévaló hangja összetöri
még a libanoni cédrusokat is!
6 Az Örökkévaló hangjára ugrálnak Libanon hegyei,
mint a borjak,
és a Hermón, mint bivalyborjú.
7 Az Örökkévaló hangjára villámok hasítják az eget.
8 Az Örökkévaló hangjára reszket a sivatag,
Kádés pusztasága is megremeg.
9 Az Örökkévaló hangja megriasztja a szarvasokat,
és letarolja az erdőket.
De az Örökkévaló templomában
mindenki azt kiáltja: „Dicsőség Istennek!”
10 Az Örökkévaló uralkodott,
mint király, az Özönvíz felett.
Igen, az Örökkévaló ma is uralkodik,
ő a Király örökké!
11 Az Örökkévaló ad erőt népének,
és megáldja őket békességgel!
Péter beszéde Kornéliusz házában
34 Péter ekkor beszélni kezdett: „Most látom csak igazán, hogy Isten nem személyválogató! 35 Aki tiszteli Istent, és igazságosan él, azt ő elfogadja, bármelyik néphez tartozik is. 36 Ti ismeritek azt az üzenetet, amelyet Isten küldött Izráel népének: az örömhírt, amely arról szól, hogy Jézus, a Messiás által kaphatunk békességet. Mert a Messiás Jézus az Úr mindenek fölött. 37 Ismeritek azokat a dolgokat is, amelyek egész Júdeában történtek. Ezek Galileában kezdődtek, azután a bemerítés után, amelyet János tanított.
38 Hallottatok a Názáret városából való Jézusról is, akit Isten tett Messiássá: betöltötte a Szent Szellemmel, és felruházta hatalommal. Tudjátok, hogy Jézus sok helyen járt, sok jót tett az emberekkel, és megszabadította azokat, akiket a Sátán az uralma alatt tartott — mert Isten volt vele. 39 Mi láttuk mindazt, amit Jézus tett Júdeában és Jeruzsálemben, és tanúskodunk arról, hogy mindez igaz. Azután Jézust keresztre feszítve megölték, 40 de Isten a harmadik napon feltámasztotta, és világosan megmutatta az embereknek, hogy Jézus él. 41 Azonban nem mindenkinek mutatta meg, csak azoknak, akiket Isten előre kiválasztott, hogy Jézus feltámadásáról tanúskodjanak. Mi vagyunk ezek a kiválasztottak, akik együtt ettünk és ittunk Jézussal, miután ő feltámadt a halálból.
42 Ő parancsolta meg nekünk, hogy mondjuk el mindenkinek, és tanúskodjunk róla, hogy Isten őt választotta ki arra, hogy bírája legyen minden embernek, élőknek és halottaknak egyaránt. 43 A próféták is mind őróla tanúskodtak: azt hirdették, hogy akik hisznek Jézusban, azoknak Isten megbocsátja a bűneit.”
Jézus bemerítkezik(A)
13 Azután Jézus eljött Galileából a Jordán folyóhoz, hogy János őt is merítse be. 14 János azonban megpróbálta lebeszélni: „Inkább nekem lenne szükségem arra, hogy bemeríts, mégis te jössz hozzám?”
15 Jézus így válaszolt: „Engedd meg, hogy ez most így történjen! Meg kell tennünk mindazt, amit Isten kíván.” Ekkor János engedett neki.
16 Miután Jézus bemerítkezett, azonnal feljött a vízből. Ekkor hirtelen megnyílt a Menny, és János látta, amint Isten Szelleme galamb formájában leereszkedik, és Jézusra száll. 17 A Mennyből pedig hang hallatszott: „Ő a Fiam, akit nagyon szeretek, s akiben gyönyörködöm!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center