Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Anna imádsága
2 Akkor Anna így imádkozott az Örökkévalóhoz:
„Szívem ujjong az Örökkévalóban,
mert Istenem[a] megerősített engem![b]
Nem hallgatok tovább,
hanem diadalmasan nevetek[c] ellenségeim fölött,
az Örökkévaló szabadításának örvendezem!
2 Nincs senki olyan szent, mint te, Örökkévaló!
Sőt rajtad kívül senki sincs!
Nincs más kőszikla, Istenünkhöz hasonló!
3 Ne szóljatok olyan kevélyen,
ne mondjatok kérkedő szavakat,
mert mindentudó Isten az Örökkévaló,
ő mérlegel minden tettet!
4 Eltöri a hatalmasok fegyverét,
de megerősíti a botladozót.
5 Akik dúskáltak az ételben,
béresnek szegődnek egy falat kenyérért.
Akik pedig éheztek,
terített asztalhoz ülnek.
Aki meddő volt, hét fiút szül,
a sokgyermekes asszony pedig magára marad.
6 Az Örökkévaló öl és megelevenít,
a Seolba taszít, de fel is hoz onnét,
7 szegénnyé tesz és meggazdagít,
megaláz és felmagasztal.
8 Felemeli a szegényt a porból,
felkarolja a koldust a szemétdombról,
s fejedelmek mellé ülteti,
dicsőség trónjára helyezi,
mert az Örökkévalóé az egész Föld,
s annak minden tartóoszlopa,
hiszen ő teremtette[d] azokat.
9 Megőrzi hűségeseinek lépéseit,
de a gonoszokat sötétségben pusztítja el,
mert saját erejével senki sem győzhet.
10 Az Örökkévaló ellenségei összetörnek,
a Felséges haragjában mennydörög fölöttük az égben.
Az Örökkévaló ítéli meg az egész föld lakóit.
Ő ad erőt királyának,
megnöveli fölkentjének hatalmát.”
Az Örökkévaló megígéri, hogy Sárának fia születik
15 Azután Isten folytatta: „Ami pedig a feleségedet, Szárajt[a] illeti, ne nevezd többé így, hanem Sára[b] legyen a neve! 16 Én pedig megáldom őt: fiút adok neked Sárától. Bizony, megáldom Sárát, nemzetek anyjává teszem, és népek királyai származnak tőle.”
17 Ekkor Ábrahám a földre borult Isten előtt, de magában nevetett, és azt gondolta: „Ugyan, hogy lehetne száz éves koromban fiam? Hát Sára hogyan szülhetne 90 éves létére?”
18 De hangosan csak ezt válaszolta: „Bárcsak jóindulattal lennél Izmáel iránt!”
19 „Nem úgy, Ábrahám! — felelt Isten. — Sára, a feleséged szül neked fiút, akit nevezz Izsáknak![c] Én pedig örök szövetséget kötök Izsákkal és utódaival is.
20 Azonban meghallgattam kérésedet Izmáel felől: lásd megáldottam, megszaporítom és megsokasítom őt is. Tizenkét fejedelem lesz utódai között, és nagy nemzetté teszem. 21 De szövetséget csak Izsákkal kötök, akit Sára egy év múlva fog neked szülni.”
22 Ezzel Isten befejezte a beszélgetést Ábrahámmal, és fölment tőle.
Drága gyermekeim!
8 Régen, amikor még nem ismertétek Istent, olyan úgynevezett istenek rabjai voltatok, akik valójában nem is istenek. 9 De most már ismeritek Istent — vagy sokkal inkább: Isten megismert benneteket. Miért fordultatok ismét azokhoz a gyenge és haszontalan, világot uraló hatalmasságokhoz? Talán újra azok rabságában akartok élni? 10 Gondosan betartjátok a különleges napokat, hónapokat, évszakokat és éveket. 11 Aggódom miattatok! Lehet, hogy hiába fáradoztam közöttetek?
12 Testvéreim, kérlek benneteket, legyetek olyanok, mint én! Hiszen, korábban én is olyan voltam, mint most ti. Egészen mostanáig nem adtatok okot arra, hogy panaszom legyen rátok. 13 Hiszen jól tudjátok, hogy először a betegségem miatt maradtam tovább, és hirdettem nektek az örömüzenetet. 14 Bár a betegségem terhet jelentett számotokra, ti mégsem utáltatok meg, és nem utasítottatok vissza, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, vagy mint magát Krisztus Jézust. 15 Hová tűnt a korábbi lelkesedésetek? Emlékszem, hogy megtettetek volna bármit, hogy segítsetek rajtam. Állítom, ha rajtatok múlt volna, még a saját szemeteket is kivettétek volna, hogy nekem adjátok. 16 Csak nem azért váltam ellenségetekké, mert megmondtam nektek az igazságot?
17 Azok az emberek[a] nagy érdeklődést mutatnak irántatok, és minden áron azon mesterkednek, hogy titeket elszakítsanak tőlem, és szembefordítsanak velem. A szándékuk azonban nem tiszta. Azt akarják elérni, hogy csak őket kövessétek. 18 Az persze helyes, ha valaki a jó célokra törekedve lelkesen dolgozik. Ezt tegyétek is, akár közöttetek vagyok, akár nem!
19 Drága gyermekeim! Szinte ismét meg kell „szüljelek” benneteket, s annak minden fájdalmát el kell szenvednem — amíg Krisztus egészen ki nem formálódik bennetek! 20 Szeretnék most közöttetek lenni, és egészen más hangnemben beszélni veletek, mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center