Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

A zenészek vezetőjének. Zsoltárének.

Nebukadneccar igája

27 Az Örökkévaló üzenete érkezett Jeremiáshoz, Cidkijjá^[a], Jósiás fia, Júda királya uralkodásának kezdetén. ² Ezt mondta nekem az Örökkévaló: „Jeremiás, készíts magadnak igát fából és bőrszíjakból — olyat amilyet az ökrökre szoktak tenni —, és vedd a nyakadba! ³ Cidkijjá királyhoz követek jöttek Edom, Moáb, Ammon, Tírusz és Szidón királyságából. Ezek által a követek által küldj üzenetet mindegyik ország királyának!

⁴ Parancsold meg, hogy mondják meg királyuknak: Ezt üzeni neked az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: ⁵ Én vagyok az, aki nagy hatalommal és erős kézzel teremtettem a Földet, az embert és az állatokat az egész földön. Ezért annak adom a földet — és mindent, ami rajta van —, akinek akarom. ⁶ Most pedig ezt az öt királyságot odaadtam szolgámnak, Nebukadneccarnak, Babilónia királyának. Még a mezei vadakat is a kezébe adtam, hogy szolgálják őt. ⁷ Minden nemzet szolgálni fogja őt, a fiát és annak a fiát is, mindaddig, míg elérkezik az ideje, hogy az ő birodalmuk is más királyokat és hatalmas népeket szolgáljon.

⁸ Azt a népet és királyságot pedig, amely nem akarja szolgálni Nebukadneccart, Babilónia királyát; nem hajlandó meghódolni neki, és az igáját nyakába venni — azt én fogom csapásokkal sújtani! Bizony, fegyverrel, éhínséggel és halálos betegséggel büntetem meg azt az országot, és egészen elpusztítom őket Nebukadneccar keze által.

⁹ Ne hallgassatok hát a prófétáitokra, jövendőmondóitokra, varázslóitokra, álomfejtőitekre és jelmagyarázó jósaitokra, akik arra biztatnak, hogy ne hódoljatok be Babilónia királyának! ¹⁰ Hazugságot prófétálnak nektek, amelyre ha hallgattok, akkor elűzlek titeket a földetekről, szétszórlak benneteket, és elpusztultok.

¹¹ Azt a népet, amely viszont nyakába veszi Babilónia királyának igáját, és szolgálja őt, lakni hagyom a maga helyén, hogy továbbra is művelje a földjét” — mondja az Örökkévaló.

¹² Jeremiás hasonló üzenetet adott át Cidkijjának, Júda királyának is: Ezt mondja az Örökkévaló: „Vegyétek a nyakatokba Babilónia királyának igáját, szolgáljátok őt és népét, hogy életben maradjatok! ¹³ Miért pusztulnátok el te is, meg néped is, az ellenség fegyvere, éhínség és halálos betegségek által? Ezekkel a csapásokkal fenyegette meg az Örökkévaló azokat a nemzeteket, amelyek nem akarnak engedelmeskedni Babilónia királyának.

¹⁴ Ne hallgass azokra a prófétákra, akik azt mondják, hogy ne hódolj be Babilónia királyának, mert ezek a próféták hazudnak! ¹⁵ Én nem küldtem őket — mondja az Örökkévaló. — Hamisan prófétálnak a nevemben. Ha rájuk hallgattok, akkor kiűzlek titeket erről a földről, és velük együtt pusztultok el!”

¹⁶ A papokat és az egész népet is figyelmeztette Jeremiás: Ezt mondja az Örökkévaló: „Ne hallgassatok azokra a prófétákra, akik azt mondják: »Az Örökkévaló Templomának szent kincseit hamarosan visszahozzák Babilóniából^[b]«, mert hazudnak! ¹⁷ Ne hallgassatok rájuk, hanem hódoljatok meg Babilónia királyának, hogy életben maradjatok! Miért is jusson ez a város pusztulásra? ¹⁸ Ha ők valóban próféták, és az Örökkévaló szavát hordozzák, akkor most könyörögjenek az Örökkévalónak, a Seregek Urának, hogy ami a kincsekből még megmaradt az Örökkévaló Templomában, a királyi palotában, és Jeruzsálemben, azt az ellenség ne hurcolja el Babilóniába!”

¹⁹ Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „A Templom előtti bronzoszlopok, a nagy bronzmedence, a kisebb medencék állványai és még néhány templomi eszköz^[c] megmaradt a városban. ²⁰ Ezeket Nebukadneccar, Babilónia királya nem vitte magával, amikor fogságba hurcolta Jekonját, Jójákim fiát, Júda királyát és a vezetőket egész Júdából, meg Jeruzsálemből.” ²¹ Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene azokról a kincsekről, amelyek még megmaradtak az Örökkévaló házában, Júda királyának palotájában és Jeruzsálemben: ²² „Bizony, ezeket is el fogja hurcolni az ellenség Babilóniába, és ott is maradnak mindaddig az ideig, amelyet meghatároztam, hogy akkor visszahozom^[d] valamennyit erre a helyre.”

Krisztus Jézus hűséges katonája

2 Fiam, Timóteus, erősödj meg a kegyelemben, Istennek irántunk való jóindulatában, amely a Krisztus Jézusban fordult felénk!

² Mindazt, amit sok tanúval együtt te is hallottál tőlem, bízd rá megbízható és hűséges emberekre, akik majd képesek lesznek ezeket a tanításokat továbbadni. ³ Vállald velem együtt a közös szenvedéseket és nehézségeket, mint Krisztus Jézus jó katonája. ⁴ Aki katonai szolgálatot teljesít, az nem foglalkozik a hétköznapi élet dolgaival. Csak arra törekszik, hogy a felettese meg legyen vele elégedve!

⁵ Az atlétikai versenyen résztvevőknek a szabályok szerint kell küzdeniük, különben nem kaphatják meg a győztesnek járó koszorút!

⁶ A földjén szorgalmasan dolgozó gazdának kell elsőként részesednie a föld terméséből! ⁷ Gondolkozz el ezeken a dolgokon! Az Úr segít majd megérteni, mit akarok ezekkel mondani.