Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Dávidé.
27 Világosságom és Szabadítóm az Örökkévaló,
ugyan kitől féljek?
Erős váram az Örökkévaló,
miért félnék bárkitől?
2 Ha rám támadnak a gonoszok,
hogy elevenen felfaljanak,
ők fognak megbotlani és elesni.
3 Ha ellenség tábora vesz körül,
akkor sem félek,
ha háborút indítanak ellenem,
akkor is bízom én!
4 Csak egyet kérek az Örökkévalótól,
ezért könyörgök,
hogy házában lakhassam egész életemben,
szépségét nézhessem,
és templomában gyönyörködhessek.
5 Bizony, a veszedelem napján
hajlékában rejt el,
sátrában[a] biztonságban leszek!
Magas sziklavárába felvisz magához!
6 Most is fölemeli fejemet
ellenségeim fölé, akik körülvettek!
Ezért örömkiáltással viszek áldozatot az Örökkévalónak,
dicséretet és zsoltárt éneklek neki.
7 Ó, Örökkévaló, hallgass meg, ha hozzád kiáltok!
Légy kegyelmes, válaszolj nekem!
8 Szívem helyetted mondja: „Keresd az Örökkévalót!”
Ezért jövök hozzád,
és téged kereslek, Örökkévaló!
9 Ne rejtsd el arcodat előlem,
ne fordulj el szolgádtól,
hiszen te vagy segítségem!
Ne lökj el magadtól, ne hagyj el,
Szabadítóm, Istenem!
10 Ha apám és anyám elhagyna,
az Örökkévaló akkor is magához fogad engem!
11 Taníts meg, utadon járni, Örökkévaló,
vezess egyenes ösvényen, ellenségeim miatt!
12 Ne adj ellenségeim kezébe!
Mert sokan vannak, akik ellenem támadnak,
hazugságokkal vádolnak, kegyetlenek és erőszakosak!
13 Mégis hiszem, hogy meglátom
az Örökkévaló jóságát, még életemben!
14 Várj az Örökkévalóra, légy erős és bátor!
Benne bízz, és benne reménykedj!
Az Örökkévaló Csemetéjének dicsősége
2 Abban az időben, akik megmenekülnek,
és életben maradnak Izráel népéből,
csodálják és dicsőítik az Örökkévaló Csemetéjét[a],
és dicsekednek országuk nagyszerű terméseivel.
3 Aki megmarad Sionban,
akit életben hagynak Jeruzsálemben,
azt mind szentnek nevezik majd,
annak nevét az élők közé jegyzik fel Jeruzsálemben.
4 Bizony, Uram megtisztítja Sion leányait[b]
minden undok vétküktől,[c]
elmossa Jeruzsálemből az ártatlanok vérét[d]
az ítélet szellemével,
megemésztő tűzzel.
5 Azután teremt az Örökkévaló Sion hegyének
minden lakóhelye és gyülekezete fölé
nappal felhőt,
és lobogó tűz ragyogását éjjel.
Dicsőséges jelenlétével betakar mindenkit,
6 mint árnyas sátor tikkasztó hőségben,
mint menedék pusztító viharban,
mint oltalom zuhogó esőben.
Pétert kikérdezik Jeruzsálemben
11 Az apostolok és a Júdeában élő testvérek megtudták, hogy a más nemzethez tartozók is elfogadták Isten üzenetét. 2 Azután Péter felment Jeruzsálembe. Ott egyes zsidó hívők[a] a szemére vetették: 3 „Más nemzethez tartozók házába mentél be, és még együtt is ettél velük!”
4 Péter ekkor részletesen elmondta nekik, hogy mi történt: 5 „Joppéban voltam és imádkoztam, amikor hirtelen látomást láttam. Egy nagy lepedő ereszkedett le az égből a négy sarkánál fogva, és leszállt hozzám a földre. 6 Belenéztem, és mindenféle állatot láttam benne. Voltak ott vadállatok, négylábúak, földön csúszó állatok és madarak is. 7 Majd egy hangot hallottam, amely ezt mondta: »Kelj fel, Péter, vágd le őket, és egyél belőlük!«
8 Mire én azt válaszoltam: Soha nem tennék ilyet, Uram! Nem ettem én soha olyat, amit a Törvény szerint nem szabad megennünk, vagy ami tisztátalan!
9 Ekkor másodszor is megszólalt a hang a Mennyből: »Amit Isten tisztává tett, azt ne tekintsd tisztátalannak!«
10 Ez még kétszer megismétlődött, majd az egész felemelkedett az égbe. 11 Ebben a pillanatban három férfi érkezett ahhoz a házhoz, ahol vendég voltam. Cézáreából jöttek értem, 12 és a Szent Szellem azt mondta, hogy nyugodtan menjek velük. Ez a hat testvér is velem jött Cézáreába. Amikor megérkeztünk annak a férfinak a házába, 13 ő elmondta, hogy egy angyalt látott. Az angyal a házában állt, és azt mondta neki: »Küldj embereket Joppéba, és hívasd el Simont, akit Péternek is hívnak! 14 Ő majd elmondja neked mindazokat a dolgokat, amelyek által üdvösséget kaphatsz te is, meg az egész családod is«.
15 Alighogy beszélni kezdtem hozzájuk, leszállt rájuk a Szent Szellem, éppen úgy, ahogyan kezdetben ránk is leszállt.[b] 16 Ekkor visszaemlékeztem arra, amit az Úr mondott: »János vízbe merített be, de ti majd Szent Szellembe fogtok bemerítkezni.« 17 Isten pedig nekik is ugyanazt az ajándékot adta, mint nekünk, amikor hittünk az Úr Jézusban, a Messiásban. Akkor hogyan állhattam volna Isten útjába?”
18 Ezt hallva a zsidó hívők nem vitatkoztak tovább, hanem dicsérték Istent. Azt mondták: „Ezek szerint Isten a többi népeknek is lehetővé tette, hogy hozzá forduljanak és örök életet kapjanak!”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center