Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

A papok fölszentelése^(A)

29 „Ezt kell tenned Áronnal és fiaival, amikor fölszenteled őket, hogy papjaim legyenek: A szertartáshoz hozz egy hibátlan fiatal bikát és két hibátlan kost, ² azután kovásztalan kenyereket, olajjal gyúrt kovásztalan lepényeket és olajjal megkent kovásztalan lángosokat. A kenyereket, lepényeket és lángosokat finomlisztből készítsd. ³ A kenyérféléket tedd egy kosárba, és úgy hozd elém, az állatokkal együtt.

⁴ Áron és fiai jöjjenek a Találkozás Sátorának bejáratához. Mosd meg őket vízzel, ⁵ majd öltöztesd föl először Áront a papi ruhákba. Add rá a hosszú fehér vászoninget, arra a kék felsőruhát, majd az efódot, végül a hósent. Kösd meg az efód díszes övét. ⁶ A fejére tedd föl a turbánt, arra pedig a szent arany fejdíszt. ⁷ Azután a felkenetés olajából önts Áron fejére — így kend föl főpappá.

⁸ Utána Áron fiaira is add rá a hosszú fehér vászoninget. ⁹ Kösd meg az övüket, tedd a fejükre a turbánt. Legyen övék a papi szolgálat — az én örökké érvényes rendelkezésem szerint.

Így szenteld föl Áront és fiait a papi szolgálatra.

⁶ „De útban Damaszkusz felé valami történt velem. Körülbelül dél lehetett, s már közeledtem Damaszkuszhoz, amikor hirtelen vakító fényesség vett körül, amely az égből világított rám. ⁷ Leestem a földre, és egy hangot hallottam. Azt mondta: »Saul, Saul, miért üldözöl engem?« ⁸ Megkérdeztem: »Ki vagy te, Uram?« Ő így válaszolt: »Az a názáreti Jézus, akit te üldözöl.« ⁹ Akik velem voltak, látták a fényességet, de a hangot, amely hozzám szólt, nem hallották. ¹⁰ Ekkor megkérdeztem: »Most mit tegyek, Uram?« Az Úr pedig így válaszolt: »Kelj fel, és menj be Damaszkuszba! Ott majd megmondják neked mindazt, amit az én tervem szerint tenned kell.« ¹¹ Mivel a nagy fényességtől megvakultam, társaim kézen fogva vezettek be a városba.

¹² Élt abban a városban egy Anániás^[a] nevű zsidó, aki hűségesen megtartotta a Törvény parancsait, és akit minden damaszkuszi zsidó tisztelt. ¹³ Odajött hozzám, megállt mellettem, és azt mondta: »Saul, testvérem, nyerd vissza a látásodat!« Abban a pillanatban valóban megláttam őt. ¹⁴ Anániás így folytatta: »Ősapáink Istene kiválasztott téged, hogy megtudd, mi a terve veled, és hogy meglásd az Igazságost, azaz Jézust, és halld meg, amit neked mond. ¹⁵ Mert róla fogsz tanúskodni: el kell mondanod mindenkinek, amit láttál és hallottál. ¹⁶ Most pedig ne késlekedj tovább! Kelj fel, merítkezz be, és hívd segítségül az ő nevét, hogy bűneidtől megszabadulj!«

¹⁷ Később visszajöttem Jeruzsálembe, és amikor a Templomban imádkoztam, Jézust láttam látomásban. ¹⁸ Azt mondta nekem: »Siess, gyorsan menj el Jeruzsálemből, mert itt nem fogadják el, amit rólam mondasz!« ¹⁹ Én így feleltem: »Uram, ezek az emberek tudják, hogy én egyik zsinagógából a másikba mentem, letartóztattam, börtönbe zártam és megveretésre ítéltettem azokat, akik benned hisznek! ²⁰ Amikor Istvánt megölték, aki rólad tanúskodott, én is ott álltam, és helyeseltem, az ő kivégzését. Sőt, őriztem is azoknak a ruháit, akik megkövezték őt«. ²¹ Jézus azonban ezt válaszolta: »Most indulj el! Messzire küldelek téged, az Izráelen kívüli népekhez.«”