Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
135 Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Dicsérjétek az Örökkévaló nevét!
Dicsérjétek őt, akik szolgái vagytok,
2 akik Istenünk, az Örökkévaló Templomának
udvaraiban álltok!
3 Dicsérjétek az Örökkévalót, mert ő jó!
Énekeljetek nevének, mert kegyelmes!
4 Kiválasztotta magának Jákóbot az Örökkévaló,
hogy Izráel népe legyen drága kincse!
5 Most tudom, hogy az Örökkévaló milyen hatalmas:
minden más istennél nagyobb!
6 Igen, az Örökkévaló mindent megtehet!
Amit akar, megteszi Mennyen és Földön,
tengereken, vagy a mélységben!
7 Felhőket emel fel a föld széléről,
villámokat szór szét, esőt hullat,
szelet hív elő rejtekhelyéről.
8 Megölte Egyiptom elsőszülöttjeit,
embereket, állatokat egyaránt.
9 Csodákat tett és jeleket küldött Egyiptomba,
a Fáraó és összes szolgái ellen.
10 Megvert erős népeket,
megölt hatalmas királyokat:
11 Szihónt, Emór királyát,
Ógot, Básán királyát,
és Kánaán összes királyait,
12 országaikat pedig Izráelnek,
népének adta örökségül.
13 Örökkévaló, neved örökre megmarad!
Nemzedékről-nemzedékre emlékeznek rád a népek!
14 Az Örökkévaló megítéli népét,
és jóindulatával fordul szolgáihoz.
15 A nemzetek bálványai csak szobrok,
emberi kéz alkotásai, ezüstből-aranyból.
16 Szájuk van, de nem beszélnek,
szemük van, de nem látnak,
17 Fülük van, de nem hallanak,
orruk van, de nem lélegzenek.
18 Ilyenek lesznek, akik készítik őket,
akik a bálványokban bíznak!
19 Izráel népe, áldd az Örökkévalót!
Áron családja, áldd az Örökkévalót!
20 Lévi családja, áldd az Örökkévalót!
Mind, akik imádjátok az Örökkévalót, áldjátok őt!
21 Áldott az Örökkévaló a Sionon,
aki Jeruzsálemben lakik!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Amikor egy ország népe súlyosan vétkezik
12 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 13 „Ember fia, ha egy ország népe súlyos bűnöket követ el, és vétkezik ellenem, akkor kezemet kinyújtom ellenük, elveszem tőlük a kenyeret, éhséget bocsátok rájuk, és kipusztítok onnan embert és állatot. 14 Bizony, megbüntetem azt az országot, még akkor is, ha Nóé, Dániel és Jób[a] ott élne közöttük! Ők hárman is csak a saját életüket tudnák megmenteni igazságos és istenfélő életükkel” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló!
15 „Vagy ha vérengző vadállatokat küldenék oda, hogy kiirtsák a lakosokat, és olyan lakatlan pusztasággá lenne az ország, hogy senki sem merne átmenni rajta a vadállatok miatt; és 16 ha Nóé, Dániel és Jób közöttük élne, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, ezt mondja Uram, az Örökkévaló —, s még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.
17 Vagy ha ellenséges hadsereget küldenék arra az országra, s megparancsolnám nekik, hogy irtsanak ki belőle embert és állatot, 18 és még ha Nóé, Dániel és Jób élne is közöttük, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, azt mondja Uram, az Örökkévaló —, még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.
19 Vagy ha halálos járványt küldenék arra az országra, s haragomban tömegesen pusztítanám el lakosait, hogy kiirtsak belőle embert és állatot, 20 és még ha Nóé, Dániel és Jób élne is közöttük, ők is csak saját magukat menthetnék meg igazságos és istenfélő életükkel — ez olyan igaz, mint hogy élek, azt mondja Uram, az Örökkévaló —, még a saját gyermekeiket sem tudnák megmenteni, az az ország pedig bizonyosan elpusztulna.”
21 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Ha ez így igaz, akkor mennyivel inkább el fog pusztulni Jeruzsálem, amikor rázúdítom mind a négy súlyos büntetésemet: ellenséges hadsereget, éhínséget, vadállatokat és járványos betegséget, hogy kiirtsak belőle embert és állatot egyaránt!
22 Mégis, mindezek ellenére életben hagyok néhányat közülük! Fiak és leányok fognak megmenekülni, egy csekély maradék megmarad, amelyet Babilonba hurcolnak. Igen, éppen ide jönnek, hogy lássátok őket! Akkor majd megvigasztalódtok a csapások miatti szomorúságotokból, amelyekkel Jeruzsálemet sújtottam. 23 Megvigasztal benneteket, ha látni fogjátok, hogy mennyi gonoszságot követtek el, és milyen istentelen módon éltek! Akkor meg fogjátok érteni, és belátjátok, hogy nem ok nélkül bántam így Jeruzsálemmel” — azt mondja Uram, az Örökkévaló!
Jézus segít egy föníciai asszonyon(A)
24 Jézus ezután elment onnan Tírusz vidékére. Ott bement egy házba, mert nem akarta, hogy észrevegyék. Mégis kitudódott, hogy ott van. 25 Megtudta ezt egy asszony is, akinek a leányában gonosz szellem lakott. Odament hát Jézushoz, és a lábaihoz borult. 26 Ez az asszony görög származású volt, a szíriai Föníciában született. Könyörgött Jézusnak, hogy űzze ki a leányából a gonosz szellemet.
27 Jézus így válaszolt neki: „Először a gyermekeknek kell jóllakniuk. Nem helyes, ha elvesszük tőlük a kenyeret, és odadobjuk a kutyáknak.”
28 Az asszony így válaszolt: „Igen, Uram, de még az asztal alatt levő kutyák is ehetnek a gyermekektől lehulló morzsákból.”
29 „Mivel így válaszoltál — felelte Jézus —, menj csak nyugodtan haza! A gonosz szellem már kiment a leányodból.”
30 Ő pedig hazamenve látta, hogy gyermeke az ágyon fekszik, és valóban kiment belőle a gonosz szellem.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center