Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
122 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 Jeruzsálem, te [szépen] épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 Mert ott ülnek az ítélõszékek, Dávid házának székei.
6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretõk!
7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!
6 Lõn pedig, hogy az emberek sokasodni kezdének a föld színén, és leányaik születének.
2 És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közûl, kiket megkedvelnek vala.
3 És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy õ test; legyen életének ideje száz húsz esztendõ.
4 Az óriások valának a földön abban az idõben, sõt még azután is, mikor az Isten fiai bémenének az emberek leányaihoz, és azok [gyermekeket] szûlének nékik. Ezek ama hatalmasok, kik eleitõl fogva híres-neves emberek voltak.
5 És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.
6 Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az õ szívében.
7 És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színérõl; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.
8 De Noé kegyelmet talála az Úr elõtt.
9 Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé.
10 És nemze Noé három fiat: Sémet, Khámot és Jáfetet.
11 A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyõzõdés.
2 Mert ezzel szereztek [jó] bizonyságot a régebbiek.
3 Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy a mi látható, a láthatatlanból állott elõ.
4 Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain, a mi által bizonyságot nyert a felõl, hogy igaz, bizonyságot tevén az õ ajándékairól Isten, és az által még holta után is beszél.
5 Hit által vitetett fel Énokh, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mert az Isten felvitte õt. Mert felvitetése elõtt bizonyságot nyert a felõl, hogy kedves volt Istennek.
6 Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy õ létezik és megjutalmazza azokat, a kik õt keresik.
7 Hit által tisztelte Istent Noé, mikor megintetvén a még nem látott dolgok felõl, házanépe megtartására bárkát készített, a mely által kárhoztatá e világot és a hitbõl való igazságnak örökösévé lett.