Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
17 Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
18 Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
19 Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tõlem a te parancsolataidat.
20 Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
21 Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
22 Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megõriztem a te bizonyságaidat!
23 Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidrõl gondolkodik.
24 A te bizonyságaid én gyönyörûségem, [és] én tanácsadóim.
25 Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
26 Útaimat elbeszéltem elõtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
27 Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
28 Sír a lelkem a keserûség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
29 A hamisságnak útját távoztasd el tõlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
30 Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak elõttem.
31 Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
32 A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
13 Azon a napon elepednek a deli szûzek, meg az ifjak is, a szomjúság miatt!
14 A kik Samaria bûnére esküsznek, és ezt mondják: Él a te istened, oh Dán: és él a te útad, oh Beérseba! Bizony elhullanak és nem kelnek fel többé!
9 Látám az Urat állani az oltáron, és mondá: Üsd meg az oszlop fejét, hadd rendüljenek meg a küszöbök, és döntsd azokat mindnyájok fejére. A megmaradókat pedig fegyverrel ölöm meg. Nem fog elfutni közülök a futó, és nem menekül meg közülök a menekülõ.
2 Ha a Seolba ássák is be magokat, kezem onnan is kiragadja õket; és ha az égbe hágnának is fel, onnan is levonszom õket!
3 És ha a Kármel tetején rejtõznének is el, onnan is elõkeresem és elhozom õket; és ha szemeim elõl a tenger fenekére bújnának is, ott is parancsolok a kígyónak és megmarja õket.
4 És ha fogságba mennek is ellenségeik elõtt, ott is parancsolok a fegyvernek és megöli õket; és reájok fordítom szemeimet, vesztökre és nem javokra.
2 Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
2 És õ engesztelõ áldozat a mi vétkeinkért; de nemcsak a mienkért, hanem az egész világért is.
3 És arról tudjuk meg, hogy megismertük õt, ha az õ parancsolatait megtartjuk.
4 A ki ezt mondja: Ismerem õt, és az õ parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság.
5 A ki pedig megtartja az õ beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Errõl tudjuk meg, hogy õ benne vagyunk;
6 A ki azt mondja, hogy õ benne marad, annak úgy kell járnia, a mint õ járt.