Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
21 Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22 Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
23 De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24 Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.
25 Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26 Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
27 Mert ímé, a kik eltávoznak tõled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tõled.
28 De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.
22 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
9 Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak;
10 A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;
11 Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.
12 Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.
13 Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.
14 Szájok telve átkozódással és keserûséggel.
15 Lábaik gyorsak a vérontásra.
16 Útjaikon romlás és nyomorúság van.
17 És a békességnek útját nem ismerik.
18 Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt.
19 Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.
20 Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon.