Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Revised Common Lectionary (Complementary)

Daily Bible readings that follow the church liturgical year, with thematically matched Old and New Testament readings.
Duration: 1245 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
Zsoltárok 46

A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak éneke. Alamót szerint.[a]

46 Isten a menedékünk,
    és minden erőnk forrása!
    Ő mindig biztos segítség a bajban!
Ezért nem félünk, még ha meg is rendül a föld,
    és a hegyek a tengerbe omlanak.
Nem félünk, mikor zúgnak a tenger hullámai,
    és megremegnek a hegyek. Szela

Van egy folyó,
    amely megörvendezteti Isten városát,
    a Felséges Örökkévaló szent lakóhelyét!
Isten maga lakik benne,
    ezért városa örökre megmarad!
Ő maga menti meg virradatkor.
Zavarognak a nemzetek, félve reszketnek,
    birodalmak omlanak össze.
Mikor az Örökkévaló szava mennydörög fölöttük,
    még a föld is megolvad.
De az Örökkévaló, a Seregek Ura velünk van,
    Jákób Istene a várunk! Szela

Jöjjetek, nézzétek az Örökkévaló hatalmas tetteit!
    Lássátok, milyen félelmetes dolgokat
    vitt véghez a földön!
Véget vetett a háborúknak az egész világon,
    összetört íjat és lándzsát,
    elégette a harci szekereket.[b]

10 Az Örökkévaló mondja: „Tegyétek le a fegyvert,
    és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten,
    akit az összes népek magasztalnak,
    az egész világ tisztel és fél!”
11 Az Örökkévaló, a Seregek Ura velünk van,
    Jákób Istene a várunk! Szela

2 Krónika 18:12-22

12 A hírnök, akit a király küldött, eljutott Mikájehúhoz, és ezt mondta neki: „Nézd, a próféták egyhangúlag mind jót prófétálnak a királynak, mondj te is valami jót — akárcsak ők!”

13 Mikájehú ezt válaszolta: „Amilyen biztos, hogy az Örökkévaló él, olyan biztos, hogy csak azt fogom mondani, amit Istenem mond!”

14 Amikor Ahábhoz ért, a király őt is megkérdezte: „Mikájehú, indítsunk-e hadjáratot Rámót-Gileád elfoglalására, vagy mondjunk le róla?”

A próféta ezt felelte: „Menj el Rámót-Gileád elfoglalására, győzni fogsz, kezedbe kerül.”

15 De a király rákiáltott: „Hányszor kell még megeskesselek, hogy csak az igazat mondd nekem az Örökkévaló nevében?!”

16 Akkor Mikájehú ezt mondta:

„Láttam Izráel egész népét
    szétszórva a hegyeken.
Szanaszét kóboroltak,
    mint a pásztor nélkül maradt juhok.
Az Örökkévaló pedig ezt mondta:
    »Nincs már ezeknek gazdájuk!
    Menjen hát haza minden férfi békében!«”

17 Ekkor Izráel királya ezt mondta Jósafátnak: „Na ugye, nem megmondtam, hogy ez soha nem prófétál nekem jót, csak rosszat?!”

18 Akkor Mikájehú így folytatta: „Halljátok az Örökkévaló szavát! Láttam az Örökkévalót a trónján, és az egész mennyei sereget jobb és bal keze felől.

19 Az Örökkévaló ezt kérdezte: »Ki fogja megtéveszteni Ahábot, Izráel királyát, hogy Rámót-Gileád ellen vonuljon, és ott haljon meg a harcban?« Erre ki ezt, ki azt mondta.

20 Azután jött egy szellem, az Örökkévaló elé állt, és azt mondta:

»Majd én ráveszem Ahábot!«

»Hogyan?« — kérdezte az Örökkévaló.

21 Az így válaszolt: »Elmegyek, és hazugság szelleme leszek Aháb minden prófétájának szájában.«

Az Örökkévaló pedig ezt felelte neki: »Rendben van, te vezesd félre Ahábot! Menj, és tedd meg, amit mondtál!«

22 Látod, Aháb király, az Örökkévaló adta a hazugság szellemét a prófétáid szájába! De az Örökkévaló maga mondja ki vesztedet.”

Zsidókhoz 9:23-28

Jézus Krisztus véglegesen leszámolt a bűnnel

23 A Szent Sátor és a régi szertartások csupán hasonlítanak azokra a valódi dolgokra, amelyek a Mennyben vannak. A Földön azokra az áldozatokra volt szükség, amelyekről az előbb beszéltünk, hogy általuk megtisztítsák a földi dolgokat. A Mennyben lévő valóságos dolgok azonban ennél különb áldozatot kívánnak. 24 Ezért Krisztus nem a földi, emberek által készített Szent Sátorba ment be, hanem egyenesen a Mennybe. A földi Szent Sátor ugyanis csak a másolata az igazinak, amely a Mennyben van. Jézus Krisztus azért ment fel a Mennybe, hogy ott most a mi érdekünkben jelenjen meg Isten előtt.

25 Krisztus nem azért ment be oda, hogy újra meg újra feláldozza magát. A földi főpapnak valóban minden évben újra be kellett vinnie a vért a Szentek Szentjébe. Nem a saját vérét vitte, hanem az áldozati állatokét. 26 Ha Krisztus is földi főpap lenne, neki is már sokszor fel kellett volna áldoznia magát a világ teremtése óta. Ő azonban csak egyetlen egyszer jelent meg — amikor az elrendelt idő elérkezett —, hogy önmagát feláldozza. Ez az egyetlen áldozat viszont egyszer s mindenkorra elegendő, mert amikor Jézus Krisztus saját magát feláldozta, akkor véglegesen leszámolt a bűnnel.

27 Ahogyan el van rendelve, hogy egyszer minden embernek meg kell halnia, azután pedig mindenki ítéletre kerül, 28 ugyanígy Krisztus is egyszer áldozta fel magát, hogy sokak bűnét magára vállalja. Amikor pedig majd másodszor is megjelenik, akkor már nem a bűnök terhét hordozza, hanem azért jön, hogy az üdvösség teljességét hozza azoknak, akik őt várva-várják.

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center