Revised Common Lectionary (Complementary)
Dávid zsoltára.
141 Örökkévaló, téged hívlak segítségül!
Siess hozzám, segíts!
Hallgass meg, mikor hívlak!
2 Fogadd el imádságomat,
mint jó illatú füstáldozatot!
Fogadj el, mikor kezem hozzád emelem,
mint az esti áldozatot!
3 Örökkévaló, segíts, hogy ura legyek szavaimnak,
és meg tudjam fékezni nyelvemet!
4 Ne engedd, hogy szívem rosszra induljon!
Ne engedd, hogy a gonoszok közé keveredjek,
és velük együtt vétkezzek!
Ne legyen részem abban,
amit ők szeretnek!
5 Mikor az igaz szeretettel figyelmeztet engem,
illatos olaj ez a fejemnek[a], elfogadom!
De imádkozom a rosszak gonoszsága ellen,
6 hogy vezetőiket büntesse meg[b] Isten.
Tudják meg az emberek, hogy igazat mondok!
7 A gonoszok vezetőinek csontjait
úgy szórják majd a sír szájába,
ahogy az eke hányja a földet maga után.
8 Örökkévaló Istenem, én tőled várom a segítséget,
benned reménykedem!
Ne engedd, hogy meghaljak!
9 Ments meg a gonoszok csapdáitól!
Óvj meg cseleiktől!
10 Essenek ők maguk a verembe,
én meg szabadon átmegyek közöttük!
Az összegyűjtés ígérete
14 Akkor az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 15 „Ember fia! A rokonságodról, a testvéreidről és Izráel egész elűzött népéről, akik most a száműzetésben éltek, ezt mondják azok, akik Jeruzsálemben laknak: »Ők már messzire eltávolodtak az Örökkévalótól és ettől a földtől, ezért az Örökkévaló nekünk adta Izráel földjét — ez most már a mi birtokunk.«
16 Te viszont ezt feleld: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: »Igaz, hogy messzire hajítottam el őket, idegen népek közé. Valóban szétszórtam őket a messzi országokba. Mégis, én magam vagyok a templom a számukra — arra az időre, amíg idegen földön laknak.« 17 Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: »Izráel népe, én magam foglak összegyűjteni a népek közül, egybegyűjtelek benneteket a messzi földekről, ahová szétszóródtatok, és visszaadom nektek Izráel földjét!
18 Amikor majd hazatértek, elpusztítotok minden utálatos és gyalázatos bálványt, amely most e földön található. 19 Akkor majd egy szívet adok nektek, és új szellemet adok belétek, eltávolítom belőletek a kőszívet, és a helyébe valódi hús-szívet adok, 20 hogy engedelmeskedjetek törvényeimnek és parancsaimnak, s hogy azok szerint éljetek. Akkor lesztek népemmé, én pedig Istenetekké. 21 De azoknak, akiknek szíve az utálatos bálványokhoz ragaszkodik, és akik undorító bálványaikat követik, megfizetek tetteik szerint — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.«”
Az Örökkévaló dicsősége elhagyja Jeruzsálemet
22 Ekkor a kerubok kiterjesztették szárnyaikat, és felszálltak. A kerekek is mellettük repültek. Izráel Istenének dicsősége a kerubok fölött foglalt helyet. 23 Az Örökkévaló dicsősége felemelkedett, elhagyta a várost, majd megállt a hegy[a] tetején, amely a várostól keletre fekszik. 24 Engem pedig felemelt a Szellem, és visszavitt Káldeába[b], a száműzöttek közé. Mindezt látomásban láttam, amelyet Isten Szellemétől kaptam. Itt ért véget ez a látomás. 25 Azután mindent elmondtam a száműzötteknek, amit az Örökkévaló a látomásban mutatott.
25 Ezért soha többé ne hazudjatok! „Mindig igazat mondjatok egymásnak”,[a] hiszen mindannyian ugyanahhoz a „Testhez” tartozunk! 26 „Még ha haragudtok is, de ne vétkezzetek!”[b] Mielőtt a nap véget ér, szabaduljatok meg a haragtól! 27 Ne adjatok helyet magatokban a Sátánnak, ne adjatok neki semmi lehetőséget! 28 Aki eddig lopott, többé ne lopjon, hanem dolgozzon! Saját kezével végezzen hasznos munkát, hogy még a szegényeknek is adhasson valamit!
29 Többé ne káromkodjatok, és romlott beszéd ne hagyja el a szátokat! Csak olyat mondjatok, ami a javát szolgálja annak, aki hallja! Legyen a beszédetek kedves és építő! 30 Ne szomorítsátok meg Isten Szent Szellemét, aki által meg vagytok jelölve arra az időre, amikor elnyeritek a teljes megváltást! 31 Tisztítsátok ki magatokból a keserűséget, haragot, indulatosságot és mindenféle egyéb gonoszságot. Soha ne kiabáljatok mérgesen a másikra, ne kívánjatok rosszat senkinek, ne átkozódjatok! 32 Ellenkezőleg, legyetek mindig kedvesek és együtt érzők! Bocsássatok meg egymásnak, amiként Isten is megbocsátott nektek Krisztusban.
5 Isten szeretett gyermekei vagytok, ezért őt kövessétek! 2 Éljetek az isteni szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett bennünket: feláldozta értünk önmagát, mint oltárra helyezett véres áldozatot és jó illatú füstölő áldozatot, amelyet Isten szívesen fogad.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center