Revised Common Lectionary (Complementary)
12 Az éneklõmesternek a seminithre; Dávid zsoltára.
2 Segíts Uram, mert elfogyott a kegyes, mert eltüntek a hívek az emberek fiai közül.
3 Hamisságot szól egyik a másiknak; hizelkedõ ajakkal kettõs szívbõl szólnak.
4 Vágja ki az Úr mind a hizelkedõ ajkakat, a nyelvet, a mely nagyokat mond.
5 A kik ezt mondják: Nyelvünkkel felülkerekedünk, ajkaink velünk vannak; ki lehetne Úr felettünk?
6 A szegények elnyomása miatt, a nyomorultak nyögése miatt legott felkelek, azt mondja az Úr; biztosságba helyezem azt, a ki arra vágyik.
7 Az Úr beszédei tiszta beszédek, [mint] földbõl való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva.
8 Te Uram, tartsd meg õket; õrizd meg õket e nemzetségtõl örökké.
9 Köröskörül járnak a gonoszok, mihelyt az alávalóság felmagasztaltatik az emberek fiai közt.
10 Az istentelennek lelke kiván gonoszt; [és] az õ szeme elõtt nem talál könyörületre az õ felebarátja.
11 Mikor a csúfolót büntetik, az együgyû lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, õ veszi eszébe a tudományt.
12 Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13 A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; õ is kiált, de meg nem hallgattatik.
14 A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15 Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedõinek.
16 Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
45 És az egész nép hallására monda az õ tanítványainak:
46 Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, kik hosszú köntösökben akarnak járni, és szeretik a piaczokon való köszöntéseket, és a gyülekezetekben az elsõ ûlést, és a lakomákon a fõhelyeket;
47 Kik az özvegyeknek házát felemésztik, és színbõl hosszan imádkoznak; ezek súlyosabb ítélet alá esnek.
21 És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az õ ajándékaikat a perselybe.
2 Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
3 És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete:
4 Mert mind ezek az õ fölöslegükbõl vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az õ szegénységébõl minden vagyonát, a mije volt, oda veté.