Revised Common Lectionary (Complementary)
97 Az Úr uralkodik, örüljön a föld; örvendezzenek a temérdek szigetek.
2 Felhõ és homályosság van körülte; igazság és jogosság az õ székének erõssége.
3 Tûz jár elõtte, és köröskörül elégeti az õ szorongatóit.
4 Megvilágosítják az õ villámai a világot; látja és megretteg a föld.
5 A hegyek, mint a viasz megolvadnak az Úr elõtt, az egész földnek Ura elõtt.
6 Az egek hirdetik az õ igazságát, és minden nép látja az õ dicsõségét.
7 Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái, a kik bálványokkal dicsekednek; meghajolnak elõtte mind az istenek.
8 Hallotta és örvendeze Sion, és örülének Júdának leányai a te ítéleteidnek Uram!
9 Mert te felséges vagy Uram az egész földön, és igen felmagasztaltattál minden isten felett!
10 A kik szeretitek az Urat, gyûlöljétek a gonoszt! Megõrzi õ az õ kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezébõl megszabadítja õket.
11 Világosság támad fel az igazra, és az egyenesszívûekre öröm.
12 Örüljetek igazak az Úrban, és tiszteljétek az õ szentséges emlékezetét!
12 És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te [azt] mondod nékem, vidd el ezt a népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig [azt] mondtad [nékem:] név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim elõtt.
13 Most azért ha kedvet találtam szemeid elõtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak elõtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.
14 És monda: Az én orczám menjen-é [veletek,] hogy megnyugtassalak?
15 Monda néki [Mózes:] Ha a te orczád nem jár [velünk], ne vígy ki minket innen.
16 Mert mirõl ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk elõtted? Nem arról-é, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptõl, a mely e földnek színén van.
17 Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is a mit kívántál; mert kedvet találtál szemeim elõtt, és név szerint ismerlek téged.
6 És monda nékem: E beszédek hívek és igazak: és az Úr, a szent próféták Istene bocsátotta el az õ angyalát, hogy megmutassa az õ szolgáinak [azokat,] a miknek meg kell lenni hamar.
7 Ímé eljövök hamar. Boldog, a ki megtartja e könyv prófétálásának beszédeit.
8 És én János vagyok az, a ki ezeket hallottam és láttam: és mikor hallottam és láttam, leborulék az angyal lábai elõtt, hogy õt imádjam, a ki nékem ezeket megmutatta vala.
9 Az pedig monda nékem: Meglásd, ne [tedd;] mert szolgatársad vagyok néked, és a te atyádfiainak a prófétáknak, és azoknak, a kik megtartják e könyvnek beszédeit. Az Istent imádd.