Revised Common Lectionary (Complementary)
93 Uralkodik az Örökkévaló, mint Király!
Dicsőségbe öltözött, királyi méltóság a palástja,
s erejét öltötte magára!
Megerősítette a világmindenséget,
hogy szilárd legyen, ne inogjon.
2 Szilárdan áll trónod, Örökkévaló, ősidők óta,
mert öröktől fogva létezel.
3 A folyók hangja, Örökkévaló, egyre hangosabb,
hogy zúgnak, morajlanak,
a háborgó hullámok zaja egyre erősebb!
4 Hogy zúg a tenger!
Harsognak hatalmas hullámai!
Mégis, az Örökkévaló a magasságban
sokkal fenségesebb és hatalmasabb!
5 Törvényed és Szövetséged milyen bizonyos!
Házadat szentség ékesíti, Örökkévaló, mindörökké!
Prófécia Tírusz fejedelméről
28 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: 2 „Ember fia, szólj Tírusz fejedelméhez: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló:
Milyen gőgös lettél!
Azt mondtad: »Isten vagyok én!
Isten trónján ülök a tenger közepén!«
Pedig csak ember vagy,
nem isten,
hiába képzeled,
hogy szíved olyan, mint Istené!
3 Azt hiszed, bölcsebb vagy Dánielnél,[a]
s nincs titok, ami elrejtőzhet előled?
4 Mekkora gazdagságot szereztél,
kincstáradba drága kincseket gyűjtöttél!
Erre használtad bölcsességed és értelmed!
5 Bölcsességed vagyonodat növelte,
kereskedésed pedig hatalmadat,
de szíved felfuvalkodott gazdagságod miatt!”
6 Ezt mondja hát Uram, az Örökkévaló:
„Mivel azt gondoltad,
hogy szíved olyan, mint Istené,
lásd, így bánok veled:
7 idegeneket küldök rád,
a legvadabb népek támadnak ellened,
bölcsességed szépségét
fegyverrel pusztítják el,
s fényességedet bemocskolják!
8 Seregük sírba taszít,
a halálra sebzett tírusziak halálával
pusztulsz el te is a tenger közepén.
9 Mikor kivont karddal rád ront gyilkosod,
mondhatod-e neki:
»Isten vagyok én, megállj!«
Pusztán ember vagy,
megtudod akkor,
nem isten,
mert kezéből meg nem szabadulsz!
10 Körülmetéletlenek[b] halálával halsz meg,
kegyetlen idegenek keze döf keresztül,
szavamra mondom.”
— ezt mondja Uram, az Örökkévaló.
Istvánt megkövezik
54 Ezt hallva a vallási vezetők annyira megharagudtak Istvánra, hogy a fogukat csikorgatták dühükben. 55 István pedig megtelt Szent Szellemmel, és amint felnézett, meglátta Isten dicsőségét és Jézust, aki Isten jobb oldalán állt. 56 Felkiáltott: „Nézzétek! Látom a megnyílt Mennyet, és az Emberfiát Isten jobb oldalán állni!”
57 Ekkor mind kiabálni kezdtek, befogták a fülüket, és Istvánra rohantak. 58 Kilökdösték a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk egy Saul nevű fiatalember lábához tették a köpenyüket. 59 Miközben hullottak rá a kövek, István így imádkozott: „Uram, Jézus, vedd magadhoz a szellememet!” 60 Majd térdre esett, és hangosan kiáltotta: „Uram, bocsásd meg nekik ezt a bűnt!” Miután ezt mondta, meghalt.
8 Azután néhány istenfélő férfi eltemette, és megsiratta Istvánt.
A gyülekezetet üldözni kezdik
Saul is helyeselte, hogy Istvánt megölték. Azon a napon nagy üldözés kezdődött a jeruzsálemi gyülekezet ellen. Ezért Jeruzsálemből a hívők mind elmenekültek Júdea és Samária különböző vidékeire, csak az apostolok maradtak a városban.
Saul is igyekezett a jeruzsálemi gyülekezetet elpusztítani. Házról házra járt, a gyülekezethez tartozó férfiakat és nőket erőszakkal elhurcolta otthonaikból, és börtönbe zárta őket.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center