Revised Common Lectionary (Complementary)
7 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Énekeljetek, ujjongjatok,
mert jót teszek Jákób népével!
Hirdessétek mindazt a jót,
amit teszek Izráellel,
hogy minden nemzet hallja![a]
Énekeljétek, kiáltsátok:
»Mentsd meg, Örökkévaló, népedet,[b]
szabadítsd meg Izráel maradékát!«
8 Nézzétek! Visszahozom népemet az északi földről,
összegyűjtöm őket a föld széléről is.
Lesznek közöttük vakok, sánták,
várandós asszonyok, sőt, vajúdók[c] is.
Hatalmas sereg gyűlik egybe,
mikor visszatérnek ide.
9 Sírva és imádkozva jönnek,
így vezetem őket.
Friss folyóvizekhez viszem,
egyenes úton vezetem őket,
ahol meg sem botlanak,
mert atyja vagyok Izráelnek,
és Efraim az elsőszülöttem.”
„A Templomba felvezető ének.”
126 Mikor az Örökkévaló visszahozta
a foglyokat a száműzetésből Sionba,
azt hittük, álmodunk!
2 Lelkünk megtelt vidámsággal,
nyelvünk öröménekkel.
Azt mondták a népek:
„Hatalmas dolgokat tett Izráellel az Örökkévaló!”
3 Bizony, hatalmas dolgokat tett velünk az Örökkévaló,
ezért örvendezünk!
4 Örökkévaló, fordítsd jóra sorsunkat,
ahogy zápor után a kiszáradt medrek
ismét megáradnak!
5 Akik sírva vetik a magot,
örvendezve arassanak!
6 Aki sírva viszi vetőmagját a földjére,
ujjongással hozza be kévéit[a] a mezőről!
23 A régi papság rendjében sok főpap következett egymás után, hiszen mindannyian halandók voltak, s nem maradhattak örökké szolgálatban. 24 Jézus azonban örökké él, így örökké pap marad. 25 Ezért minden időben meg tudja menteni azokat, akik az ő segítségével jönnek Istenhez. Hiszen Jézus örökké él, és mindig segít nekünk, ha Istenhez jövünk, mert a mi érdekünkben emel szót Isten előtt.
26 Ilyen főpapra van szükségünk, aki szent, hibátlan és bűntelen, a bűnösöktől elkülönített, és akit Isten a Menny fölé emelt! 27 Nem olyan, mint azok a főpapok a régi papság rendjében, akiknek naponta kell véres áldozatokat vinniük Istennek: először a saját bűneikért, azután a nép bűneiért. Jézus ellenben csak egyetlenegy áldozatot vitt Istennek, de az mindörökre érvényes: saját magát adta oda áldozatul! 28 Mert a Törvény halandó embereket tesz főpappá, akikben megvannak az emberi gyengeségek. A Törvény után azonban Isten szava és esküje következik, amellyel főpappá tette a Fiút, aki örökké tökéletes.
Bartimeus visszanyeri a látását(A)
46 Ezután Jerikóba mentek. Jézus, a tanítványai, meg az őket körülvevő nagy tömeg már kifelé haladt a városból, amikor egy vak koldus mellé értek, aki az út szélén ült. Bartimeusnak hívták — ez azt jelenti: Timeus fia. 47 Amikor meghallotta, hogy a názáreti Jézus megy arra, kiabálni kezdett: „Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!”
48 Sokan rászóltak, hogy maradjon csöndben, de ő annál jobban kiabált: „Dávid Fia! Könyörülj rajtam!”
49 Jézus megállt, és azt mondta: „Hívjátok ide!”
Szóltak a vaknak, és így biztatták: „Bátorság! Kelj fel, mert Jézus hív!” 50 Ő még a köpenyét is ledobta magáról, felugrott, és Jézushoz sietett.
51 Jézus ezt kérdezte tőle: „Mit tegyek veled? Mit kívánsz tőlem?”
„Mester, hogy újra lássak!” — válaszolt a vak.
52 Jézus erre így válaszolt: „Menj el, a hited meggyógyított.” A férfi azonnal visszanyerte a látását, és csatlakozott a Jézust kísérő csoporthoz.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center