Revised Common Lectionary (Complementary)
96 Énekeljetek az Örökkévalónak új éneket!
Énekeljen az Örökkévalónak az egész föld!
2 Énekeljetek neki, és áldjátok őt!
Hirdessétek napról napra szabadítását!
3 Hirdessétek dicsőségét az összes nemzetnek,
mondjátok el minden népnek csodálatos tetteit!
4 Mert hatalmas az Örökkévaló,
és méltó a dicséretre!
Őt illeti imádat, tisztelet és félelem,
minden más istennél inkább!
5 Mert a nemzetek istenei tehetetlen bábok csupán,
de az Örökkévaló teremtette az eget!
6 Dicsőség és méltóság ragyog előtte,
erő és szépség lakik szent helyén!
7 Adjatok az Örökkévalónak, népek családjai,
adjatok az Örökkévalónak dicsőséget és tiszteletet!
8 Adjátok az Örökkévalónak a dicsőséget, amely megilleti,
hozzatok neki ajándék-áldozatot, jöjjetek udvaraiba!
9 Imádjátok az Örökkévalót szentségben és ékességben!
Reszkessen előtte minden ember!
10 Mondjátok a népeknek mindenütt:
„Az Örökkévaló uralkodik, mint király,
ő tartja fenn, és kormányozza a világot,
hogy szilárdan álljon, meg ne inogjon.
Igazságosan ítéli majd a népeket.”
11 Örüljetek, akik a Mennyben laktok,
és örvendezzen minden földi lakó!
Kiáltson örömében az óceán
és minden, ami benne él!
12 Örvendjen a szántóföld és termése!
Ujjongva énekelnek az erdő fái mind,
13 amikor az Örökkévaló jön!
Mert eljön, hogy megítélje a népeket,
és uralkodjon az egész Földön!
Igazságosan kormányozza a népeket,
hűséggel és igazsággal uralkodik rajtuk.
Mika házibálványt készíttet
17 Élt egy férfi Efraim hegyvidékén, akit Mikának hívtak. 2 Egyszer Mika azt mondta az anyjának: „Nézd, a saját fülemmel hallottam, hogy megátkoztad azt, aki ellopta tőled az 1 100 sékel[a] ezüstöt. Az az igazság, hogy én vettem el, de most visszaadom: itt van, tessék!”
„Áldjon meg az Örökkévaló, fiam!” — válaszolta az anyja.
3 Így hát Mika visszaadta az 1 100 sékel ezüstöt, s akkor az anyja ezt mondta: „Ezt az ezüstöt teljesen az Örökkévalónak szentelem a fiamért. Most pedig átadom az ezüstöt a fiamnak, hogy készíttessen belőle egy ezüsttel borított faragott szobrocskát!” Azután a fiához fordult: „Tessék, itt az ezüst!” 4 De Mika ezt nem vállalta el, így az anya vitte el az ezüst egy részét, 200 sékelt[b] az ötvöshöz, és készíttetett vele egy öntött bálványszobrot, amelyet Mika házában helyeztek el. 5 Mika épített a szobornak egy szentélyt, majd csináltatott néhány további házibálványt és efódot-szobrot is, azután az egyik fiát megtette papnak a családi szentélyben. 6 Abban az időben még nem volt király Izráelben, és mindenki azt tette, amit a saját felfogása szerint helyesnek gondolt.
9 Írtam egy levelet a helyi gyülekezetnek, de Diotrefész, aki ott vezető szeretne lenni, nem fogad el minket. 10 Ezért, ha elmegyek hozzátok, szembesíteni fogom a tetteivel, mert rosszindulatú pletykákat terjeszt rólunk, sőt még azokat a testvéreket sem fogadja vendégszeretettel, akik Krisztust szolgálják. Ráadásul, még másokat is megakadályoz ebben, és kizárja őket a helyi gyülekezetből.
11 Szeretett barátom, ne a rosszat utánozd, hanem a jót! Aki jót tesz, az Istené, aki pedig rosszat, az nem látta Istent.
12 Demetrioszról mindenki jót mond, az igazság is mellette tanúskodik, de mellette tanúskodunk mi is, és tudod, hogy a mi tanúságtételünk igaz.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center