Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára, ének.
65 Méltó vagy, Isten, hogy dicsérjünk téged a Sionon,
és teljesítsük, amit megfogadunk neked!
2 Minden ember hozzád fordul, Istenünk,
mert meghallgatod imádságainkat.
3 Összegyűlt bűneink elborítanak bennünket,
mégis eltörölted őket, és megbocsátottál nekünk.
4 Milyen boldog, akit kiválasztasz,
hogy közel vond magadhoz,
s hogy veled lakjon palotádban!
Betöltesz minket bőségesen házad áldásaival,
Templomod javaival!
5 Milyen félelmetes és dicsőséges tettekkel
válaszolsz nekünk, Szabadító Istenünk!
A föld széléig, még a messzi szigeteken is
mindenki benned bízik és reménykedik.
6 Mert megmutattad hatalmadat,
és erőddel hegyeket teremtettél,
7 lecsendesítetted a háborgó tenger zúgását,
a hullámok harsogását,
a háborgó nemzetek zajongását.
8 Ámulva nézik csodálatos tetteid a messzi népek,
csodálkoznak kelet és nyugat lakói.
9 Gondot viselsz a termőföldre, Istenünk,
esővel megöntözöd,
s gazdag termést növelsz belőle.
Isten folyója megárad, termékennyé teszi a földet!
Így gondoskodsz földünkről,
ellátsz bennünket gabonával.
10 Esőddel megáztatod a barázdákat,
elsimítod a göröngyöket,
záporoddal meglágyítod a kemény földet,
megáldod a zsenge növényeket.
11 Megkoronázod az esztendő végét[a]
gazdag aratással,
lábaid nyomán bőség fakad.
12 Ismét kizöldül a puszta,
örvendeznek a dombok,
13 megtelnek a legelők juhokkal,
a völgyek gabonával.
Mind ujjongva énekelnek,
s örömmel kiáltanak!
Öltözz fel dicsőségedbe, Jeruzsálem!
52 Ébredj föl, ébredj föl!
Szedd össze erődet, Sion!
Öltözz fel dicsőségedbe, Jeruzsálem,
szent város!
Hiszen soha többé nem lép be kapuidon
ellenséges idegen[a].
2 Kelj fel, rázd le a port magadról,
ülj székedbe, Jeruzsálem!
Szabadítsd ki magad nyakad kötelékeiből,
Sion fogoly leánya!
3 Mert ezt mondja az Örökkévaló:
„Nem pénzért adtak el téged,
és nem is pénzen fognak megváltani!
4 Előbb Egyiptomba ment le népem,
hogy ott lakjon hosszú ideig,
azután Asszíria igázta le őket, ok nélkül
— mondja az Örökkévaló Isten. —
5 Most hát mit tegyek?
Hiszen népemet ingyen elhurcolták,
elnyomóik ujjonganak rajta,
és nevem gyalázzák szüntelen!
— mondja az Örökkévaló. —
6 Ezért hát népem
végre valóban megismeri nevemet!
Megtudják, hogy én vagyok az,[b]
aki szólok hozzájuk!”
Jézus szavai fogják az embereket megítélni
44 Jézus hangosan kiáltva hirdette: „Aki bennem hisz, abban hisz, aki elküldött engem. 45 Aki meglátja, hogy ki vagyok, azt látja, aki elküldött engem. 46 Én vagyok a világosság, és azért jöttem erre a világra, hogy aki hisz bennem, ne maradjon a sötétségben.
47 Azért jöttem, hogy üdvösséget hozzak az embereknek, nem azért, hogy elítéljem őket. Ezért nem én ítélem el azokat, akik hallgatják a szavaimat, de nem engedelmeskednek nekem. 48 Aki visszautasít engem, és nem fogadja el, amit mondok, azt bizony el fogják ítélni az utolsó napon! De nem én leszek a bírája, hanem a szavaim, amelyeket mondtam, azok fogják őt elítélni. 49 Mert amit mondtam, nem magamtól mondtam. Az Atya, aki elküldött engem, parancsolta meg, hogy mit mondjak, és mit tanítsak. 50 És tudom, hogy amit az Atya parancsol, abból örök élet származik. Amit tehát én mondok, azt úgy mondom, ahogyan ő mondta nekem.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center