Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
40 Várva vártam az Örökkévalót,
s ő lehajolt hozzám,
meghallotta segélykiáltásomat.
2 Kiemelt a sírgödörből, a pusztulásból,
kihúzott a sárból,
sziklára állított,
megerősítette lépteimet.
3 Új éneket adott számba:
Istenünk dicséretét.
Sokan látják ezt,
tisztelik és félik az Örökkévalót,
és bíznak benne!
4 Milyen boldog és áldott,
aki az Örökkévalóban bízik,
aki nem fordul gonosz szellemekhez,
sem hamis istenekhez.
5 Ó, Örökkévaló, Istenem,
milyen sok csodálatos dolgot tettél!
Milyen nagyszerű terveid vannak velünk,
alig tudjuk megérteni!
Újra és újra ezekről beszélek,
nem tudok betelni velük!
6 Uram, te nem gyönyörködsz
véresáldozatban, vagy ételáldozatban!
De fülemet megnyitottad, hogy megértsem:[a]
nem égőáldozat,
sem vétekáldozat, amit kívánsz.
7 Ekkor azt mondtam: „Jövök,
ahogy a könyvtekercsben írva van rólam!
8 Minden vágyam,
hogy akaratod teljesítsem, Istenem,
hiszen tanításod a szívemben hordozom.
Térj vissza az Örökkévalóhoz, Izráel!
14 Térj vissza Izráel
az Örökkévalóhoz, Istenedhez,
mert elbuktál bűneid miatt!
2 Térj vissza az Örökkévalóhoz,
és mondd neki:
„Bocsásd meg minden bűnünket,
fogadd el imádságunkat,
s dicsérettel áldozunk[a] neked!
3 Hiszen Asszíria nem tud
megmenteni minket,
nem lovagolunk többé
Asszíriába segítségért,
magunk csinálta bálványoknak
sem mondjuk többé:
»Ti vagytok az isteneink!«
Örökkévaló, csak nálad
talál irgalomra az árva!”
Kigyógyítom őket hűtlenségükből
4 Az Örökkévaló feleli erre:
„Kigyógyítom őket hűtlenségükből,
szeretem őket, mert így akarom,
s elfordult tőlük haragom.
5 Olyan leszek Izráelnek,
mint a harmat,
ő pedig kivirágzik,
mint a fehér liliom.
Gyökeret ver és kiterjeszti ágait,
mint a libanoni cédrus.
6 Formás, szép koronát nevel,
mint az olajfa,
s illata csodálatos lesz,
mint a cédrus illata.
7 Visszatérnek Izráel oltalmába,
újra sarjadnak, mint a búzavetés,
virágzanak, mint a szőlő,
híresek lesznek,
mint a libanoni bor.
8 Akkor Efraim ezt mondja:
»Mi közöm nekem a bálványokhoz?«
Én pedig meghallgatom Efraim kérését,
s gondot viselek[b] rá:
olyan leszek hozzá,
mint az örökzöld ciprusfa.
Bizony, én vagyok,
aki gyümölcsözővé teszlek, Efraim!”
Aki bölcs, értse meg!
9 Kicsoda bölcs?
Az értse meg ezeket!
Ki értelmes?
Az fogja föl, mit jelentenek!
Bizony, egyenes az Örökkévaló útja,
s az igazak járnak rajta,
de az istentelenek elesnek[c] azon.
Az Emberfia a szombatnak is Ura(A)
12 Akkoriban Jézus a tanítványaival együtt egy gabonaföldön ment keresztül. A tanítványok éhesek voltak, ezért kalászokat téptek le, és a gabonaszemeket eszegették. Történetesen éppen szombat volt. 2 Amikor a farizeusok ezt meglátták, így szóltak Jézushoz: „Nézd csak, mit tesznek a tanítványaid! A Törvény szerint szombaton ezt nem lenne szabad!”
3 Erre Jézus ezt kérdezte tőlük: „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor ő és a kísérői megéheztek? 4 Bement Isten házába, és embereivel együtt megette az Istennek felajánlott szent kenyereket! Pedig ezeket a Törvény szerint sem neki, sem a kísérőinek nem lett volna szabad megenniük, csak a papoknak. 5 Vagy nem olvastátok a Törvényben, hogy szombatonként a papok a Templomban nem tartják be a szombatra vonatkozó parancsot, de mégsem vétkeznek? 6 Igazán mondom nektek: nagyobb van itt a Templomnál! 7 Ha megértettétek volna, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok tőletek, nem áldozatot«,[a] akkor most nem ítéltétek volna el azokat, akik semmi rosszat nem tettek.
8 Mert az Emberfia úr a szombat ünnepe fölött is”.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center