Revised Common Lectionary (Complementary)
7 „Figyelj rám, népem, most én beszélek!
Izráel népe, most én tanúskodok ellened.
Isten vagyok, a te Istened.
8 Nem vádollak áldozataid miatt,
sem égőáldozataidért,
amelyek szüntelen előttem vannak.
9 De nincs szükségem bikákra,
sem bakokra nyájaidból.
10 Mert enyém minden erdei vad,
enyém az összes nyáj
a sok ezer dombon és hegyen!
11 Jól ismerem a hegyek minden madarát,
enyém az minden mezei vad.
12 Ha megéhezném, nem szólnék neked,
mert enyém az egész világ,
és minden, ami benne van.
13 Nem kell nekem bikák húsa,
s a bakok vérét nem iszom!
14 Adj hálát Istennek,
ez legyen áldozatod,
s ha ígértél valamit a Felségesnek,
teljesítsd!
15 Engem hívj segítségül,
ha bajban vagy,
én majd megszabadítalak,
te pedig dicsőítesz ezért.”
Új kőtáblák(A)
34 Az Örökkévaló szólt Mózesnek: „Vágj ki két kőtáblát, azokhoz hasonlókat, amelyeket összetörtél! Fölírom rájuk ugyanazokat az igéket, amelyek az előbbieken voltak. 2 Holnap reggelre légy készen, és jöjj fel a Sínai-hegyre! Állj elém a hegy tetején! 3 De senki más ne jöjjön veled! Ne mutatkozzon az egész hegyen vagy annak közelében se ember, se legelő állat!”
4 Mózes készített két kőtáblát, az elsőkhöz hasonlókat, és másnap reggel fölvitte a hegyre az Örökkévaló parancsa szerint. 5 Az Örökkévaló leszállt a felhőben, megállt Mózessel szemben, majd kihirdette a nevét: „JAHVE”. 6 Az Örökkévaló elvonult Mózes előtt, és így kiáltott:
„JAHVE, JAHVE,
a könyörülő és kegyelmes Isten,
kinek türelme hosszan tart,
szeretete nagy, és hűsége hatalmas!
7 Hűséges szeretetét megőrzi
az övéi iránt ezer nemzedéken át;
megbocsátja vétkeiket,
bűneiket és hűtlenségeiket,
de bűnt nem hagy büntetés nélkül,
számon kéri az apák vétkét fiaikon is,
a harmadik-negyedik nemzedékig.”
8 Mózes ekkor sietve a földre borult, és imádta az Örökkévalót.
9 Azután ezt mondta: „Uram, ha jóindulattal vagy irántam, kérlek, jöjj velünk! Bár ez a nép valóban makacs és engedetlen, mégis bocsásd meg bűneinket, hűtlenségeinket, és fogadj bennünket népeddé!”
Legyen a hitetek szerint!
27 Jézus továbbment onnan, és két vak férfi ment utána. Folyton ezt kiabálták: „Dávid Fia, könyörülj rajtunk!”
28 Amikor Jézus bement egy házba, követték a vakok is. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy meg tudom tenni, amit kértek?”
„Igen, Uram!” — válaszolták. 29 Jézus megérintette a szemüket, és ezt mondta nekik: „Legyen a hitetek szerint!” 30 Ekkor helyreállt a látásuk. Jézus szigorúan rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, meg ne tudja senki!” 31 Ők mégis elterjesztették Jézus hírét az egész vidéken.
32 Amint elmentek, hoztak Jézushoz egy embert, aki néma volt, mert egy gonosz szellem lakott benne. 33 Jézus kiűzte belőle a gonosz szellemet, mire az ember megszólalt. A tömeg csodálkozva mondta: „Ilyen dolog még soha nem történt Izráelben!”
34 A farizeusok azonban azt mondták: „A gonosz szellemek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz szellemeket.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center